Vajon ő hányszor sír, amikor senki sem látja?
Vajon ő hányszor fut neki egy-egy megoldhatatlannak tűnő problémának, mire megoldásra jut?
Hányszor indul ökölbe szoruló gyomorral, miközben úgy érzi, hogy minden hiábavaló?
Hány álmatlan éjszaka, és hisztérikus idegeskedéssel eltöltött nap áll mögötte? Ugye soha nem gondolsz ilyesmire, amikor meglátod – hogy is juthatna, hiszen
Te csak a külcsínt látod és tapasztalod: azt, hogy magabiztos, és határozott, azt hogy folyton mosolyog, és jókedve van, azt hogy sikeres és irigylésre méltó.
Erősnek lenni – követelmény, mert ha gyengének tűnsz, ledarálnak, kiselejteznek, leírnak, vagy leigáznak.
Gondjaid vannak? Szorítsd össze a fogad, és tégy úgy, mintha minden rendben lenne. Fáj valamid? Ne szenvedj látványosan – tanuld meg titkolni. Hogy emiatt sajnálod magad? Mond – segít ez valamiben? Ugye nem. Légy erős, és viselkedj felnőtt módra: a kívülállóknak ne okozz örömet azzal, hogy sebezhető vagy Te is. Igen. Tudom. Ez olyan, mintha folyamatosan álarcot viselnél… Gondolj arra – ez nem álarc, csak védő páncél a támadások ellen, ami alá csak a kivételezettek kukkanthatnak be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése