UTAZÁS ANATÓMIÁBA



Előbb vagy utóbb mindenki megbetegszik. Vannak kisebb és nagyobb bajok, rövidebb és hosszabb vesszőfutások, mindenesetre a fehér köpenyek látványa és az orvosi-, kórházi várótermek jellegzetes „illata” és közege minden alkalommal rémisztő. Sokszor félelmetes vizsgálatok sora következik, ismeretlen latin szavak sorjáznak a leleteken – gyógyszerek tucatja sokasodik a fiókokban, elképesztőbbnél-elképesztőbb mellékhatásokról és kockázatokról tájékoztatva. Legtöbben abszolút tájékozatlanok saját szervezetük működésével kapcsolatban, míg mások kórboncnoki pontossággal képesek megmondani bajaik mibenlétét. Lényegében egyik hozzáállás sem tökéletes, szeretném most az „arany középutat” felkínálni mindazoknak, akik szeretnének többet megtudni testük felépítéséről, és alapvető működéséről. Az anatómia szó hallatán persze sokan elborzadnak. Véres boncolások, formalinszagú ridegség, orvosi eszközök fémes csillogása jut mindenkinek az eszébe, - és a gyengébb idegzetűek most gyorsan el is kattintnak erről a cikkről.
NE TEGYÉK!
Az Utazás Anatómiába sorozat megpróbálja dióhéjban és érthető módon bemutatni mindazt, amit érdemes tudni saját testünk felépítéséről és működéséről.
Kérem, - tartsanak, Velem utazzunk együtt „Anatómiában”!

1. rész
AZ ANATÓMIA FOGALMA, FELOSZTÁSA

Anatómia, és élettan. Két tudományág, amely lényegében egymással oly szoros összefüggésben áll, hogy nem lehet külön-külön kezelni őket. Az anatómia a szervezet felépítését, míg az élettan a szervezet működését vizsgálja, s egyik hatással bír a másikra.
Az anatómia felosztása:
·        rendszeres (szisztematikus) anatómia- az emberi szervezetet felépítő szerveket egyneműségük, összetartozásuk alapján csoportosítja: csontokat - csonttan, ízületeket- ízülettan, izmokat - izomtan, stb.
·        tájanatómia: a testet tájékokra osztja, és az elhelyezkedő izmok, erek, zsigerek, idegek egymáshoz való viszonyát vizsgálja
·        összehasonlító anatómia – az állatok szervezetének anatómiáját az emberi szervezettel hasonlítja össze
·        röntgenanatómia: a röntgensugarakkal történő átvilágítás során kapott eredményeket vizsgálja
·        klinikai anatómia: az anatómia gyakorlati vonatkozásait tárgyalja
·        művészeti anatómia: képzőművészeti képzések során az emberi testkülönböző testhelyzetekhez való alkalmazkodó felszíni alakulatait vizsgálja
·        szövettan, sejttan: a szövetek, és az azokat felépítő sejtek szerkezeti képének vizsgálatával foglalkozik
·        fejlődéstan (embriológia): az élő szervezet kialakulását, fejlődését vizsgálja
Élettan fogalma, felosztása:
Az életjelenségekkel foglalkozó tudományág. Vizsgálja az:
·        az élő szervezetek működését
·        az életfolyamatok okát, és törvényszerűségeit
·        az egyes szervek működése közötti összefüggéseket
A fentiekből jól látható milyen „hosszú út” is áll előttünk, ha jobban meg akarjuk ismerni testünk folyamatait. Az első lépést már megtették, tartsanak velem legközelebb is: amikor az anatómia és az élettan vizsgáló módszereivel ismerkedhetnek majd meg.
AZ EMBERI TESTRŐL ÁLTALÁBAN
IRÁNYOK ÉS SÍKOK

Az emberi test fő részei:
·        FEJ
·        NYAK
·        TÖRZS ( mellkas, hasüreg, medence)
·        VÉGTAGOK (felső végtagok, alsó végtagok)

Az emberi test síkjai:
·        homloksík – frontális
·        vízszintes sík- horizontális
·        nyílirányú sík- saggitalis
·        középsík- medián
Az emberi test főbb irányai:
·        a test középvonalához közelebb eső-mediális
·        a test középvonalához távolabb esö- laterális
·        felső- superior
·        alsó- inferior
·        jobb-dexter
·        bal-sinister
·        háti-dorsalis
·        hasi-ventralis
·        elülső- anterior
·        hátulsó-posterior
A SZERVEZET MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE

Az élő szervezetet felépítő anyag a protoplazma – amely nagyon bonyolult kolloidális rendszer átmenet az oldat és az elegy között. 80 %-nyi víztartalma mellett tartalmaz szerves anyagokat ( szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat), szervetlen anyagokat ( Na-, K-, Ca-, Mg). Legfontosabb alkotórésze a fehérje, amela aminosavajókból épül fel.

SEJT
A protoplazma legdiferenciáltabb formája. Részei:
  •         citoplazma – sejttest, a sejt magon kívüli része. Van egy külső keményebb része – ez a sejthártya – a sejt ezen keresztül veszi fel a tápanyagokat,és adja le a bomléástermékeket.
  •   sejtmag – általában a sejt közepén helyezkedik el, s sejtek általában egymagvúak, de léteznek két, és többmagvu sejtek is (pl.:májsejt)
  •      járulékos alkotórészek

A sejt alakja: nagyon változatos, függ a környezetüktől és a működésüktől:
·        gömb ( pl. a vérben lévő sejtek)
·        sokszögű, kocka vagy henger alaku (pl.hámsejt)

A sejtek nagysága tág határok között mozog a legkisebbek az idegsejtek, a legnagyobbak a simaizom-sejtek.

A sejt élettana, sejtjelenségek:
  •     sejtanyagcsere: A sejtek a sejtközötti teret kitöltő szövetnedvből táplálkoznak. Ezen anyagok a vérerek falán át jutnak a szövetrésekbe, és a sejthártyán keresztül lépnek át a sejtbe. A sejt a felvett anyagokat felépíti, részben lebontja, illetve kiválasztja. A felépítő és a lebontó folyamatok összesége lényegében az anyagcsere – ami sejtben egyidejüleg és folyamatosan zajlik. Egyes sejtek speciális anyagok képzésére képesek  - ezek a mirigysejtek.
  •            sejtmozgás: amőboid  mozgás
  •      ingerlékenység: a sejt reagál a környezetből ráható ingerekre.
  •   sejtnövekedés : a sejt táplálkozása révén gyarapodik-ez a folyamat  mindaddig tart, amig a sejtfelülete elég a megnőtt citoplazma tárolására – aztán vagy visszafejlődik és elpusztul, vagy kettéosztódik.
  •       sejtosztódás: feltétele a sejt teljes nagyságbeli kifejlődése. Fajtái:direkt, indirekt, felező osztódás.

A sejt felépítése
A sejt az élő szervezet alapvető önálló működési egysége. Kétféle sejttípus létezik,
·        prokaryota bár van örökítőanyaga (dezoxiribonukleinsav = DNS, ribonukleinsav = RNS), de az nem határolódik el a cytoplasmától.
·         eukaryota sejt-  örökítőanyaga sejtmagmembránnal körülhatárolt, s így kialakul a sejtmag.
Sejtmembrán - A sejtet a külvilágtól a határolja el. Ez biztosítja a sejt alakját, térfogatát, elzárja a sejt belső terét (intracelluláris tér) a külső (extracelluláris) tértől.
A membránokban fehérjék (membránfehérjék) is találhatók. Ezek többségükben nagyméretű molekulák. A transzmembrán fehérjék döntő többsége csoportokba rendeződve csatornákat képez, amelyek a szabályozott anyagszállítás helyszínei. Minden csatornának (pl. Na+, K+, víz) megvan a saját fehérjeszerkezete.
A sejt belső tereiben szintén membránrendszerek vannak, amelyek szerkezetüket tekintve alapvetően azonosak a sejtmembránnal.
Az eukaryota sejtekben körülhatárolt sejtmagot (nucleus = N) - a határoló hártyát sejtmagmembránnak nevezzük. Ezen a maghártyán erős nagyítással pórusok találhatók, melyen keresztül fehérje és nukleinsav anyagcsere zajlik. A magmembránról fűződik le az endoplasmás reticulum, amely egy kanyarulatos zsákrendszer, s behálózza a sejt teljes belső felszínét. Kétféle típusa : sima- és a durvafelszínű (rER) endoplasmás reticulum ismert. A rER cytoplasma felé eső felszínét ribosomák (r) borítják. A ribosomák felszínén zajlik a fehérjeszintézis.
A Golgi-készülék szintén a sejtmembrán-halmazokból álló sejt szervecske. (Egy háromdimenziós cső és zsákrendszer, amelyben a ciszternák laposak, nagyjából C-alakúak, melyek végeik felé kiszélesednek. Ezekről a kiszélesedésekről fűződnek le a Golgi-eredetű vesiculák, amelyek alapvető feladata anyagok raktározása, szállítása, secretumok módosítása.

A Golgi-készülékről fűződnek le a lysosomák. Ezek apró membránnal körülhatárolt hólyagocskák, amelyek belsejében bontó enzimeket találunk. Az elsődleges lysosomák a Golgi-készülékről lefűződve sejten belüli emésztést végeznek. A másodlagos lysosomák egyéb anyagokat tartalmazó hólyagokkal történő összeolvadás eredményeként jönnek létre, és emésztik a hólyagok tartalmát. A lysosomák tartalmaznak specifikus fehérje, szénhidrát, vagy nukleinsav bontó enzimeket is.

Minden eukaryota sejt tartalmaz mitochondriumokat Ez a sejtszervecske önálló osztódásra képes, mert megtartotta saját DNS állományát. Alapvető feladata, az energianyerés és az energia raktározása. Maga a mitochondrium nagyjából hengeres formájú szerv, mérete változó, lehet néhány mikrométer hosszú is. A külső membrán elhatárolja a cytoplasmától. Belső membránjának felszíne rendkívül nagy, mert azon betűrődések, ún. cristák találhatók. Ez a membránrendszer a belső teret kisebb egységekre osztja. A mitochondrium alapállományát matrixnak nevezzük.
Cytoskeleton (sejtváz) egy hatalmas, fehérjékből felépülő rendszer. Szerepe a sejt állandó alakjának fenntartása, a sejtszervek rögzítése, a sejten belüli transzportfolyamatok (szállító folyamatok) biztosítása oly módon, hogy a különböző vesiculák, nagyméretű molekulák csúszva haladnak felszínén.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...