2017. január 7., szombat

CSAK1PERC: Aggódás


A laborfolyosó visszhangzott a nő szavaitól:
-            - Már megint összesároztad a nadrágodat! Nem tudom, miért nem tudsz úgy vigyázni a dolgaidra, mint más gyerek?!– dorgálta 10 éves forma kisfiát. – Nem győzöm a ruháidat mosni, vasalni, foltozni… Hihetetlen milyen trehány vagy…
A kisfiú bűnbánó arccal tette le a kabátját, óvatosan úgy hajtva, nehogy meglássa az anyja a bal zsebénél tátongó szakadást.
-            - Vigyázni fogok… - ígérte.
-       - Remélem is… - mondta a nő, majd miután mindketten leültek elővette az okos telefonját, percekig belemerülve a bűvölésébe.
A kisfiú érdeklődve figyelte a vérvételről kiszabaduló embereket.
-            - Anya! Mennyi vért fognak levenni?
-            - Nem tudom…- dünnyögte a nő.
-            - Anya! Szerinted fájni fog?
-        -  Nem hinném… Csendbe tudnál maradni egy kicsit?  Most hívom apádat!  - mordult rá – Szia! Nemsokára végzünk… Már csak ketten vannak előttünk…
A kisfiú egykedvűen babrálni kezdte a pulóverén lévő gombot. Kisvártatva a saját nevét hallotta.
-           -  Anya! Engem szólítanak…
-        - Rendben. Nagyfiú vagy már… Egyedül is képes vagy bemenni… - mondta a nő, majd folytatta a telefonálást – Éppen most megy be… Nem. Nem mentem be vele… hiszen semmiség az egész…
A kisfiú megszeppenve lépett be a laboratóriumba, majd nem sokkal később büszkén jött ki az ajtón, bal karjának könyökhajlatára szorítva a vattapamacsot.
-            - Kész vagyok… Nem is fájt… - dicsekedett sápadtan.
Az anyja felpattant.
-            - Gyere, ülj le! Úgy kényelmesebb lesz megvárnod, azt a tíz percet, amíg rá kell szorítanod a vattát.
A kisfiú leült.
-            - Olyan vörös volt a vérem… Még soha nem láttam ilyet… - mesélte lelkesen.
-            - Jól érzed magad? - kérdezte a nő aggódva.
-         - Persze. Képzeld el három műanyag csövet is teleengedtek a véremmel… Mit csinálnak annyi vérrel?
-            - Nem tudom… Biztosan annyi kell a vizsgálatokhoz… De tényleg jól vagy?
-            - Nem érzek semmit anya! Jól vagyok…
-            - Olyan sápadt vagy… Lehet lement a vérnyomásod…
-            - Dehogy… Semmi bajom…
-            - Nem szédülsz? Nem látsz homályosan? Nem…

A laborfolyosó visszhangzott a nő hangjától, még szerencse, hogy nem sikerült rábeszélnie a kisfiát a rosszullétre.