„Nem vagyok jó semmire.”
„Nem érdemlem meg…”
„Utálom magam!”
Vajon hányszor fordulnak meg a fejedben e gondolatok,
miközben tehetetlennek, szerencsétlennek, esélytelennek érzed önmagad?
Vajon
hányszor érzed úgy, hogy csak szánalmas vergődés, amit csinálsz, - miközben
másoknak bejött az élet?
Nos – remélem, nem sokszor nézel könnyes szemekkel a
tükörbe, azt fontolgatva, hogy feladod – s hagyod, had sodorjon a sors - amerre
csak akar. Ugye nem fogod hagyni?
Nem hagyhatod!
Nem becsülheted ennyire alá az
életedet, a képességeidet, önmagad!
Legyen tartásod!
Akarj akarni!
Tiszteld
önmagad annyira, hogy képessé válj értékelni mindazt, amit elértél, és képessé
válj tenni mindazért, amire valójában vágysz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése