A LEGJOBB VÁLASZTÁS:A SAVANYÚ KÁPOSZTA

SAVANYÍTÁS ELŐTT

Nem tudom, ki miképpen van vele, de Én szeretem a savanyú káposztát. Akár nyersen- rendszeresen csipegetve, - megelőzési céllal - akár sültek köreteként, akár a belőle készült finom ételeket (képzeld csak magad elé a töltött káposztát, a toros káposztát, a… - a nyálelválasztásod elindult ugye neked is?)

Egy biztos: nem véletlenül szeretjük annyian. Ez az erjesztéssel tartósított „csodaszer” megérdemli, hogy bővebben is foglalkozzunk vele.

Az újkori szuperélelmiszer

...ÉS SAVANYÍTÁS UTÁN

A káposzta erjedésekor jótékony hatású, tejsavtermelő baktériumok szaporodnak el, ezek gátolják a mikroorganizmusok elszaporodását és kedvező hatással vannak a bélflórára. Ráadásul a savanyodás közben a káposzta megőrzi magas C-vitamin tartalmát is (20 mg/100 gr). Az ízesítéséhez felhasznált fűszerek, - mint a babérlevél, kapor, bors, mustármag, torma, köménymag - szintén gyógynövények, amelyek szintén pozitív hatással vannak az emésztőszervi- és a légúti betegségekre.

A tejsavbaktériumok áldásos hatása

A káposzta tejsav-tartalma már nyersen is vetekszik a joghurtéval, de a savanyítása során még a benne található cukrokból is tejsav keletkezik. A tejsav egyrészt megakadályozza a káposzta rothadását, - tartósít -, másrészt jótékonyan hat a bélrendszerre. A keletkező tejsav-baktériumok főként a vastagbélben fejtik ki a hatásukat – segítenek helyreállítani a bélflóra megbomlott egyensúlyát, ami nagyon gyakori stressz-helyzetekben, fertőzések után, vagy antibiotikum szedés után.

Rostot- rosttal

A savanyú káposzta rostokban is gazdag – ezek a megemészthetetlen rostok gondoskodnak arról, hogy a bélrendszerben található káros anyagok kiürülhessenek.

A savanyú káposztát legelőnyösebb nyersen fogyasztani, és a levét is meginni. Leve enyhén hashajtó hatású, valamint gyorsíthatja a gyomor- és nyombélfekély tüneteinek elmúlását, elősegíti az egészséges gyomornyálkahártya fenntartását.

Együnk minél többet belőle, mert:

• olcsó, és mindenhol kapható téli vitamin (A-, C-, B-,) és ásványi anyagforrás (kalcium, kálium, magnézium, foszfor, vas, folsav, nátrium)
• erősíti az immunrendszert
• megelőzi a daganatos betegségek kialakulását (főként a gyomor, a bélrendszer, a tüdő, az emlő, és a petefészek rosszindulatú megbetegedéseit)
• erjedése során olyan jótékony baktériumok keletkeznek, amelyek kedvező hatással vannak a bélflórára, helyreállítja a megbomlott egyensúlyt
• kedvezően hat a bélmozgásra, fontos szerepe van a normális bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében, kezelésében
• mustárolaj tartalma véd a fertőzésekkel szemben
•  csekély a kalória tartalma (fogyókúrázók kedvenc alapanyaga lehet)
• magas a rosttartalma, hamar teltségérzetet okoz
• csökkenti a koleszterin szintet
• gyorsítja az anyagcserét
• vízhajtó, méregtelenítő
• csökkenti a reumás és a köszvényes tüneteket
• megelőzi a gyomorfekélyt
•   gyógyítja a vérszegénységet
• kiváló antioxidáns
• gyulladáscsökkentő
•  segíti a sebgyógyulást
• megszünteti az idegességet
• szabályozza a vércukrot
• segíti a máj működését

 A savanyú káposzta jó főzve, rakva, párolva, levesnek, salátának, ízesíthetjük salátaolajjal, kefirrel, egész borssal, hegyes zöldpaprikával, köménymaggal, kaporral, babérlevéllel, esetleg korianderrel, sárgarépa-kockákkal és birsalmával is.

Csak óvatosan!

Bizonyos emésztőrendszeri betegségben szenvedőknek, puffadásra hajlamos embereknek a savanyított káposzta élelmi rost- és illóolaj-tartalma okozhat panaszokat. A hagyományosan elkészített ételeknél, - például székelykáposzta, töltött káposzta - előfordulhatnak kellemetlen tüneteket, amit legtöbbször nem is maga a savanyú káposzta, hanem a hozzáadott zsiradék, a füstölt szalonna, füstölt oldalas okoz.

 RECEPTEK

SAVANYÚ KÁPOSZTA-SALÁTA

Hozzávalók: 80 dkg savanyú káposzta, 15 dkg reszelt sajt, 5 dl kefir, olivaolaj, torma

A savanyú káposzta levét lecsorgatjuk, beletesszük a tormát, az olajat, a kefirt, és jól összekeverjük. Két-három órát pihentetjük, és tálalás előtt szórjuk rá a reszelt sajtot.

KÁPOSZTÁS GULYÁS

Hozzávalók: 1 kg sertéscomb, 3 fej vöröshagyma, 1 evőkanál olaj, 1 evőkanál őrölt paprika, 5 gerezd fokhagyma, kömény, 1kg savanyú káposzta, 6 dkg rizs, tejföl

A vöröshagymát felkockázzuk, és az olajban megpirítjuk. Rászórjuk a paprikát, a fokhagymát, a felkockázott húst és annyi vizet, hogy jól ellepje. Mikor a hús félig megpuhult, beletesszük az egyszer átmosott savanyú káposztát, a megmosott rizst, ízlés szerint megsózzuk. Az egészet fedő alatt puhára főzzük és tejföllel bőven megöntözve tálaljuk.

KÁPOSZTÁS CSIRKECOMB

Hozzávalók: 12 csirkecomb, 30 dkg füstölt tarja, 1 kg szálas savanyú káposzta, 4 babérlevél, 1 kisebb darab egész fahéj, 6 evőkanál olivaolaj,1 kg burgonya, 30 szem mélyhűtött szilva kimagozva, só

A csirkecombokat megmossuk, lecsöpögtetjük. A füstölt tarját felkockázzuk. A káposztát 0,5 liter vízzel feltesszük főni. Beletesszük a babérlevelet, a fahéjat, a sót, a füstölt húst, és lefödve 40 percig főzzük. A csirkecombokat sózzuk, és serpenyőben, forró olajon mind két oldalukat elősütjük, majd beletesszük a káposztába, és további 20 percig együtt pároljuk. Ha szükséges, pótoljuk a vizet. A körethez héjában megfőzzük a burgonyát, megtisztítjuk, nagyobb darabokra vágjuk, sózzuk. A csirke sütéséből a serpenyőben visszamaradt olajon kicsit átpirítjuk. A főzés végén a káposztára szórjuk a szilvákat, összerázzuk, és további 10 percig pároljuk.

+1 TIPP

Készítsük el rakott formában is: rétegezzünk tele egy hőálló edényt fűszeres, hirtelen átsütött darált hússal, párolt rizzsel, káposztával, öntsük nyakon egy tojássárgájával elkevert tejföllel, süssük aranybarnára a tetejét, és már tálalhatunk is.

JÓ ÉTVÁGYAT!