12. rész: Kávé és függőség

A koffein metilxantin-származék, fehér, keserű ízű, kristályos vegyület. A kávé (1-1,5%), tea (2-5%) és kóladió (kb. 1,5%) alkaloidja. Kis mennyiségben a kakaóbab (teobromin) is tartalmazza. Amíg nem sikerült azonosítani, a teában lévő élénkítő anyagot a koffeintől eltérőnek tartották, és teinnek (vagy tininnek) nevezték, azonban kiderült, hogy a két vegyület egy és ugyanaz.

Kávé, tea, csokoládé, üdítő - emberek milliói fogyasztják világszerte ezen élvezeti cikkeket - sokszor kontrollálatlanul, - miközben nem is sejtik, hogy „legális drogot” használnak nap, mint nap. Igen. A kávéban megtalálható koffein,- a csokoládé teobrominja, az üdítőitalok teofillinje, és a tea teinje - ugyanis olyan pszichoaktív szerek, amely hatással vannak lelkiéletünkre, miközben különböző mértékben testi tüneteket is okoznak. Legmarkánsabban a koffein hat szervezetünkre: tágítja az ereket, stimulálja az agyat, fokozza a szellemi tevékenységet, javítja a szellemi funkciókat, javítja az ítéletalkotást és a megfigyelőképességet, csökkenti a fáradtságot és álmosságot, fokozza az izmok teljesítőképességét, kellemes közérzetet biztosít.

A kávé tartós fogyasztása esetén hamar kialakulhat a koffein –tolerancia, azaz a szervezetnek egyre nagyobb mennyiség szükséges ahhoz, hogy a koffein ugyanolyan hatást fejtsen ki, mint az elején.

Fontos tény, hogy a kávé erősen addiktív, azaz függőséget okoz, és tartósan megvonva a szervezetünktől elvonási tünetek jelentkeznek. Aki rendszeresen nagy dózisban kávézik, egy idő után már elveszti a pozitív hatásokat és egyre inkább a csak a függőség fenntartásáért fogyaszt.  Szerencsére viszonylag könnyen le lehet szokni róla. A leszokási idő 3-4 hét, ez idő alatt különböző kellemetlen tünetek jelentkezhetnek:

·        hangulatingadozás

·        ingerlékenység

·        levertség

·        depresszió

·        lüktető fejfájás

·        influenzaszerű tünetek

·        hányinger, hányás

·        koncentrációs zavarok

·        fáradtság

·        energiahiány

Miben-mennyi koffein van?

Az, hogy a kávénkban éppen mennyi a koffein-tartalom számos tényező függvénye: függ a kávé fajtájától (a Robusta kávéé magasabb), a pörköléstől, a fermentálástól, az elkészítési módtól, a főzési időtől, a kávé-víz arányától, az esetlegesen használt egyéb kiegészítőktől – tejszín, cukor stb.

Étel/ital	koffein tartalom (mg/100 ml)
1 dl hosszú kávé	45-90
0,5 dl presszó kávé	100
1 csésze fekete tea	20-90
1 csésze zöld tea	5-30
1 dl kóla	10-15
50 g tej csoki	10-30

…és Te? Honnan tudhatod, hogy koffein-függővé váltál?

Igaz vagy hamis az állítás?

1.      Reggelente úgy érzed, hogy csak egy csésze kávé elfogyasztása után tér vissza beléd az élet. Igaz- Hamis

2.    Napközben több alkalommal is a kávé az, ami ihletet ad a munkához. Igaz - Hamis

3.    Soha nem vagy annyira elfoglalt, hogy egy kávéra ne legyen időd. Igaz – Hamis

4.    Bármilyen kávé megfelel, csak kávé legyen. Igaz – Hamis

5.      Otthon tetemes „raktárkészlettel” rendelkezel kávéból. Biztos, ami biztos alapon. Igaz – Hamis

6.    Elképzelhetetlennek tartod az életed nélküle. Igaz – Hamis

7.     Minden jöhet, ami kávéval készül: akár még a kávés kocsonyát is megkóstolnád, bármilyen bizarrnak is tűnik. Igaz- Hamis

8.    Ha valamilyen okból nem kapod meg a napi kávé-adagodat – hisztis leszel és elviselhetetlen. Igaz- Hamis

9.    Minden idegen nyelven tudsz kávét kérni. Igaz- Hamis

10.                       Karácsonyra is kávét kérsz ajándékba. Igaz- hamis

11.   Ha kevés a pénzed, akkor is inkább veszel kávét, mint kenyeret. Igaz - Hamis

12.Kedvenc kávémárkádért képes vagy akár a szomszéd városig is elutazni. Igaz – Hamis

Nos? Számold össze, hány állítás bizonyult Rád vonatkoztatva igaznak! Elérte az igazak száma az ötöt? Akkor köszöntelek a kávé- függő emberek népes csoportjában!

Minden, amit a kávéról tudni érdemes 2. rész: A kávécserje

Illatos, fehér csillag alakú virágai miatt „arábiai jázminnak” is nevezik ezt az örökzöld növényt, amely főként a Ráktérítő, Baktérítő, és az Egyenlítő közti területen terem. Nemzetsége sok-sok fajt számlál – ráadásul a termelők hibridizációval újabb fajok létrehozásával kísérleteznek, melyben az egyes fajták legjobb tulajdonságát egyesítenék. Céljuk a nagyobb termésmennyiség elérése, íz javítás, magasabb koffeintartalom, kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képesség növelése.

Két legjelentősebb fajtája a coffea arabica, és a coffea robusta, ezeket fogyasztjuk. Az arabica a világtermelés körülbelül 70 százalékát adja – ő a jobb kávé-alapanyag, de, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel-, míg a robusta a 30 százalékát –ő igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat is. A növények nagy változékonyságot mutatnak mind méretüket – az 1-2 méterestől egészen 15-18 métert is elérheti-, mind színüket tekintve.

A kávé 1-3 m magasra fejlődő kis örökzöld fa vagy bokor. Fényes, sötétzöld, hullámos levelei tojásdad alakúak 10 cm hosszúak, lándzsásak, hegyesek ép szélűek, sárgás, sötétzöld színűek, a robusta fajtánál vöröses is előfordulhat. A kávé virágzása csupán 2-3 napig tart, majd virágok leesnek, és helyüket zöld kis bogyók foglalják el, melyekből pár hónap alatt fejlődik ki a termés.

Érdekesség, hogy ugyanazon ágon egyszerre lelhető fel éretlen és érett bogyó is- ezért kell kézzel szüretelni -, és kivételes esetekben még virágok is találhatók az érett szemek mellett.

A gyümölcse húsos, cseresznye alakú, mely előbb zöld, piros, viola, végül csaknem fekete színt ölt, és olyan nagy, mint egy olajbogyó. A külső héj alatt ragadós sárga hús van, alatta találjuk a magvakat, melyet ún. pergamen héj borít. A magvak felületén ezüsthéj van, ami a termelés helyétől és a fajtól függően különböző színű lehet. A termésben rendszerint kettő kávémag található. (Előfordulhat, hogy csak egy babot találunk: ezt gyöngykávénak nevezünk – ez az össztermés körülbelül 10 százalékát teszi ki.)

A kávécserjék fejlődéséhez nélkülözhetetlen a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Bár az első években nem hoznak termést – ideális körülmények között a harmadik-ötödik évtől teremnek, és 20-25 éven keresztül biztosítanak folyamatos kávébab ellátást. Mivel a kávécseresznyék nem egyszerre érnek – egy-egy fához több alkalommal is vissza kell térni, és kézzel leszüretelni a termést. A kávéfákat folyamatosan metszik, visszavágják, hogy ne nőjenek 1-3 méteresnél magasabbra – egyrészt a könnyebb szedhetőség miatt, másrészt ezzel megnövelik a termelékenységét is, hiszen újabb hajtásokat hoz.

A fiatal kávéhajtások először zöldes színűek, simák, a második évtől sárgásbarna fásodás indul meg, ettől kezdve a héjrész sűrűn felrepedezik. Törzse egyenes, rajta sok szabályos, vízszintesen álló oldalág fejlődik. Ezek az ágak a későbbi években a termések súlya alatt ívesen a föld felé hajlanak.

... ÉS TE? KOFFEIN-FÜGGŐ LETTÉL?

A koffein metilxantin-származék, fehér, keserű ízű, kristályos vegyület. A kávé (1-1,5%), tea (2-5%) és kóladió (kb. 1,5%) alkaloidja. Kis mennyiségben a kakaóbab (teobromin) is tartalmazza. Amíg nem sikerült azonosítani, a teában lévő élénkítő anyagot a koffeintől eltérőnek tartották, és teinnek (vagy tininnek) nevezték, azonban kiderült, hogy a két vegyület egy és ugyanaz.

Kávé, tea, csokoládé, üdítő - emberek milliói fogyasztják világszerte ezen élvezeti cikkeket - sokszor kontrollálatlanul, - miközben nem is sejtik, hogy „legális drogot” használnak nap, mint nap. Igen. A kávéban megtalálható koffein,- a csokoládé teobrominja, az üdítőitalok teofillinje, és a tea teinje - ugyanis olyan pszichoaktív szerek, amely hatással vannak lelki életünkre, miközben különböző mértékben testi tüneteket is okoznak. Legmarkánsabban a koffein hat szervezetünkre: tágítja az ereket, stimulálja az agyat, fokozza a szellemi tevékenységet, javítja a szellemi funkciókat, javítja az ítéletalkotást és a megfigyelőképességet, csökkenti a fáradtságot és álmosságot, fokozza az izmok teljesítőképességét, kellemes közérzetet biztosít.

A kávé tartós fogyasztása esetén hamar kialakulhat a koffein –tolerancia, azaz a szervezetnek egyre nagyobb mennyiség szükséges ahhoz, hogy a koffein ugyanolyan hatást fejtsen ki, mint az elején.

Fontos tény, hogy a kávé erősen addiktív, azaz függőséget okoz, és tartósan megvonva a szervezetünktől elvonási tünetek jelentkeznek. Aki rendszeresen nagy dózisban kávézik, egy idő után már elveszti a pozitív hatásokat és egyre inkább a csak a függőség fenntartásáért fogyaszt.  Szerencsére viszonylag könnyen le lehet szokni róla. A leszokási idő 3-4 hét, ez idő alatt különböző kellemetlen tünetek jelentkezhetnek:

·        hangulatingadozás

·        ingerlékenység

·        levertség

·        depresszió

·        lüktető fejfájás

·        influenzaszerű tünetek

·        hányinger, hányás

·        koncentrációs zavarok

·        fáradtság

·        energiahiány

Miben-mennyi koffein van?

Az, hogy a kávénkban éppen mennyi a koffein-tartalom számos tényező függvénye: függ a kávé fajtájától (a Robusta kávéé magasabb), a pörköléstől, a fermentálástól, az elkészítési módtól, a főzési időtől, a kávé-víz arányától, az esetlegesen használt egyéb kiegészítőktől – tejszín, cukor stb.

Étel/ital	koffein tartalom (mg/100 ml)
1 dl hosszú kávé	45-90
0,5 dl presszó kávé	100
1 csésze fekete tea	20-90
1 csésze zöld tea	5-30
1 dl kóla	10-15
50 g tej csoki	10-30

…és Te? Honnan tudhatod, hogy koffein-függővé váltál?

Igaz vagy hamis az állítás?

1.      Reggelente úgy érzed, hogy csak egy csésze kávé elfogyasztása után tér vissza beléd az élet. Igaz- Hamis

2.    Napközben több alkalommal is a kávé az, ami ihletet ad a munkához. Igaz - Hamis

3.    Soha nem vagy annyira elfoglalt, hogy egy kávéra ne legyen időd. Igaz – Hamis

4.    Bármilyen kávé megfelel, csak kávé legyen. Igaz – Hamis

5.      Otthon tetemes „raktárkészlettel” rendelkezel kávéból. Biztos, ami biztos alapon. Igaz – Hamis

6.    Elképzelhetetlennek tartod az életed nélküle. Igaz – Hamis

7.     Minden jöhet, ami kávéval készül: akár még a kávés kocsonyát is megkóstolnád, bármilyen bizarrnak is tűnik. Igaz- Hamis

8.    Ha valamilyen okból nem kapod meg a napi kávé-adagodat – hisztis leszel és elviselhetetlen. Igaz- Hamis

9.    Minden idegen nyelven tudsz kávét kérni. Igaz- Hamis

10.                       Karácsonyra is kávét kérsz ajándékba. Igaz- hamis

11.   Ha kevés a pénzed, akkor is inkább veszel kávét, mint kenyeret. Igaz - Hamis

12.Kedvenc kávémárkádért képes vagy akár a szomszéd városig is elutazni. Igaz – Hamis

Nos? Számold össze, hány állítás bizonyult Rád vonatkoztatva igaznak! Elérte az igazak száma az ötöt? Akkor köszöntelek a kávé- függő emberek népes csoportjában!

.2. A kávé pörkölése

7

Hogy mi indította el a kávét világhódító útjára? A pörkölés felfedezése. Valószínűleg a kiszáradt kávégyümölcsöket főzés közben szándékosan, vagy véletlenül lepirították. De előfordulhat, hogy az elfogyasztott gyümölcsök magját vetették a tűzre. A megpörkölődött kávészemek semmivel sem összehasonlítható csábító illatát megérezve, feltehetően megpróbáltak tudatosan kávét pörkölni.

Mivel a pörkölési folyamat során alakul ki a kávé alapvető íze, aromája, a kávé pörkölését nevezhetnénk akár tudománynak, vagy művészetnek is. Rendkívül nagy szakértelmet kívánó, gyors és kritikus lépés, hiszen pár pillanat alatt semmissé válhat az addig befektetett munka, pénz, energia. Minden fajtát, minden szállítmányt, minden adagot különbözőnek tekintenek, ezért nem lehet általános érvényű körülményeket meghatározni, mert vannak típusok, amik hamarabb, alacsonyabb hőfokon már „készen vannak”, de vannak, amiket tovább kell kitenni a hőhatásnak.

A kávé több mint 1000 alkotójából alig 50 az olyan, amely meghatározó a jellegzetes íz kialakulásában.

Pörkölés során a zöld kávé fizikai és kémiai átalakulásokon megy keresztül:

·        50% - al megnő a kávébab nagysága ( a szénhidrátok bomlása során keletkező szén-dioxid képződés miatt)

·        lecsökken a súlyuk (a nedvességtartalom lecsökken – darálhatóvá válik)

·        kialakul a markáns íz és aroma

·        illatanyagok keletkeznek

·        színe barna lesz

·        alkoholok, aldehidek, ketonok, észterek, gyűrűs nitrogén vegyületek – amik keserűséghez járulnak hozzá -, zsírsavakból pedig illóolajok keletkeznek,

·        a nyers kávéban a koffein csersavhoz van kötve, nagy része a pörkölés alatt válik szabaddá; nő a mennyisége,

Összetevő	Nyers kávé (%)	Pörkölt kávé (%)
Víz	10,73	2,62
Olaj	10,8	14,85
N - tartalmú anyagok	12,64	14,78
Koffein	1,27	1,57
Cukor	8,62	2,28
Dextrin	0,86	1,38
Csersav	9,02	4,52
Cellulóz	24,01	20,47
Hamu	3,02	4,48

Pörkölési módok

1.      Dobos pörkölés

Kis tételű különleges kávék pörkölési módja. A kávébabot 12 percig 230 C fokra hevítik. A lassú pörkölés miatt a kávé íze lágyabb, selymesebb, eltűnik a savassága.

Mivel ez a kis mennyiség nem tudja kielégíteni a tömegigényeket, a legtöbb kávét ipari mennyiségben pörkölik forrólevegős pörköléssel.

2.    Forrólevegős pörkölés

A kávébabokat forró felszálló levegőn nem több mint 3 percig pörkölik, sokkal magasabb hőmérsékleten. Ennek a kávénak az íze savasabb.

Pörkölés előtt a szemeket osztályozzák méret és fajta szerint, ez biztosítja majd, hogy hibátlan legyen a végeredmény. Különböző szintű pörkölési szintek vannak, annak megfelelően, hogy milyen erős, és mennyi ideig tartó hő behatásnak tettük ki a kávét, és ez által milyen színárnyalatú pörkölt kávét nyertünk. Létezik hamburgi, bécsi, francia és olasz pörköltségi szint.

Folyamatok a hőmérséklet változása során:

·         50 °C: megindul a vízpárolgás, elkezdődnek a rostok elsődleges elváltozásai

·         60-70 °C: színváltozás kezdődik, fehérjék képlékennyé válnak

·         100 °C: a víztartalom legnagyobb része eltávozik, szerves anyagok száraz desztillációja, kezdenek kiszáradni a szemek

·         150 °C: a csersavhoz kötött koffein felszabadul, térfogata kezd nőni

·         150 °C – tól a szénhidrátok lebomlanak, karamellizálódnak, a fehérjék aminosavakká bomlanak, egyre barnább lesz a színe. Illatanyagok és szén- dioxid keletkezik

·         180-200 °C: sejtszerkezet fellazul, a szövetek szétszakadnak, kékes füst jelzi a szétesést, karamell illat az aromák kialakulását.

·         Az első reccsenést a térfogat növekedés okozza, a középső vájat szétreped, a maradék nedvesség is távozik, szén- dioxid képződik.

·         A szemek belső struktúrája, cellulóz szerkezete összeomlik- a termelés helyétől függően nagyon különböző lehet az egyes fajtákat illetően -, ez a második reccsenés, ez idő alatt folyamatosak a pattogások, és a szín is tovább mélyül. A pörkölt kávé szárazzá, porózussá, és őrölhetővé válik.

Ez az a mindent eldöntő pont, amikor a mesternek döntenie kell, mert a hangjelenségek után a bab akár másodpercek alatt is megsötétülhet. A kívánt színfokozat előtt egy kicsivel hamarabb el kell távolítani őket, mert a kivétel után még tovább barnulnak.

·        200-220 °C megindul az elszenesedés, végül az öngyulladás fázisa következik. 

Két nagyon súlyos „hibát” lehet elkövetni a pörkölés közben: ha túlpörkölődik - azaz sokkal sötétebb lesz a kávészem, akár lángra is lobbanhat-, megnyomjuk, összetörik, tovább nem használható, rontja a minőséget, elveszíti az aromaanyagait. Tehát a pörkölés nem égetés, nem arra szolgál, hogy a hibákat elfedje. A pörkölt kávészemek mindig a barna valamely árnyalatában játszanak, soha nem feketék.
Súlyos hiba az is ha nyersen maradnak a szemek - ha belül nedvesek, mert akkor az őrlés nem lesz megfelelő.

Természetesen a különböző kávéfajták különböző bánásmódot kívánnak, és szakértelmet.

MINDEN, AMIT A KÁVÉRÓL TUDNI ÉRDEMES

-         sorozat azoknak, akik képtelenek lemondani róla –

De miért is kellene lemondanunk róla?

Elképzelhetetlennek tartod a reggelt egy illatosan gőzölgő kávé nélkül? Szó szerint erőt, és energiát önt beléd, - nélküle zombiként közlekednél egész álló nap?

Nos, akkor ez a cikksorozat Neked szól!

Tudj meg minél többet a kedvencedről!

---------------------------------------------------------------------------------------------

1.     rész: Egy kis kávé-történelem

Mondák, és legendák, mítoszok végeláthatatlan sora

Napjainkig sem sikerült biztosan tisztázni a kávé felfedezésének mikéntjét, kizárólag csak régi legendák, és elbeszélések állnak rendelkezésünkre róla.

Egyes kutatók egészen az Ószövetségig nyúlnak vissza – szerintük a kávébab volt az a „száraz füge” amit Abigail adott Dávidnak, és Boáz Ruthnak. Más feltételezések szerint a kávé azonos a spártaiak „fekete italával”, de a híres olasz utazó, Petrus de Valle írásai alapján a kávé a trójai háború idejéből származik. További elméletek nyomán a Homérosz Odüsszeiájában szereplő „varázsos szer”, mely minden bajra feledést hoz, a kávé volt.

Az egyik legrégebbi feltevés szerint Gábriel arkangyal közvetítésével-  Allah nyújtott át egy csésze gyógyító italt Mohamednek, mely fekete volt, és miután a Próféta elfogyasztotta,olyan fiatal erőt öntött bele, hogy negyven férfit legyőzött.

Egy másik monda Omar Dervisről szól, aki betegeket gyógyított az imáival, de elűzték a szülővárosából, Mokkából, és egy barlangban kellett bujdokolnia. Omar egy nap egy gyönyörű énekes madarat látott egy fa tetején, de mikor meg akarta fogni, csak bogyókat talált a fán. Ezeket leszedte, és mivel már az éhhalál fenyegette, megfőzte magának. Miután elfogyasztotta, teste felfrissült. Mokkából követték gyógyítójukat a betegek – velük is megkóstoltatta az italt. Csodával határos módon mindenkit meggyógyított, aminek a híre eljutott a mokkai királyhoz is, így Omar dicsőségesen visszatérhetett, majd a város védőszentje lett.

Egy másik mese szerint Kr. e. 300.ban egy etióp pásztor észrevette, hogy ha a kecskéi egy bokor –az akkor még ismeretlen kávécserje - piros bogyóiból esznek - sokkal élénkebbek lesznek. Tapasztalatait elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik kísérletezve a magok megpörkölésével – ízletes italt állítottak elő belőle – aminek a fogyasztása segítette őket az ébren maradásban a hosszú imádságok alatt.

Egyes feltételezések szerint a kávét eleinte nem itták, hanem ették. Az ugandaiak, ha hosszú útra keltek, állítólag szárított kávészemeket rágtak (úgy gondolták, hogy ettől erőre kapnak.

Honnan származik a kávé?

Amint láthatod, a kávé konkrét eredetét homály fedi – egy azonban bizonyos: a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik. Innen terjedt el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba, majd idővel Európában, majd világszerte. A növény tudatos termesztése a mai Jemen területén kezdődött el időszámításunk szerint 575 körül. Ezen a területen a kereskedelmi élet központja Mocha nevű kikötőváros volt, ami kiinduló pontja lett a kávé világhódító útjának, és eredete az itthon is ismert „mokka” kifejezésnek.

Volt, amikor tiltották a fogyasztását

Bár manapság a mindennapjaink szerves része,- már-már rituáléja – a kávéfogyasztás, voltak történelmi időszakok, amikor ellenezték, és tiltották a fogyasztását, mert méregnek, és bűnös cselekedetnek tartották azt.

• Mekka, 1511: az akkori mekkai kormányzó a kávéról azt hitte, hogy olyan, mint a bor, azaz részegséget okoz. Emiatt kikérte két tudós véleményét, is- akik hírnévre törekedve -, azt állították, hogy a kávé, mint a bornak a pótléka, a Koránban meg van tiltva, ártalmas az egészségnek és a hívők lelki nyugalmának; behozatala óta a mecsetek üresen állnak, ellenben a kávéházak zsúfolásig megtelnek, valamint a kormányzó halhatatlan érdemeket fog magának szerezni a kávéital eltiltásával. A kormányzó emiatt megtiltotta a nyers kávé árusítását, és a kávé használatát az otthonokban és a kávéházakban. Házkutatásokat tartottak, a tilalmat megszegőket megbüntették és a náluk talált kávét nagy rakásokba gyűjtve nyilvánosan elégették.
• Olaszország, XVI. század: a papok a kávét az “Ördög italának” titulálták, s emiatt a keresztény hívőiknek ellenezték annak fogyasztását. Azonban VIII. Kelemen pápa megvizsgálta a kávé körüli tilalmat, és azt mondta: “Ez a sátán itala annyira finom, hogy kár lenne, ha a hitetlenek kizárólagosan használnák.” A legenda szerint később megkeresztelte az italt, és világszerte elismerte az italt a katolikusok számára.
• Konstantinápoly, XVI. század: Konstantinápolyban 1554-ben állították fel az első bódékat, innen árusították a kávéitalt. Ezekből lettek később a kávéházak. Amint a kávéházak megteltek látogatókkal, a mecsetek üresen maradtak, emiatt a templom szolgái ellenezték a kávét. Kérvényt nyújtottak be a muftihoz, hogy minél előbb tiltassa be a kávé fogyasztását. A mufti törvényben tiltotta be a kávét. A kávéházakat bezárták és a szultán, Ahmed Chan, halálbüntetést szabott a kávéivókra s mindent elkövetett, hogy rendeletei szigorúan és pontosan végrehajtassanak.
• Svédország, 1746: Svédországban nemcsak a kávét, de a kávéhoz kapcsolódó eszközök, csészék használatát is tiltották. III. Gusztáv király utasítására a halálbüntetésre ítélt foglyoknak kávét kellett inniuk orvosok megfigyelése alatt, akik feljegyezték mennyi kávét kell elfogyasztani, ahhoz hogy valaki belehaljon.
• Poroszország, 1777: Az egyik leghitelesebb kísérlet a kávé visszaszorítására, II. Frigyes porosz király nevéhez köthető, aki kiadott egy kiáltvány a sör javára.