Illatos, fehér csillag alakú virágai
miatt „arábiai jázminnak” is nevezik ezt az örökzöld növényt, amely főként a
Ráktérítő, Baktérítő, és az Egyenlítő közti területen terem. Nemzetsége sok-sok
fajt számlál – ráadásul a termelők hibridizációval újabb fajok létrehozásával
kísérleteznek, melyben az egyes fajták legjobb tulajdonságát egyesítenék. Céljuk
a nagyobb termésmennyiség elérése, íz javítás, magasabb koffeintartalom,
kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képesség növelése.
Két legjelentősebb fajtája a coffea
arabica, és a coffea robusta, ezeket fogyasztjuk. Az arabica a világtermelés
körülbelül 70 százalékát adja – ő a jobb kávé-alapanyag, de, termesztése
sok körültekintést és gondosságot igényel-, míg a robusta a 30 százalékát –ő igénytelenebb,
ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat is. A növények nagy
változékonyságot mutatnak mind méretüket – az 1-2 méterestől egészen 15-18
métert is elérheti-, mind színüket tekintve.
A kávé 1-3 m magasra fejlődő kis örökzöld fa
vagy bokor. Fényes, sötétzöld, hullámos levelei tojásdad alakúak 10 cm hosszúak, lándzsásak, hegyesek ép szélűek, sárgás,
sötétzöld színűek, a robusta fajtánál vöröses is előfordulhat. A kávé virágzása
csupán 2-3 napig tart, majd virágok leesnek, és helyüket zöld kis bogyók
foglalják el, melyekből pár hónap alatt fejlődik ki a termés.
Érdekesség, hogy ugyanazon ágon
egyszerre lelhető fel éretlen és érett bogyó is- ezért kell kézzel szüretelni
-, és kivételes esetekben még virágok is találhatók az érett szemek mellett.
A gyümölcse húsos, cseresznye alakú,
mely előbb zöld, piros, viola, végül csaknem fekete színt ölt, és olyan nagy,
mint egy olajbogyó. A külső héj alatt ragadós sárga hús van, alatta
találjuk a magvakat, melyet ún. pergamen héj borít. A magvak felületén ezüsthéj
van, ami a termelés helyétől és a fajtól függően különböző színű lehet. A
termésben rendszerint kettő kávémag található. (Előfordulhat, hogy csak egy
babot találunk: ezt gyöngykávénak nevezünk – ez az össztermés körülbelül 10
százalékát teszi ki.)
A kávécserjék fejlődéséhez nélkülözhetetlen a
termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti
hőmérséklet. Bár az első években nem hoznak termést – ideális körülmények
között a harmadik-ötödik évtől teremnek, és 20-25 éven keresztül biztosítanak
folyamatos kávébab ellátást. Mivel a kávécseresznyék nem egyszerre érnek –
egy-egy fához több alkalommal is vissza kell térni, és kézzel leszüretelni a
termést. A kávéfákat folyamatosan metszik, visszavágják, hogy ne nőjenek 1-3
méteresnél magasabbra – egyrészt a könnyebb szedhetőség miatt, másrészt ezzel
megnövelik a termelékenységét is, hiszen újabb hajtásokat hoz.
A fiatal kávéhajtások először
zöldes színűek, simák, a második évtől sárgásbarna fásodás indul meg, ettől
kezdve a héjrész sűrűn felrepedezik. Törzse egyenes, rajta sok szabályos,
vízszintesen álló oldalág fejlődik. Ezek az ágak a későbbi években a termések
súlya alatt ívesen a föld felé hajlanak.
