TV2 - Csaknem egymillió
kórházi beteg adatai kerültek ki az internetre
Budapest,
2015. április 16., csütörtök (MTI) - Csaknem egymillió kórházi beteg adatai
kerültek ki az internetre, amelyeket bárki elérhetett, bár a táblázatok neveket
nem tartalmaztak - hangzott el a TV2 Tények című műsorában csütörtök este.
A csatornának név nélkül
nyilatkozó férfi azt mondta, egy adatkezeléssel foglalkozó cég oldalán találta
az adatokat, ezekből a munkáltatók megtudhatták, hogy alkalmazottaik voltak-e kórházban,
ha igen, miért, illetve megismerhető vált a betegség azonosító kódja.
A cég vezetője a Tényeknek elismerte, hogy hibáztak, a beszélgetés után az adatok elérhetetlenné váltak.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a hírműsornak elmondta, miután különleges adatokról van szó, sok állampolgár adatát érintik, a szigorú hatósági eljárás is szóba jöhet.
A cég vezetője a Tényeknek elismerte, hogy hibáztak, a beszélgetés után az adatok elérhetetlenné váltak.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a hírműsornak elmondta, miután különleges adatokról van szó, sok állampolgár adatát érintik, a szigorú hatósági eljárás is szóba jöhet.
Zsigó:
a kormányzat támogatja az egészséges élelmiszerek előállítását
Budapest,
2015. április 16., csütörtök (MTI) - Az élelmiszerlánc-biztonságért felelős
államtitkárság támogatja az egészségesebb élelmiszerek előállítását és
az egészséges táplálkozás előmozdítását - mondta a Földművelésügyi
Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára csütörtökön
Budapesten egy szakmai fórumon.
Zsigó Róbert az
Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) Az élelmiszeripar a
fogyasztók egészségéért: tegyünk együtt érte! címet viselő
konferenciáján arról beszélt, hogy Magyarország alaptörvénye rögzíti: minden
embernek joga van a testi, lelki egészséghez. E jog érvényesülését
pedig többek között az egészséges élelmiszerekhez való
hozzáféréssel, a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes
mezőgazdasággal és a sport támogatásával kell biztosítani - mondta az
államtitkár.
Zsigó Róbert kiemelte: a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hosszú távú versenyképességét csak az egészséges és megbízhatóan magas minőségű élelmiszerek biztosíthatják, ezért a magyar embereknek az egészséges életmódra való ösztönzésére tett ÉFOSZ kezdeményezés nemcsak a reális helyzetfelismerésből, hanem előrelátásról is tanúskodik.
Elmondta, elégedettségre ugyan nincs ok, de egyre több ember érzi úgy az országban, hogy fontos az élelmiszerbiztonság és az egészséges élelmiszerek fogyasztása. Így gyorsan nő az a tudatos vásárlói réteg az országban, amelyik ismeri és elismeri a biztonságos és egészséges élelmiszerek nyújtotta előnyöket, értékeket.
Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az Egészség Világnapot az élelmiszerbiztonságnak szentelte - emlékeztetett.
Példaként hozta, hogy az utóbbi években világszerte, így Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kapott az élelmiszerekben található transz-zsírsavak mennyisége. Ezek ugyanis komoly kockázati tényezőt jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Nem véletlen - húzta alá -, hogy az ÉFOSZ egyik vállalása is az, hogy Magyarországon az élelmiszerek 80 százalékában a részlegesen hidrogénezett növényolajokból származó transz-zsírsav szintet 2019. december 31-ig 1,5 százalék alá kell csökkenteni.
A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy az átlag magyar ember egészségtelenül táplálkozik, ezért túlsúlyos, vagy elhízott, keveset mozog és sok stressz éri. Ezen pedig változtatnia kell, ha tovább szeretne élni egészségesen.
Szöllősi Réka, az ÉFOSZ ügyvezető igazgatója az MTI-nek arról beszélt, hogy az élelmiszeripar saját termékeinek fejlesztésével teheti a legtöbbet a magyar emberek egészségéért. Emellett például olyan címéket használ, amelyen mindent feltüntettek, ami a fogyasztót segítheti a tudatos döntésben, választásban. Az említett célokért pedig ösztönözni kell a cégek, szakmai és civil szervezetek összefogását. Az élelmiszeripart ugyanis nem lehet egyedül felesőssé tenni az életmódbeli gondokért - szögeste le az ÉFOSZ ügyvezető igazgatója.
Zsigó Róbert kiemelte: a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hosszú távú versenyképességét csak az egészséges és megbízhatóan magas minőségű élelmiszerek biztosíthatják, ezért a magyar embereknek az egészséges életmódra való ösztönzésére tett ÉFOSZ kezdeményezés nemcsak a reális helyzetfelismerésből, hanem előrelátásról is tanúskodik.
Elmondta, elégedettségre ugyan nincs ok, de egyre több ember érzi úgy az országban, hogy fontos az élelmiszerbiztonság és az egészséges élelmiszerek fogyasztása. Így gyorsan nő az a tudatos vásárlói réteg az országban, amelyik ismeri és elismeri a biztonságos és egészséges élelmiszerek nyújtotta előnyöket, értékeket.
Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az Egészség Világnapot az élelmiszerbiztonságnak szentelte - emlékeztetett.
Példaként hozta, hogy az utóbbi években világszerte, így Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kapott az élelmiszerekben található transz-zsírsavak mennyisége. Ezek ugyanis komoly kockázati tényezőt jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Nem véletlen - húzta alá -, hogy az ÉFOSZ egyik vállalása is az, hogy Magyarországon az élelmiszerek 80 százalékában a részlegesen hidrogénezett növényolajokból származó transz-zsírsav szintet 2019. december 31-ig 1,5 százalék alá kell csökkenteni.
A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy az átlag magyar ember egészségtelenül táplálkozik, ezért túlsúlyos, vagy elhízott, keveset mozog és sok stressz éri. Ezen pedig változtatnia kell, ha tovább szeretne élni egészségesen.
Szöllősi Réka, az ÉFOSZ ügyvezető igazgatója az MTI-nek arról beszélt, hogy az élelmiszeripar saját termékeinek fejlesztésével teheti a legtöbbet a magyar emberek egészségéért. Emellett például olyan címéket használ, amelyen mindent feltüntettek, ami a fogyasztót segítheti a tudatos döntésben, választásban. Az említett célokért pedig ösztönözni kell a cégek, szakmai és civil szervezetek összefogását. Az élelmiszeripart ugyanis nem lehet egyedül felesőssé tenni az életmódbeli gondokért - szögeste le az ÉFOSZ ügyvezető igazgatója.
Génmódosított
szalmonella-baktériumokkal pusztíthatók el a daganatos sejtek
Washington,
2015. április 15., szerda (MTI) - Az ételmérgezést okozó szalmonella-baktérium
génmódosított törzsei hatékonyan semmisítik meg a daganatos sejteket anélkül,
hogy károsítanák a gazdaszervezetet - bizonyították sejttenyészeteken és
állatkísérletekben az Arizonai Állami Egyetem tudósai.
Kutatási eredményeiket
összefoglaló tanulmány az Amerikai Mikrobiológiai Társaság folyóiratában, az
mBio online kiadásában látott napvilágot.
A tudósok évekkel ezelőtt már bizonyították, hogy a baktérium meghatározott törzse, a salmonella enterica képes elpusztítani a tumorsejteket. Különösen hatékonynak bizonyult a törzs egyik válfaja, a salmonella enterica serovar typhimurium, amely nemcsak képes "megszállni" a tumort, hanem kifejezetten daganatellenes hatással is bírt. Ugyanakkor a mikroorganizmus esetleges onkológiai alkalmazásához el kellett érni, hogy ne legyen mérgező a gazdaszervezet számára. A baktérium ugyanis rendkívül súlyos ételmérgezéseket okoz, amely szepszishez, de akár halálhoz is vezethet - olvasható az Amerikai Mikrobiológiai Társaság honlapján.
Az új kutatás során az Arizonai Állami Egyetem kutatói arra törekedtek, hogy megváltoztassák a salmonella-törzs külső membránjának lipopoliszacharid-szerkezetét, csökkentve ezzel a baktérium mérgező képességét. A lipopoliszacharidok (LPS) jellemzően mérgezőek, ám a baktériumok e toxinokat nem választják ki, tehát nem szabadulnak ki a gazdaszervezetbe, amíg a kórokozó él. Az elpusztuló mikroorganizmusból kiáramló LPS viszont a véráramba kerülve szeptikus sokkot válthat ki, amely szélsőséges esetben akár halálhoz is vezethet.
Géntechnológiai eljárásokkal a kutatók igyekeztek kiiktatni az LPS szintéziséért felelős géneket, majd tesztelték a mutáns salmonella-törzseket humán tumorsejt-tenyészeteken és egérkísérletek során. Végső soron sikerült egy olyan baktériumtörzset kitenyészteniük, amely csupán a tumorba bejutva vált mérgezővé. A mikroorganizmus egyetlen fogyatékossága, hogy nem volt elég invazív, nehezen volt képes "elárasztani" a tumort. A problémát egy újabb génmódosítással oldották meg, amelynek eredményeként a salmonella-baktérium immár viharos sebességgel "szállta meg" a daganatot
A kutatásokat irányító Roy Curtiss professzor szerint a baktérium annak köszönhetően tud villámsebesen toxikussá alakulni a tumorban, hogy bejutva rendkívül gyorsan kezd növekedni és szaporodni. Míg az egészséges sejtekben a salmonella lassan, 24 óra leforgása alatt csupán egyszer, legfeljebb kétszer osztódik, a tumorban ezt óránként teszi meg.
"Ez a kutatás komoly előrelépést jelent új onkoterápiás stratégiák kifejlesztése szempontjából" - vélekedett Roy Curtiss, aki szerint az eljárást, amennyiben eljutnak a klinikai vizsgálatokig, kemoterápiával és sugárkezeléssel lenne célszerű ötvözni.
https://www.asm.org/index.php/asm-newsroom2/92-news-room/press-releases/93460-genetically-engineered-salmonella-promising-as-anti-cancer-therapy
A tudósok évekkel ezelőtt már bizonyították, hogy a baktérium meghatározott törzse, a salmonella enterica képes elpusztítani a tumorsejteket. Különösen hatékonynak bizonyult a törzs egyik válfaja, a salmonella enterica serovar typhimurium, amely nemcsak képes "megszállni" a tumort, hanem kifejezetten daganatellenes hatással is bírt. Ugyanakkor a mikroorganizmus esetleges onkológiai alkalmazásához el kellett érni, hogy ne legyen mérgező a gazdaszervezet számára. A baktérium ugyanis rendkívül súlyos ételmérgezéseket okoz, amely szepszishez, de akár halálhoz is vezethet - olvasható az Amerikai Mikrobiológiai Társaság honlapján.
Az új kutatás során az Arizonai Állami Egyetem kutatói arra törekedtek, hogy megváltoztassák a salmonella-törzs külső membránjának lipopoliszacharid-szerkezetét, csökkentve ezzel a baktérium mérgező képességét. A lipopoliszacharidok (LPS) jellemzően mérgezőek, ám a baktériumok e toxinokat nem választják ki, tehát nem szabadulnak ki a gazdaszervezetbe, amíg a kórokozó él. Az elpusztuló mikroorganizmusból kiáramló LPS viszont a véráramba kerülve szeptikus sokkot válthat ki, amely szélsőséges esetben akár halálhoz is vezethet.
Géntechnológiai eljárásokkal a kutatók igyekeztek kiiktatni az LPS szintéziséért felelős géneket, majd tesztelték a mutáns salmonella-törzseket humán tumorsejt-tenyészeteken és egérkísérletek során. Végső soron sikerült egy olyan baktériumtörzset kitenyészteniük, amely csupán a tumorba bejutva vált mérgezővé. A mikroorganizmus egyetlen fogyatékossága, hogy nem volt elég invazív, nehezen volt képes "elárasztani" a tumort. A problémát egy újabb génmódosítással oldották meg, amelynek eredményeként a salmonella-baktérium immár viharos sebességgel "szállta meg" a daganatot
A kutatásokat irányító Roy Curtiss professzor szerint a baktérium annak köszönhetően tud villámsebesen toxikussá alakulni a tumorban, hogy bejutva rendkívül gyorsan kezd növekedni és szaporodni. Míg az egészséges sejtekben a salmonella lassan, 24 óra leforgása alatt csupán egyszer, legfeljebb kétszer osztódik, a tumorban ezt óránként teszi meg.
"Ez a kutatás komoly előrelépést jelent új onkoterápiás stratégiák kifejlesztése szempontjából" - vélekedett Roy Curtiss, aki szerint az eljárást, amennyiben eljutnak a klinikai vizsgálatokig, kemoterápiával és sugárkezeléssel lenne célszerű ötvözni.
https://www.asm.org/index.php/asm-newsroom2/92-news-room/press-releases/93460-genetically-engineered-salmonella-promising-as-anti-cancer-therapy
Az
elváltak körében magasabb lehet a szívroham kockázata
A 15 827 ember bevonásával
végzett elemzés azt mutatta, hogy a válás a nőket érinti a legsúlyosabban, és
esetükben az újraházasodással is csak kis mértékben csökken a
szívroham kockázata. A Circulation című folyóiratban közölt tanulmány szerint a
válással összefüggésbe hozott krónikus stressznek hosszú távú hatása van az
emberi szervezetre.
Azt már korábban megállapították, hogy egy szeretett lény halála nagy mértékben növeli a szívroham kockázatát. A Duke Egyetem kutatócsoportja most hasonló összefüggést mutatott ki a válásról. A tanulmány ideje alatt, 1992 és 2010 között, nagyjából minden harmadik résztvevő legalább egyszer elvált.
Az egyszer elvált nők esetében 24 százalékkal volt magasabb a valószínűsége a szívrohamnak, mint azon társaiknál, akik házasságban maradtak. A többszörösen elvált nőknél az arány 77 százalék volt. Az egyszer elvált férfiaknál szerény 10 százalékkal, a többszörösen elváltaknál 30 százalékkal nőtt a kockázat. Esetükben azonban az újraházasodással csökkent a rizikó mértéke.
A kutatók arra jutottak, hogy az életmódban bekövetkező változások, többek közt a partner jövedelmének kiesése, nem adnak magyarázatot a megnövekedett kockázatra. A tanulmány egyik készítője, Linda George rámutatott, hogy a lelki fájdalom állandó stresszel sújtja az immunrendszert, növeli a gyulladások előfordulását és a stresszhormonok szintjét.
"Az immunműködés a legrosszabb irányba változik, és ha ez az állapot évekig fennáll, akkor annak élettani következményei lesznek" - idézte a szakembert a BBC News. George azt is megjegyezte, hogy a válás nagyobb lelki terhet ró a nőkre.
A Brit Szívalapítvány további kutatásokat szorgalmaz a témában, mielőtt a válást a szívroham fő kockázati tényezői közé sorolnák.
(http://www.bbc.com/news/health-32303997)
Azt már korábban megállapították, hogy egy szeretett lény halála nagy mértékben növeli a szívroham kockázatát. A Duke Egyetem kutatócsoportja most hasonló összefüggést mutatott ki a válásról. A tanulmány ideje alatt, 1992 és 2010 között, nagyjából minden harmadik résztvevő legalább egyszer elvált.
Az egyszer elvált nők esetében 24 százalékkal volt magasabb a valószínűsége a szívrohamnak, mint azon társaiknál, akik házasságban maradtak. A többszörösen elvált nőknél az arány 77 százalék volt. Az egyszer elvált férfiaknál szerény 10 százalékkal, a többszörösen elváltaknál 30 százalékkal nőtt a kockázat. Esetükben azonban az újraházasodással csökkent a rizikó mértéke.
A kutatók arra jutottak, hogy az életmódban bekövetkező változások, többek közt a partner jövedelmének kiesése, nem adnak magyarázatot a megnövekedett kockázatra. A tanulmány egyik készítője, Linda George rámutatott, hogy a lelki fájdalom állandó stresszel sújtja az immunrendszert, növeli a gyulladások előfordulását és a stresszhormonok szintjét.
"Az immunműködés a legrosszabb irányba változik, és ha ez az állapot évekig fennáll, akkor annak élettani következményei lesznek" - idézte a szakembert a BBC News. George azt is megjegyezte, hogy a válás nagyobb lelki terhet ró a nőkre.
A Brit Szívalapítvány további kutatásokat szorgalmaz a témában, mielőtt a válást a szívroham fő kockázati tényezői közé sorolnák.
(http://www.bbc.com/news/health-32303997)
Új
MRI-készülék segíti a magyar agykutatást
Freund Tamás, az MTA
alelnöke a Nemzeti Agykutatási Program vezetőjeként kiemelte, hogy a most
üzembe helyezett készülék alkalmazásával lehetőség nyílik neurobiológiai
felfedező kutatásra, kutatás-fejlesztési tevékenységre a transzlációs medicina
területén, MR-kutatási és diagnosztikai MRI-módszerek fejlesztésére, valamint
pszichiátriai és neurológiai betegségekben érintett idegrendszeri folyamatok
vizsgálatára strukturális és funkcionális MRI-módszerek segítségével.
Az új berendezés segítségével Magyarország javíthat az MR-alapú kutatás és fejlesztés területén nemzetközi viszonylatban jelentősnek számító lemaradásán is - tette hozzá.
"Az MTA vezetése arra törekszik, hogy a hazai kutatások tervezése során a kutatók és a kutatóintézmények vezetői figyelembe vegyék a társadalmi és gazdasági szükségleteket, hogy a kutatási eredmények minél előbb hasznosuljanak" - fejtette ki az alelnök. Hozzáfűzte: a legégetőbb társadalmi problémákat nem lehet fellendíteni a tudomány bevonása, a kutatók felszerelései és a hasznosításban érdekeltek hatékony együttműködésének hiányában.
Az alelnök arról is beszélt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes "betegségteher" mintegy harmadáért. Az Európai Agytanács (European Brain Council) szakértői 2010-ben 30 európai ország agyi betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd euróra becsülték, ami több, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a diabétesz költségei összesen.
"Ez Magyarországon sincs másképp: az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhét csak felfedezéseken alapuló új kezelések és megelőzési eljárások révén lehet érdemben csökkenteni" - tette hozzá. Ezért indította el a kormány 2013-ban a négyéves Nemzeti Agykutatási Programot, amely összesen 12 milliárd forintnyi forrást biztosított a Nemzeti Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból (KTIA).
A MRI készülék beszerzése 600 millió forintba került, az összeget a Nemzeti Agykutatási Program támogatásából és az MTA infrastruktúra-fejlesztési forrásaiból biztosították. A berendezés az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjának (AKK) új MRI-laboratóriumában kapott helyet.
Csépe Valéria, az MTA elnöki megbízottja az eseményen kiemelte: a helyszín nyitott laboratóriumként befogad bármely olyan kutatást, amely szakmailag, etikailag és forrás szempontjából is alkalmas arra, hogy méréseket folytasson.
Az eseményen aláírták a kognitív idegtudományok és a transzlációs kutatások területén hatékonyabb MRI adatgyűjtési szekvenciák fejlesztését lehetővé tevő keret-megállapodást is.
Az új berendezés segítségével Magyarország javíthat az MR-alapú kutatás és fejlesztés területén nemzetközi viszonylatban jelentősnek számító lemaradásán is - tette hozzá.
"Az MTA vezetése arra törekszik, hogy a hazai kutatások tervezése során a kutatók és a kutatóintézmények vezetői figyelembe vegyék a társadalmi és gazdasági szükségleteket, hogy a kutatási eredmények minél előbb hasznosuljanak" - fejtette ki az alelnök. Hozzáfűzte: a legégetőbb társadalmi problémákat nem lehet fellendíteni a tudomány bevonása, a kutatók felszerelései és a hasznosításban érdekeltek hatékony együttműködésének hiányában.
Az alelnök arról is beszélt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes "betegségteher" mintegy harmadáért. Az Európai Agytanács (European Brain Council) szakértői 2010-ben 30 európai ország agyi betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd euróra becsülték, ami több, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a diabétesz költségei összesen.
"Ez Magyarországon sincs másképp: az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhét csak felfedezéseken alapuló új kezelések és megelőzési eljárások révén lehet érdemben csökkenteni" - tette hozzá. Ezért indította el a kormány 2013-ban a négyéves Nemzeti Agykutatási Programot, amely összesen 12 milliárd forintnyi forrást biztosított a Nemzeti Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból (KTIA).
A MRI készülék beszerzése 600 millió forintba került, az összeget a Nemzeti Agykutatási Program támogatásából és az MTA infrastruktúra-fejlesztési forrásaiból biztosították. A berendezés az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjának (AKK) új MRI-laboratóriumában kapott helyet.
Csépe Valéria, az MTA elnöki megbízottja az eseményen kiemelte: a helyszín nyitott laboratóriumként befogad bármely olyan kutatást, amely szakmailag, etikailag és forrás szempontjából is alkalmas arra, hogy méréseket folytasson.
Az eseményen aláírták a kognitív idegtudományok és a transzlációs kutatások területén hatékonyabb MRI adatgyűjtési szekvenciák fejlesztését lehetővé tevő keret-megállapodást is.
Pénztárgépek
- Több mint 70 ezer új online gépre lehet szükség a forgalmazók szerint
Budapest,
2015. április 17., péntek (MTI) - A pénztárgépforgalmazók arra számítanak, hogy
több mint 70 ezer új online pénztárgépre lesz szükség, ha bővítik a kötelezetti
kört, a berendezések körülbelül három hónap alatt üzembe helyezhetők - mondta
Madarász Jenő, a Pénztárgépcentrum webáruházat működtető Alt Cash Kft.
ügyvezető igazgatója pénteki budapesti sajtóbeszélgetésén.
Pankucsi Zoltán, a
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára március végén mondta
el az M1 aktuális csatornán, hogy a pénzváltóknak is kötelezővé tennék az
online pénztárgépek használatát. Felidézte azt is, hogy az online gépek
kötelező használatának kiterjesztésekor felmerült a szépségipar, a wellness és
fitness szolgáltatás, a sportlétesítmények, a taxisok.
A sajtóbeszélgetésen az Alt Cash ügyvezető igazgatója jelezte, a pénztárgépforgalmazóknak pontos információi nincsenek arról, hogy milyen körre terjesztenék ki az online gépek kötelező használatát. Március elején volt egy egyeztetés a nemzetgazdasági tárca és a pénztárgépforgalmazók között, ahol szóba került, hogy a kötelezetti kör bővítése esetén hogyan tudnák a forgalmazók a felmerülő igényeket kielégíteni - közölte.
Madarász Jenő ezzel kapcsolatban azt mondta: a pénztárgépforgalmazók arra számítanak, hogy több mint 70 ezer új online pénztárgépre lehet szükség. Ezt a piac szereplői gyakorlatilag azonnal le tudják szállítani. A tapasztalatok szerint egy hónapban 20-25 ezer gépet lehet üzembe helyezni, így összesen körülbelül három hónapra lehet szükség - tette hozzá.
Az ügyvezető igazgatónak arról nincs információja, hogy lesz-e állami támogatás az új online pénztárgépek beszerzéséhez.
A sajtóbeszélgetésen az Alt Cash ügyvezető igazgatója jelezte, a pénztárgépforgalmazóknak pontos információi nincsenek arról, hogy milyen körre terjesztenék ki az online gépek kötelező használatát. Március elején volt egy egyeztetés a nemzetgazdasági tárca és a pénztárgépforgalmazók között, ahol szóba került, hogy a kötelezetti kör bővítése esetén hogyan tudnák a forgalmazók a felmerülő igényeket kielégíteni - közölte.
Madarász Jenő ezzel kapcsolatban azt mondta: a pénztárgépforgalmazók arra számítanak, hogy több mint 70 ezer új online pénztárgépre lehet szükség. Ezt a piac szereplői gyakorlatilag azonnal le tudják szállítani. A tapasztalatok szerint egy hónapban 20-25 ezer gépet lehet üzembe helyezni, így összesen körülbelül három hónapra lehet szükség - tette hozzá.
Az ügyvezető igazgatónak arról nincs információja, hogy lesz-e állami támogatás az új online pénztárgépek beszerzéséhez.
A
betegekben felejtett műtéti eszközök halálesetek százait okozzák Németországban
Bálint
Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 2015. április 16., csütörtök (MTI) - Évente több százezer orvosi műhiba történik és több száz halálesetet okoznak a betegekben felejtett műtéti eszközök Németországban.
Berlin, 2015. április 16., csütörtök (MTI) - Évente több százezer orvosi műhiba történik és több száz halálesetet okoznak a betegekben felejtett műtéti eszközök Németországban.
A betegbiztonsági akciószövetség
(APS) nevű tekintélyes civil szervezet csütörtökön kezdődött berlini
konferenciája alkalmából ismertetett adatok szerint az orvosi beavatkozások
során minden évben nagyjából 3 ezer idegen test kerül nem szándékos módon az
ellátott páciensek szervezetébe, és a betegekben felejtett sebészollók,
operációs törlőkendők és egyéb eszközök miatt évi 600-700 haláleset történik.
Az APS szerint a német egészségügyi rendszerben a gazdasági szempontok gyakran erősebben érvényesülnek, mint a betegek érdeke, és nem megfelelő az ellátás-biztonsági ellenőrzés. Főleg a kellően széles hatáskörrel rendelkező intézmények hiányoznak - mondta az APS elnöke, Hedwig Francois-Kettner, megjegyezve, hogy egy civil szervezet lehetőségei igen korlátozottak.
Az egyik legnagyobb betegbiztosító, a Techniker Krankenkasse (TK) is bírálta a kórházak, klinikák működését. A társaság adatai szerint az évente nagyjából 19 millió kezelés, orvosi beavatkozás során elkövetett műhibák száma 360 ezer és 720 ezer közöttire tehető. Gyakran figyelmetlenségből fakadó, könnyen elkerülhető esetekről van szó.
A TK megbízásából készült felmérés szerint a németek 15 százaléka azt állítja, hogy az utóbbi tíz évben legalább egyszer történt a kárukra mulasztás orvosi vizsgálat vagy kezelés során.
Hermann Gröhe egészségügyi miniszter a betegbiztonságot erősítő kormányzati lépéseket ígért a konferencián. Kiemelte, hogy rövidesen bevezetik azt a szabályt, hogy az egészségügyi intézményeknek be kell jelenteniük, ha úgynevezett multirezisztens kórokozót (MRK) mutatnak ki az intézményben. A szigorításra azért van szükség, mert évente 10-15 ezren halnak meg a német kórházakban, klinikákon elkapott, MRK okozta fertőzésben - mondta a miniszter.
Németországban egyébként tavaly történelmi csúcsra emelkedett az orvosok száma. A napokban megjelent adatok szerint a szövetségi orvosi kamaránál tavaly 365 247 gyógyító munkát végző orvost tartottak nyilván, ami 50 százalékos emelkedés a Németország újraegyesülése évében, 1990-ben regisztrált szinthez képest. Az országban így 221 lakosra jut egy orvos. A külföldi állampolgárságú orvosok száma tavaly 39 600 volt, 10,5 százalékkal emelkedett 2013-hoz képest. A szakmában egyre több a nő, tavaly 45,5 százalékos volt az arányuk.
Az APS szerint a német egészségügyi rendszerben a gazdasági szempontok gyakran erősebben érvényesülnek, mint a betegek érdeke, és nem megfelelő az ellátás-biztonsági ellenőrzés. Főleg a kellően széles hatáskörrel rendelkező intézmények hiányoznak - mondta az APS elnöke, Hedwig Francois-Kettner, megjegyezve, hogy egy civil szervezet lehetőségei igen korlátozottak.
Az egyik legnagyobb betegbiztosító, a Techniker Krankenkasse (TK) is bírálta a kórházak, klinikák működését. A társaság adatai szerint az évente nagyjából 19 millió kezelés, orvosi beavatkozás során elkövetett műhibák száma 360 ezer és 720 ezer közöttire tehető. Gyakran figyelmetlenségből fakadó, könnyen elkerülhető esetekről van szó.
A TK megbízásából készült felmérés szerint a németek 15 százaléka azt állítja, hogy az utóbbi tíz évben legalább egyszer történt a kárukra mulasztás orvosi vizsgálat vagy kezelés során.
Hermann Gröhe egészségügyi miniszter a betegbiztonságot erősítő kormányzati lépéseket ígért a konferencián. Kiemelte, hogy rövidesen bevezetik azt a szabályt, hogy az egészségügyi intézményeknek be kell jelenteniük, ha úgynevezett multirezisztens kórokozót (MRK) mutatnak ki az intézményben. A szigorításra azért van szükség, mert évente 10-15 ezren halnak meg a német kórházakban, klinikákon elkapott, MRK okozta fertőzésben - mondta a miniszter.
Németországban egyébként tavaly történelmi csúcsra emelkedett az orvosok száma. A napokban megjelent adatok szerint a szövetségi orvosi kamaránál tavaly 365 247 gyógyító munkát végző orvost tartottak nyilván, ami 50 százalékos emelkedés a Németország újraegyesülése évében, 1990-ben regisztrált szinthez képest. Az országban így 221 lakosra jut egy orvos. A külföldi állampolgárságú orvosok száma tavaly 39 600 volt, 10,5 százalékkal emelkedett 2013-hoz képest. A szakmában egyre több a nő, tavaly 45,5 százalékos volt az arányuk.
Tíz
másodperc alatt újratölthető elektromos buszt mutattak be Kínában
Sanghaj,
2015., április 16., csütörtök (MTI) - A világ leggyorsabban feltölthető
akkumulátorával felszerelt buszt mutattak be csütörtökön Kelet-Kínában, ahonnan
a járművet európai exportra is szánják.
A buszokat a szupergyors
vonatokat gyártó kínai China Southern Locomotive & Rolling Stock Industry
Corporation (CSR) vállalat egy leányágazata, a Zhuzhou Electric Locomotive
jegyzi. A járművek akkumulátora minden bel- és külföldi versenytársánál
gyorsabban, mindössze átlagosan tíz másodperc alatt töltődik újra, egy-egy töltés
legalább öt kilométer megtételét teszi lehetővé - ismertette a cég a buszok
sajátosságait.
A töltés így akár az utasok felszállásának ideje alatt megoldható - így a vállalat. Az elektromos közlekedési eszközök emellett hagyományos társaiknál 30-50 százalékkal kevesebb energiát is fogyasztanak, forgalomból való kivonásuk után csaknem teljes egészében újrahasznosíthatók.
A buszok élettartama 12 év, még szélsőséges időjárási körülmények között is - hangzott el a csütörtöki bemutatón. A járművek iránt komoly kereslet mutatkozik Kínában, a cég rögtön a bemutatót követően csaknem másfélezer megrendelést kapott. A CSR ugyanakkor külföldre is exportálná a gyorstöltésű elektromos buszt, a vállalat szerint kiváló célpiac lehet például Közép- és Kelet-Európa, ahol az a több évtizede használatban lévő járműparkok cseréjénél lehetne alternatív megoldás.
A töltés így akár az utasok felszállásának ideje alatt megoldható - így a vállalat. Az elektromos közlekedési eszközök emellett hagyományos társaiknál 30-50 százalékkal kevesebb energiát is fogyasztanak, forgalomból való kivonásuk után csaknem teljes egészében újrahasznosíthatók.
A buszok élettartama 12 év, még szélsőséges időjárási körülmények között is - hangzott el a csütörtöki bemutatón. A járművek iránt komoly kereslet mutatkozik Kínában, a cég rögtön a bemutatót követően csaknem másfélezer megrendelést kapott. A CSR ugyanakkor külföldre is exportálná a gyorstöltésű elektromos buszt, a vállalat szerint kiváló célpiac lehet például Közép- és Kelet-Európa, ahol az a több évtizede használatban lévő járműparkok cseréjénél lehetne alternatív megoldás.
A
maradék hazavitelével harcolna az élelmiszer-pazarlás ellen egy francia
képviselő
Venczel
Katalin, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 2015. április 15., szerda (MTI) - A
Franciaországban szinte ismeretlen doggy bag, a maradék étel becsomagolására
alkalmas doboz éttermi bevezetésével harcolna az ételpazarlás ellen egy francia
képviselő.
A rágógumival vagy a
hamburgerrel ellentétben az Egyesült Államokban elterjedt doggy bag nem tudott
meghonosodni a francia éttermekben, ahonnan nem szokás a maradékot hazavinni.
Guillaume Garot szocialista képviselő viszont egyebek mellett ezen gyakorlat elterjesztését javasolja a Manuel Valls kormányfő megbízásából az ételpazarlás leküzdésére készített jelentésében, amelyet kedden nyújtott át Ségolene Royal környezetvédelmi és Stéphane Le Foll agrárminisztereknek.
Az ételhulladék Franciaországban 1,2 és 6 millió tonna között mozog évente, ez fejenként évi 20-90 kilogramm kidobott élelmiszert jelent. Ennek 58 százalékát az éttermek termelik, és 24 százalék a megmaradt fogásokból származik.
A képviselő szerint az ételpazarlás leküzdésére Franciaországban elsőként egy kulturális akadályt kellene elhárítani. Az amerikai fogyasztókkal ellentétben, akik számára természetes az éttermi maradék hazavitele, Franciaországban a vendégek jelentős része "nem meri elkérni az ételmaradékot, a séfek pedig a fogások ledegradálását látják a gyakorlatban".
A képviselő ugyanakkor kiemelte, hogy a dobozok bevezetésére egyre több példa akad, és ezért is érdemes azt bátorítani. Példaként említi a jelentésben a TakeAway nevű vállalkozást, amely mikrohullámú sütőben való melegítésre is alkalmas, újrahasznosítható dizájnos ételdobozokat hozott forgalomba éttermi használatra. A lyoni cég az éttermek igényei szerinti méretű és színű "doggy bageket" gyártat.
"A vendégek és az étteremtulajdonos között gyakran félreértés van. A vendég azt várja, hogy az étterem ajánlja fel a maradékot elvitelre, az étterem pedig arra vár, hogy a vendég kérje" - mondta Victor Marostegan, a TakeAway társalapítója a 20 minutes című ingyenes lapnak. "Piaci hatástanulmányunk azt mutatta, hogy a vendégek és az éttermek sem zárkóznak el az ötlet elől. Ami hiányzott, az a bátorítás, mégpedig egy vonzó termékkel" - tette hozzá.
A kulturális akadály ellenére a lyoni IFAG kereskedelmi főiskola három diákja által alapított cég eddig ötven Lyon környéki étteremmel kötött szerződést, és a hónap végégig legalább száz ügyfélre számít, az év végére pedig ötszáz étteremnek tervez dobozokat szállítani.
Francois Pasteau, a párizsi L'Epi Dupin étterem séfje korábban az Egyesült Államokban dolgozott. A France2 közszolgálati televízió híradójának elmondta, hogy a konyhájában mindig van doggy bag, de ő soha nem ajánlja fel a vendégeknek. Csak akkor csomagolja be a maradékot, ha azt a vendég kéri. "99 százalékban külföldiek kérik a doggy baget. A pincéreim sem nagyon szoktak hozzá a dologhoz" - mondta a séf.
"Nem jut eszembe, hogy felajánljam. Kínos megkérdezni a vendégektől a vacsora végén, hogy kérnek-e doggy baget" - mondta Caroline Camu főpincér.
Franciaországban ugyanakkor teljesen megszokott dolog, hogy a be nem fejezett boros üveget hazaviszik a vendégek az étteremből.
Guillaume Garot szocialista képviselő viszont egyebek mellett ezen gyakorlat elterjesztését javasolja a Manuel Valls kormányfő megbízásából az ételpazarlás leküzdésére készített jelentésében, amelyet kedden nyújtott át Ségolene Royal környezetvédelmi és Stéphane Le Foll agrárminisztereknek.
Az ételhulladék Franciaországban 1,2 és 6 millió tonna között mozog évente, ez fejenként évi 20-90 kilogramm kidobott élelmiszert jelent. Ennek 58 százalékát az éttermek termelik, és 24 százalék a megmaradt fogásokból származik.
A képviselő szerint az ételpazarlás leküzdésére Franciaországban elsőként egy kulturális akadályt kellene elhárítani. Az amerikai fogyasztókkal ellentétben, akik számára természetes az éttermi maradék hazavitele, Franciaországban a vendégek jelentős része "nem meri elkérni az ételmaradékot, a séfek pedig a fogások ledegradálását látják a gyakorlatban".
A képviselő ugyanakkor kiemelte, hogy a dobozok bevezetésére egyre több példa akad, és ezért is érdemes azt bátorítani. Példaként említi a jelentésben a TakeAway nevű vállalkozást, amely mikrohullámú sütőben való melegítésre is alkalmas, újrahasznosítható dizájnos ételdobozokat hozott forgalomba éttermi használatra. A lyoni cég az éttermek igényei szerinti méretű és színű "doggy bageket" gyártat.
"A vendégek és az étteremtulajdonos között gyakran félreértés van. A vendég azt várja, hogy az étterem ajánlja fel a maradékot elvitelre, az étterem pedig arra vár, hogy a vendég kérje" - mondta Victor Marostegan, a TakeAway társalapítója a 20 minutes című ingyenes lapnak. "Piaci hatástanulmányunk azt mutatta, hogy a vendégek és az éttermek sem zárkóznak el az ötlet elől. Ami hiányzott, az a bátorítás, mégpedig egy vonzó termékkel" - tette hozzá.
A kulturális akadály ellenére a lyoni IFAG kereskedelmi főiskola három diákja által alapított cég eddig ötven Lyon környéki étteremmel kötött szerződést, és a hónap végégig legalább száz ügyfélre számít, az év végére pedig ötszáz étteremnek tervez dobozokat szállítani.
Francois Pasteau, a párizsi L'Epi Dupin étterem séfje korábban az Egyesült Államokban dolgozott. A France2 közszolgálati televízió híradójának elmondta, hogy a konyhájában mindig van doggy bag, de ő soha nem ajánlja fel a vendégeknek. Csak akkor csomagolja be a maradékot, ha azt a vendég kéri. "99 százalékban külföldiek kérik a doggy baget. A pincéreim sem nagyon szoktak hozzá a dologhoz" - mondta a séf.
"Nem jut eszembe, hogy felajánljam. Kínos megkérdezni a vendégektől a vacsora végén, hogy kérnek-e doggy baget" - mondta Caroline Camu főpincér.
Franciaországban ugyanakkor teljesen megszokott dolog, hogy a be nem fejezett boros üveget hazaviszik a vendégek az étteremből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése