Az élet sokszor koptatja rojtosra az
idegrendszerünket…
Megoldhatatlannak tűnő problémák, idegőrlő konfliktusok,
bonyodalmak, ellentétek, viták nehezítik meg a mindennapjainkat.
Aggódunk,
szorongunk, dühöngünk, méltatlankodunk, morgolódunk, - holott számtalan esetben
sokkal kisebb a baj annál, hogy megérné akár egy percet is törődni vele.
De mi
mesterei vagyunk a „drámázásnak” – tragédiaként élünk meg minden nehézséget, és
veszettül sajnáljuk magunkat zord sorsunk miatt.
Pedig nem kellene!
A legtöbb
probléma higgadt fejjel átgondolva megoldható, a legtöbb konfliktus egy kis
engedékenységgel enyhíthető, a viták, veszekedések pedig létre sem jönnének, ha
hajlandóak lennénk a másik fél szemszögéből is megvizsgálni a kérdéses
helyzetet.
Fő a nyugalom – hiszen csak néhány évtized az, amit itt tölthetünk –
igazán kár sok-sok visszahozhatatlan órát töltenünk azzal, hogy olyan bajokon tépelődünk,
rágódunk vagy szorongunk,amelyekre egy fél év múlva már nem is fogunk emlékezni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése