Korlátok
között éled az életed Te is, mint mindannyian.
Szabályok ezrei határolják be mi
az, amit megtehetsz s mi az, amit nem. Igen.
Kellenek a szabályok - be is kell
tartanod őket, mert másképp eluralkodna a káosz.
DE.
De mi a helyzet a saját-
önkorlátozó szabályaiddal?
Azokkal, amelyeket Te alkottál– s amelyek nem
biztos, hogy a hasznodra válnak.
Határokat szabsz a vágyaidnak, lefojtod a
benned égő tettvágyat, takarékra állítod az álmaidat – mondván: nincs
lehetőséged másra.
Valóban nincs?
Valóban csak arról szólhat az életed, amiről
most szól?
Nem valósulhatnak meg a vágyaid, nem iramodhatsz neki, és cselekedhetsz
vakmerően az álmaidért?
Miért nem?
Mert mások pálcát törve feletted
kinevetnének?
Tegyék!
Most nevessenek csak!
De vajon majd akkor is fognak, ha
összeszedve magad eléred, amit akarsz!? Ne engedd, hogy a más kishitűsége visszahúzzon!
Ne szabj magadnak szűk határokat!
Hiszen a TE életed, TE magad határozod meg a
szabályait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése