Új év- új élet.
Új év?
Új élet?
Vagy a régi folytatása?
Nem tudom,
ki miképp van ezzel – valószínűleg Ti is óriási energiával vetettétek bele
magatokat a munkába – telve tettvággyal, tervekkel, álmokkal, fogadalmakkal.
Aztán eltelik egy pár hét – s a dolgok kísértetiesen kezdenek hasonlítani a
2015-ös évben magunk mögött hagyott – ez idáig lezártnak, és hibáktól
hemzsegőnek tekintett – évéhez.
Ugyanúgy rohansz, mint tavaly?
Ugyanúgy
idegeskedsz, görcsölsz, aggódsz mindenen?
Ugyanúgy csak röpke perceid vannak a
szeretteidre, a barátaidra, a hobbidra, a pihenésre?
Ugyanúgy egészségtelenül
eszel, iszol, dohányzol?
Ugyanúgy csak a munkának, a feladataidnak, mások túlzó
elvárásainak akarsz megfelelni?
Akkor egyben biztos lehetsz: ugyanolyan
boldogtalan és elégedetlen leszel, mint 2015-ben.
Tudom: a pénzért hajtani
kell, hiszen ebben a fene nagy anyagias világban ez mozgat mindent.
DE.
De a
munka „csak” napi 8 óra lenne - elvileg.
Ha ez letelik – tudni kell letenni –
elfelejteni, nem hazavinni, a gondolatainkból kiűzni, s a fennmaradó 16 órát
azzal tölteni, hogy boldogan élj.
Nem panaszkodhatsz: a 16 órából már jut idő
mindenre: kiadós alvásra, családra, pihenésre, szórakozásra, hobbira – ismétlem
mindenre, ami ahhoz kell, hogy boldogan élj.
Tedd le a munkát – vedd észre az
élet szépségeit, mert minden szép, csak jól kell tudni nézni.
