 |
| KATASZTRÓFA |
Katasztrófa. Sajnos mindennapos esemény – amelyről szerencsés esetben csak a híradásokból értesülünk: balesetek, gázrobbanás, tűz, földrengés, tornádó – borzalmak, amelyek emberek ezreinek az életét törik derékba, vagy nyomorítják meg. Szörnyülködünk, együtt érzünk, lehetőségeinkhez mérten segítünk – és hálát adunk a sorsnak, hogy nem mi magunk váltunk szenvedő alanyává. Sokszor csak a másodperc ezredrészén múlik minden – rosszkor lenni rossz helyen bárkivel előfordulhat. Kívánom, hogy ezt Mi –Ti- Önök soha ne tapasztaljuk/tapasztalják meg.
„Nagy traumákat követően a spiritualitás néha a lelki megküzdés egyedüli, valóban hatékony lehetősége. Egy katasztrófa után nem fordíthatod meg a megfordíthatatlant. Tudomásul kell venned valamit, ami ellen érzelmileg kétségbeesetten tiltakozol, amit egyszerűen nem akarsz elfogadni.”(Bagdy Emőke)
„A félelem gyilkol. (...) Ha arra koncentrálsz, amitől félsz, akkor katasztrófaképeket alkotsz a fejedben, melyek egy katasztrófa felé fognak kormányozni.”(Andrew Matthews)
„Nem katasztrófa, ha valaki egy darabig kevésbé szeret, mint szeretnéd. Nem tragédia, csak sajnálatos tény. Próbáld meg tisztázni a helyzetet, és ha nem megy, ne aggódj. Vannak mások, akiket szerethetsz. Inkább az a fontos, hogy az utálatot törekedj elhárítani magadtól. Aki alattomosan, hátulról akar tőrt döfni beléd, sokkal több figyelmet érdemel, mint az, aki nem szeret. Ha már mindenképpen foglalkozni akarsz mások irántad való érzelmeivel, akkor arra ügyelj, hogy ne utáljanak, és fütyülj rá, hogy valaki nem szeret.”(Paul Hauck)
„Az élet olyan volt, mint egy érme, amelynek az egyik oldalára az volt írva: katasztrófa, a másikra pedig az, hogy: várni a katasztrófára.”(J. R. Ward)
„Ha emlékezünk, tanulunk a történelemből, hogy hasonló katasztrófa ne következhessen be soha többé. De csak akkor tanulunk a történelemből, ha visszautasítjuk a hamisítást.”(Simone Weil)
„ Értsd meg, hogy közöttünk a barátság úgyis lehetetlen... mi egészen... más szférákban forgunk. Nem abban az értelemben, ahogy fél évszázaddal ezelőtt mondták, hanem csillagászati értelemben.
- Egyszóval sohasem lehet közös keringési pályánk?
- Hacsak nem történik valami kozmikus katasztrófa...”(Jaroslaw Iwaszkiewicz)
„Magam is osztottam a csavargók optimizmusát, miszerint közöttünk is vannak páran, akik tényleg jó irányba haladnak; hogy a tisztességes utat választottuk, és hogy a legjobbjaink mindenképpen megcsinálják a szerencséjüket. Ugyanakkor osztottam azt a baljós sejtelmet is, hogy ez az életmód halálra van ítélve, mi pedig csak színészek vagyunk, akik esztelen bolyongásuk közben magukat szívatják. A két véglet közt feszülő ellentét - egyrészt a nyughatatlan idealizmus, másrészt a küszöbönálló katasztrófa érzete - tartott mozgásban.”(Hunter Stockton Thompson)
„Katasztrófa: mi van akkor, ha a hamisság voltaképpen isteni? Nem lehetséges-e, hogy minden dolgok értéke végül is abban rejlik, hogy hamis? Vajon nem azért kellene hinnünk Istenben, mert hamis, és nem azért, mert igaz? (...) Mi van akkor, ha éppen a hazugság, a hamisítás, a jelentések beleolvasása alkotja az értéket, az értelmet, a célt?”(Hans Vaihinger)
„Lassan már nem tudunk különbséget tenni egy katasztrófafilm és egy valóságos katasztrófa képei között. Mozista klisékben gondolkodunk. Bár ez a nyakunkba varrt világ harsogó, szembántó, hazug és penge, egyáltalán nem ellentmondás, ha ekként folytatom jellemzését: egyszersmind fekete-fehér. Sajnos, a klisévilág rabjai csak fekete-fehérben bírnak gondolkodni. Immunreakcióval fogadnak minden tőlük idegent, vagyis nem banálist.”(Vavyan Fable)
„Szeretjük azt hinni, hogy nem félünk, és szívesen fedezünk fel új helyeket és szerzünk új élményeket, de a helyzet az, hogy folyamatosan rettegünk. Talán a félelem a vonzalom része. (...) Az egyszerű napok uncsik. Egy kisebb katasztrófa: na, arról érdemes beszélni!”(Grace klinika c. film)
„A tudat méreg, az önmérgezés szere az énnek, ha magára irányítja. A tudat a kívülről felsugárzó fény, a tudat világítja meg utunkat, hogy el ne botoljunk. A tudat a haladó mozdony előtt világló fényszóró. Ha befelé irányítjuk a fényét, kész a katasztrófa.”(Borisz Paszternak)
„Nincs megrendítőbb, mint ha az ember meghajlik az ismeretlen alatt. Az események szenvedő részesei vagyunk. Az élet örökös történés; mi csak gyötrődünk alatta. Soha nem tudjuk, honnan csap le ránk hirtelen a véletlen. A katasztrófa és a boldogság úgy köszönt be hozzánk, majd tűnik el, mint a váratlan látogató.”(Victor Hugo)
„Ugorjunk oda, amikor még csecsemő voltál, és csak bébiételt ettél. Odabotorkálsz a dohányzóasztalhoz. Két lábon állsz, és tovább kell totyognod azokon a virslikre emlékeztető lábacskákon, különben eltaknyolsz. Aztán végre megérkezel, és csúnyán beütöd a nagy, puha csecsemőfejedet a dohányzóasztal hegyes sarkába. Lehuppansz a földre, és láss csodát, fáj. Nem történik semmi katasztrófa, amíg rohanva meg nem érkezik anyu és apu. Jaj, szegénykém, ó, mi történt a buksiddal? És csak ekkor sírod el magad.”(Chuck Palahniuk)
