 |
| Gusztusosak, de ki tudja mi van bennük... |
Az élelmiszeripar remekei mosolyognak ránk a boltok polcairól. Tetszetős csomagolás, kóstolásra csábító reklámok, és a már-már elolvashatatlanul aprócska betűvel feltüntetett összetevők. Azaz az összetevők hosszú listája. Az élelmiszerek ipari méretű feldolgozása során alapvető cél, hogy minél tartósabb, minél eladhatóbb, minél olcsóbb, minél hosszabb távon szállíthatóbb terméket állítsanak elő – és ennek elérése érdekében vetik be nap, mint nap azt a vegykonyhát, ami adalékanyagok tömegét tartalmazza. A félkész és készételek, a konzervek, a magas feldolgozottságú élelmiszerek (felvágottak, joghurtok, édesipari termékek, sütemények) fogyasztása emiatt óvatosságot igényel.
Az élelmiszer-adalékanyagoknak több csoportja van:
· Antioxidánsok: megakadályozzák a minőségromlást
· Aromák: színt és ízt adnak az élelmiszereknek
· Bevonó anyagok: benntartják a nedvességet
· Csomagológázok: csíramentes légkört biztosítanak
· Csomósodást gátlók: megakadályozzák az összeragadást és a csomósodást
· Emulgátorok: elősegítik a víz és olaj keveredését
· Édesítőszerek: cukor nélkül édesítenek
· Habképző anyagok: benntartják a levegőt a habokban
· Hab stabilizátorok: megakadályozzák a hab összeesését
· Hajtógázok: flakonos habkészítményekhez használatosak
· Hordozóanyagok
· Ízfokozók: felerősítik az élelmiszerek ízét
· Kelátképzők: megkötik a fémionokat
· Liszt-kezelőszerek: könnyebben gyúrhatóvá teszik a tésztákat
· Módosított keményítők: sűrítenek
· Nedvesítőszerek: megvédik az élelmiszert a kiszáradástól
· Ömlesztő sók: lehetővé teszik az ömlesztett sajtok előállítását
· Savanyító szerek: ízt és eltarthatóságot biztosítanak
· Savanyúságot szabályzók: megőrzik vagy kialakítják a savszintet
· Stabilizátorok: megőrzik az élelmiszer színét és szerkezetét
· Sütőszerek: levegőssé teszik a tésztát
· Sűrítőanyagok: besűrítik az élelmiszereket
· Szilárdító anyagok: megőrzik az élelmiszer természetes szerkezetét
· Színezékek: megszínezik, az élelmiszereket- optikailag javítva az élelmiszer kinézetét. Káros hatása, hogy érzékenységet válthat ki.
· Tartósítószerek: gátolják a mikroorganizmusok elszaporodását ezáltal az élelmiszer romlását
· Töltőanyagok: energia nélkül biztosítanak tömeget
· Zselésítők: megszilárdítják, kocsonyásítják a folyadékokat
És a lista még nem teljes!
A fenti felsorolásból is látszik, hogy az adalékanyagok felhasználásának sokféle oka van: javítja az élelmiszerek eltarthatóságát, állagát, tápértékét, növeli az élvezeti értékét.
Az adalékanyagok egészségre gyakorolt káros hatását számtalan vizsgálat próbálja alátámasztani. Természetesen vannak teljesen ártalmatlan adalékanyagok is – gondoljunk itt az E100-as kurkuminra (természetes antioxidáns), E101 – Riboflavinra vagy ismertebb nevén B2-vitaminra, amit ételszínezésre használnak, E140-es klorofillra, amellyel olajos élelmiszereket-margarinokat színeznek, vagy az E160-as karotinokra, amelyeket sárgarépából vonnak ki.
Az adalékanyagokban bővelkedő élelmiszerek káros hatásai:
· növeli az elhízás veszélyét és közvetve elősegíti a keringési betegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulását
· allergizáló hatásúak (tatrazin)
· gyerekeknél hiperaktivitást okozhatnak
· megterhelik az emésztőrendszert
· gyengíthetik az immunrendszert
· rákkeltőek (nitritek-, nitrátok)
· DNS-károsító hatásúak
Mindenki maga dönti, el miként szeretne élni – na és, hogy a lehetőségeihez mérten meddig? Tudom: egy hajtós nap után csaknem összeesve a fáradtságtól egyszerűbb feldobni egy zacskós levest, vagy megrendelni egy pizzát vagy hamburgert. De vajon hova vezet ez? Érdemes elgondolkodni rajta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése