Vannak álmok, tervek, célok, amelyeket soha
nem érhetünk el.
Hiába teszünk meg minden tőlünk telhetőt, hiába mozgatunk meg
érte hegyeket, hiába feszülünk, görcsölünk, és hozunk ezer meg ezer áldozatot:
nem vagyunk képesek megvalósítani őket.
Ez persze erős kudarcélménnyel jár, ami
még inkább elbizonytalanít bennünket, és a mélybe ránt – lehetetlenné téve a
józan gondolkodást.
Mert ha józanul képesekké válunk tisztán látni a
helyzetünket, akkor rá kell ébrednünk, hogy miközben a lehetetlen
megvalósításáért küzdünk – számos ragyogó lehetőséget szalasztunk el.
Engedjük
hát el az irreális céljainkat, álmainkat, és vegyük észre azokat, amelyek
elérésébe nem kell belebetegednünk.
Mindez nem jelent kudarcot, sem bukást –
csupán irányváltoztatást.
Az elengedés könnyedségének érzése pedig megsokszorozza
majd energiáinkat…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése