ITT A HŐSÉG - Ne felejts el inni Te sem!

Hőségben létfontosságú a folyadékpótlás

ÉLTETŐNK A VÍZ

  

Írta: Faar Ida

Szomjas vagy?

Az baj!

Miért?

Mert ha már szomjúság gyötör, akkor már a kiszáradás veszélye fenyeget!

Vizet! Vizet!

Vizet – mindenkinek!

A tiszta víz a legjobb szomjoltó

A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze és az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. Legnagyobb mennyiségben az izomban és a zsigerek sejtjeiben fordul elő. A csontváz sejtjeiben mennyisége kevesebb, a zsírsejtekben pedig gyakorlatilag nincs. A víz valamennyis szövetben jelen van és valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik, beleértve a nagy energiájú kötések (pl.: ATP molekulában) bomlása révén felszabaduló energiaképződést is.

Mihez is kell a víz?

•  a víz biztosítja valamennyi testfolyadék, nyák folyékony közegét, úgymint a vér, a nyirok, a vizelet és a verejték.
• tápanyagokat szállít a sejtekhez és elszállítja a salakanyagokat
• közvetítőanyag a salakanyagok testből való eltávolításához
• az ételek emésztésében részt vesz, úgy, hogy beépül a molekulákba, melyek ennek révén hasadnak építőköveikre (hidrolízis)
• szabályozza a testhőmérsékletet a bőrből való „kipárolgás” (nem egyenlő a verejtékezéssel) segítségével
• fenntartja a testfolyadékok, mint pl.: a vér és a nyirok fizikai és kémiai állandóságát
• edvesíti, így sikamlóssá teszi a nyálkahártyákat és az egymáson elmozduló felületeket
• valamennyi sejt felépítésében szerkezeti anyagként szolgál.

A víz energiát nem tartalmaz, emésztést nem igényel. Az energiát szolgáltató tápanyagok lebontásának végterméke. Egy felnőtt ember testtömegének 50-60%-a víz. A szervezetben a víz úgynevezett folyadékterekben található. Egy átlagos, 70 kg súlyú ember szervezetében körülbelül 40 liter víz van.

Ezek a folyadékterek a következők:

• A sejteken belüli folyadék, mely körülbelül 25 litert tesz ki. Főként az izomszövetben található.
• A sejteken kívüli folyadék, megközelítőleg 15 liter vizet tartalmaz, mely további két folyadéktér között oszlik meg: az erekben lévő folyadék, és  a szövetekben lévő folyadék.
• Nagyjából napi 7-9 liter folyadék választódik ki az emésztőszervrendszerbe az emésztés során, mely a felszívódása alkalmával maga is visszaszívódik és normális körülmények között csak töredéke távozik a széklettel.

A vízfelvételt számos szabályozó folyamat befolyásolja:

• A szomjúságközpont.
• Az ADH nevű hormon, mely a vesében fokozza a vízvisszaszívást
• A mellékvese aldoszteron nevű szteroidhormonja, mely a vesében fokozza a nátrium és vízvisszaszívást.

A vízfelvételt egészséges szervezetben, azonos mennyiségű víz leadása követi. 

A vízleadásnak számos útja van a szervezetben:

• A vesén keresztül vizelet formájában
• A verejtékmirigyeken keresztül izzadság formájában
• A bőrön keresztül kipárolgás formájában
• A légzés folyamán a vízpára kilégzésével
• A beleken keresztül a széklet révén.

A test víz-, illetve folyadékegyensúlyára számos tényező hat.

• A kor: Egy újszülött teljes testsúlyának akár 75%-a is lehet víz, ez az arány aszületéstől az idős korig folyamatosan csökken.
• A környezeti és a testhőmérséklet: Nagyon meleg időben a vízvesztés verejtékezés útján óránként akár 1,5-2 literig növekedhet.
• A testmozgás: A testhőmérséklet növekedésével a vízleadás is folyamatosan fokozódik a verejtékezés és kilégzés által.
• Érzelmi vagy fizikai stressz (félelem, fájdalom, idegesség) hatására fokozódik az ADH kiválasztás, ezáltal nő a vesében a vízvisszaszívás.
• Műtét és altatás során szintén fokozódik az ADH kiválasztás, ezáltal nő a vesében a vízvisszaszívás.
• Egyes betegségek (pl.: veseelégtelenség, magas vérnyomás, bizonyos típusú daganatos megbetegedések) során, különféle mechanizmusokon keresztül csökken vagy nő a folyadékleadás.
• Trauma előidézte sérülés (égés vagy zúzódás): a szövetekben lévő folyadék mennyisége lecsökken, ezáltal kóros irányba tolódik a folyadékterek közötti egyensúly is.

·        Vízhajtók hatására fokozódik a veséken keresztüli folyadék kiválasztás.

·     Abnormális folyadékvesztés: hasmenés, hányás, kiszáradás (környezeti vagy láz eredetű).

·       Abnormális folyadék visszatartás: oedema. Legveszélyesebb formája, amikor a tüdők sejt közötti állományában halmozódik fel a folyadék, mivel fulladást okozhat.

A víz, felszívódását tekintve, szabadon közlekedik a bélnyálkahártyán keresztül, mindkét irányba. Folyadékfelvételünknek olyannak kell lenni, hogy a folyadékfelvétel és folyadékleadás egymással egyensúlyban maradjon. Ezt sok tényező befolyásolja úgy, mint életkor, nem, fizikai aktivitás, hőmérséklet. Általánosságban azonban elmondható, hogy a napi folyadékbevitelnek körülbelül 20-40 ml/testsúlykilogrammnak kell lennie.

A vizet kedvünk szerint ízesíthetjük is