 |
| A DOHÁNYZÁS MEGBETEGÍT |
Ideges mozdulatokkal keresgél a táskájában. Egyre mélyebbre és mélyebbre nyúl, szinte vállig elmerül benne. Végre megtalálja, amit keresett – arcán üdvözült mosollyal veszi kézbe a doboz cigarettát és az öngyújtót. Remegő kezekkel gyújt rá, szemei riadtan fürkészik a bejáratot. Slukkról- slukkra letüdőzi, majd élvezettel fújja ki a füstöt. Alig lehet tizenkét éves. Dohányzás – mindennapos dolog, gyakran letehetetlennek tűnő szenvedélybetegség, felnőttek részéra. Felnőttek részére, akik napi rendszerességgel mérgezik magukat, és környezetüket – elvakult nikotinéhségükben, pótcselekvés gyanánt. Ennek ellenére megdöbbentő a látvány, amivel nap, mint nap szembesül az ember: az, hogy alig kamaszodó gyerekek is óriási lendülettel pöfékelnek csapatokba verődve, vagy magányos farkaként bujkálva a kíváncsi tekintetek elől. Megdöbbentő eredménnyel zárult az a felmérés, ami a gyerekek dohányzási szokásait volt hivatott vizsgálni. Nem tudni mi hajtja őket: mintakövetés, kíváncsiság, elfojtott szorongás? Hiába a tiltás, hiába a józan lebeszélés, hiába az elrettentő képek és információk a következményekről, a gége-, és tüdőrák kínkeserveiről – mit sem ér – mintha csak a falnak beszélnének.
Az alig 12 éves leányzó gyors mozdulattal elnyomja a csikket, és komótos léptekkel indul az iskola felé. Egy újabb koporsószöget megint sikerült bevernie…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése