HASZNOS A
ZENETANULÁS
Washington, 2014. augusztus
11., hétfő (MTI) - A zene- vagy énektanulás javíthat a hátrányos helyzetű
gyermekek nyelvi és olvasási készségén egy amerikai kutatás szerint.
Miután kilenc- és tízéves
gyermekek egy évig tanultak zenét, sikerült szinten tartani az olvasási
eredményeiket, a zenét nem tanuló csoporté azonban visszaesett. Zeneórákon
részt vevő diákok egy másik csoportja jobbnak bizonyult a hangok felismerésében
és a nyelv megértésében - tudósított a BBC hírportálja az amerikai Northwestern
Egyetem kutatásáról.
Nina Kraus kutató vezetésével több száz, Chicago és Los Angeles elszegényedett lakónegyedeiből származó diákot vontak be a vizsgálatba. Kraus korábbi kutatásai felhívták a figyelmet arra, hogy a zenetanulás az idegműködés serkentésével javíthatja a gyermekek iskolai összpontosítását és memóriáját. A kutatások azonban nagyrészt arra irányultak, hogyan segít a zenetanulás a viszonylag jómódú diákoknak.Friss tanulmányban Kraus azt mutatta ki, hogy a heti öt vagy több zeneóra megakadályozza az olvasási teljesítmény romlását, ami általában a szegényebb gyermekeknél tapasztalható.
Egy másik, tizenévesekből álló, Chicago szegények lakta negyedéből származó csoport minden tanítási napon zenekari vagy énekkari próbán vett részt. A kutatók megvizsgálták agyhullámaikat, mert látni akarták, hogyan reagálnak a beszédhangokra. Két év zenei nevelés után az eredmények azt mutatták, a muzsikával nem foglalkozó kontrollcsoporthoz képest a zenélők gyorsabban és pontosabban különböztették meg a hangokat, különösen akkor, ha háttérzaj is nehezítette a dolgukat. Kraus szerint vizsgálatuk megmutatta, a zenének kedvező hatása lehet az agyműködésre, és segítheti a tanulást, ám ez időigényes.
"A kutatás arra is utalt, hogy a szegényes környezetben felnövő gyermekek agyműködése eltér, mert a körülmények befolyásolják a tanulási képességeiket. A gazdagabb családok gyermekei jobb tanulók, mint az alacsonyabb jövedelmű szülőké, és mi azt találtuk, hogy a zenei képzés úgy módosíthat az idegrendszer működésén, hogy jobban teljesítsenek az iskolában, és segíthet kiegyenlíteni az eltérő háttér okozta különbségeket" - magyarázta Kraus. http://www.bbc.com/news/health-28703013
Nina Kraus kutató vezetésével több száz, Chicago és Los Angeles elszegényedett lakónegyedeiből származó diákot vontak be a vizsgálatba. Kraus korábbi kutatásai felhívták a figyelmet arra, hogy a zenetanulás az idegműködés serkentésével javíthatja a gyermekek iskolai összpontosítását és memóriáját. A kutatások azonban nagyrészt arra irányultak, hogyan segít a zenetanulás a viszonylag jómódú diákoknak.Friss tanulmányban Kraus azt mutatta ki, hogy a heti öt vagy több zeneóra megakadályozza az olvasási teljesítmény romlását, ami általában a szegényebb gyermekeknél tapasztalható.
Egy másik, tizenévesekből álló, Chicago szegények lakta negyedéből származó csoport minden tanítási napon zenekari vagy énekkari próbán vett részt. A kutatók megvizsgálták agyhullámaikat, mert látni akarták, hogyan reagálnak a beszédhangokra. Két év zenei nevelés után az eredmények azt mutatták, a muzsikával nem foglalkozó kontrollcsoporthoz képest a zenélők gyorsabban és pontosabban különböztették meg a hangokat, különösen akkor, ha háttérzaj is nehezítette a dolgukat. Kraus szerint vizsgálatuk megmutatta, a zenének kedvező hatása lehet az agyműködésre, és segítheti a tanulást, ám ez időigényes.
"A kutatás arra is utalt, hogy a szegényes környezetben felnövő gyermekek agyműködése eltér, mert a körülmények befolyásolják a tanulási képességeiket. A gazdagabb családok gyermekei jobb tanulók, mint az alacsonyabb jövedelmű szülőké, és mi azt találtuk, hogy a zenei képzés úgy módosíthat az idegrendszer működésén, hogy jobban teljesítsenek az iskolában, és segíthet kiegyenlíteni az eltérő háttér okozta különbségeket" - magyarázta Kraus. http://www.bbc.com/news/health-28703013
OROSZ EMBARGÓ
Kokes János, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 2014. augusztus 11., hétfő (MTI) - Az élelmiszerek árának átlagban 10-15 százalékos csökkenésére lehet számítani Csehországban, amennyiben az orosz embargó következtében a cseh piacra is eljutnak az európai uniós országok élelmiszerfeleslegei - állapította meg elemzésében a cseh élelmiszeripari kamara (PK).
Prága, 2014. augusztus 11., hétfő (MTI) - Az élelmiszerek árának átlagban 10-15 százalékos csökkenésére lehet számítani Csehországban, amennyiben az orosz embargó következtében a cseh piacra is eljutnak az európai uniós országok élelmiszerfeleslegei - állapította meg elemzésében a cseh élelmiszeripari kamara (PK).
"Amennyiben nem fogjuk a
piacot következetesen ellenőrizni, és nem gátoljuk meg az élelmiszerek
dömpingáron való importját, a cseh piacon az élelmiszerek árai átlagban 10-15
százalékkal csökkenhetnek" - mondta Dana Vecerová, a kamara szóvivője
hétfőn Prágában újságíróknak.
Oroszország a múlt héten jelentette be, hogy a nyugati oroszellenes szankciókra válaszul egy évre betiltja több élelmiszer behozatalát az Európai Unióból és az Egyesült Államokból.
Néhány nagy cseh élelmiszeripari vállalat már jelezte, hogy az orosz embargó következtében súlyos veszteségekre számít, és ezeket a kormányon vagy Brüsszelen kívánja számon kérni. A főleg konzerveket gyártó Hamé konszern például az közölte, hogy a helyzet következtében több százmillió koronás károkra számít, emiatt kártérítést fog követelni.
Bohuslav Sobotka miniszterelnök a hét végén a nyilatkozatokra reagálva azt mondta, a kérdést uniós szinten kellene megvitatni és megoldani.
Egy szakszervezeti szövetség hétfőn a cseh kormányhoz fordult azzal a kéréssel, hogy a jövő évi költségvetési hiányt a tervezett 100 millió koronáról emelje fel 115-120 milliárdra, s a pénzt fordítsa az embargóval sújtott mezőgazdasági termelők és élelmiszeripari vállalatok megsegítésére.
Jan Mládek cseh ipari és kereskedelmi miniszter már pénteken közölte: mintegy 2,2 milliárd koronás veszteséget okoznak a cseh cégeknek és mintegy 700 munkahelyet veszélyeztetnek az Európai Unió szankciói Oroszországgal szemben. Az orosz válaszintézkedések pedig 300 milliós koronás veszteséget okozhatnak, és mintegy 130 munkahelyet veszélyeztetnek.
Mládek azt követően nyilatkozott, hogy Bohuslav Sobotka miniszterelnök és néhány érintett miniszter megvitatta a szankciók következtében kialakult helyzetet és azok lehetséges hatását a cseh gazdaságra. Azokra az ukrán és orosz bejelentésekre, amelyek szerint a szankciók az Ukrajnán keresztüli kőolaj-, illetve gázszállítást is érinthetik, Mládek azt mondta: Csehország kezelni tudja a problémát, és szükség esetén segítséget tud nyújtani Szlovákiának is.
Oroszország a múlt héten jelentette be, hogy a nyugati oroszellenes szankciókra válaszul egy évre betiltja több élelmiszer behozatalát az Európai Unióból és az Egyesült Államokból.
Néhány nagy cseh élelmiszeripari vállalat már jelezte, hogy az orosz embargó következtében súlyos veszteségekre számít, és ezeket a kormányon vagy Brüsszelen kívánja számon kérni. A főleg konzerveket gyártó Hamé konszern például az közölte, hogy a helyzet következtében több százmillió koronás károkra számít, emiatt kártérítést fog követelni.
Bohuslav Sobotka miniszterelnök a hét végén a nyilatkozatokra reagálva azt mondta, a kérdést uniós szinten kellene megvitatni és megoldani.
Egy szakszervezeti szövetség hétfőn a cseh kormányhoz fordult azzal a kéréssel, hogy a jövő évi költségvetési hiányt a tervezett 100 millió koronáról emelje fel 115-120 milliárdra, s a pénzt fordítsa az embargóval sújtott mezőgazdasági termelők és élelmiszeripari vállalatok megsegítésére.
Jan Mládek cseh ipari és kereskedelmi miniszter már pénteken közölte: mintegy 2,2 milliárd koronás veszteséget okoznak a cseh cégeknek és mintegy 700 munkahelyet veszélyeztetnek az Európai Unió szankciói Oroszországgal szemben. Az orosz válaszintézkedések pedig 300 milliós koronás veszteséget okozhatnak, és mintegy 130 munkahelyet veszélyeztetnek.
Mládek azt követően nyilatkozott, hogy Bohuslav Sobotka miniszterelnök és néhány érintett miniszter megvitatta a szankciók következtében kialakult helyzetet és azok lehetséges hatását a cseh gazdaságra. Azokra az ukrán és orosz bejelentésekre, amelyek szerint a szankciók az Ukrajnán keresztüli kőolaj-, illetve gázszállítást is érinthetik, Mládek azt mondta: Csehország kezelni tudja a problémát, és szükség esetén segítséget tud nyújtani Szlovákiának is.
GYALOGLÁSSAL A MELLRÁK ELLEN
Villejuif (Franciaország), 2014. augusztus 12., kedd
(MTI) - Napi fél óra gyaloglás tíz százalékkal csökkenti a mellrák kockázatát
azoknál az idősebb nőknél, akik éveken át folytatják a testmozgást -
állapította meg egy nagy létszámú, hosszú távú francia kutatás.
A napi 30 perces testmozgás
tíz százalékkal mérsékli a mellrák kialakulásának esélyét a változó koron
átesett nőknél, ám ha felhagynak a mozgással, a kockázat gyorsan növekszik -
idézte a The Daily Telegraph a Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention
című rákkutatási szaklapban megjelent tanulmányt.
Majdnem 60 ezer nő adatainak elemzése azt mutatta, hogy akik heti négy órának megfelelő idejű testmozgást végeztek, azoknál tíz százalékkal kisebb volt a mellrák esélye, mint a mozgásszegény életet élőknek. A kedvező hatás eléréséhez azonban négy éven át kitartóan el kell végezni ezt a mozgásmennyiséget.
Azoknál a nőknél, akik mozogtak, ám több mint öt éve abbahagyták, több mint 16 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki mellrák, mint azoknál, akik folytatták a könnyű testedzést. Az eredményeket nem befolyásolta sem a nők testsúlya, sem a derékbősége, ami azt bizonyítja, hogy az előnyök a mozgásból származtak, nem a fogyásból.
Évente mintegy 41 ezer nőnél és 500 férfinál állapítanak meg mellrákot Nagy-Britanniában.
"A testmozgásról úgy vélték, csökkenti a változókor után a mellrák kialakulásának esélyét, de nem volt világos, mennyi ideig kell mozogni a kedvező hatás eléréséhez, és mennyi ideig tart még, miután a testgyakorlás abbamaradt" - magyarázta Agnes Fournier, a villejuifi Gustave Roussy Intézet epidemiológiai és népegészségügyi kutatóközpontjának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók 59 300, menopauzán átesett nő válaszait elemezték. A résztvevők kétévente töltötték ki a kérdőíveket. A testmozgást úgynevezett metabolikus ekvivalenssel (MET) mérték, ez a test által elfogyasztott energia mennyiségét fejezi ki. Heti négy óra sétának vagy két óra kerékpározásnak felelt meg 12 MET.
A legkedvezőbb hatást 12 MET-tel lehetett elérni, hosszabb ideig végzett vagy intenzívebb mozgás nem mérsékelte tovább a rák kockázatát. A kutatás nyolc éve alatt azoknál a nőknél, akik ennyit vagy ennél többet mozogtak négy évig, tíz százalékkal kisebb eséllyel alakult ki mellrák, mint a tétlenül élőknél vagy ennél kevesebbet mozgóknál.
A kutatás ideje alatt 2155 nőnél fedeztek fel mellrákot. Azoknál a nőknél, akik mozogtak ugyan heti négy órát, de több mint öt évvel korábban abbahagyták, ugyanakkora volt a mellrák kockázata, mintha sosem mozogtak volna.
(http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/11024200/Breast-cancer-risk-lower-in-women-who-walk-30-minutes-a-day-for-years.html)
Majdnem 60 ezer nő adatainak elemzése azt mutatta, hogy akik heti négy órának megfelelő idejű testmozgást végeztek, azoknál tíz százalékkal kisebb volt a mellrák esélye, mint a mozgásszegény életet élőknek. A kedvező hatás eléréséhez azonban négy éven át kitartóan el kell végezni ezt a mozgásmennyiséget.
Azoknál a nőknél, akik mozogtak, ám több mint öt éve abbahagyták, több mint 16 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki mellrák, mint azoknál, akik folytatták a könnyű testedzést. Az eredményeket nem befolyásolta sem a nők testsúlya, sem a derékbősége, ami azt bizonyítja, hogy az előnyök a mozgásból származtak, nem a fogyásból.
Évente mintegy 41 ezer nőnél és 500 férfinál állapítanak meg mellrákot Nagy-Britanniában.
"A testmozgásról úgy vélték, csökkenti a változókor után a mellrák kialakulásának esélyét, de nem volt világos, mennyi ideig kell mozogni a kedvező hatás eléréséhez, és mennyi ideig tart még, miután a testgyakorlás abbamaradt" - magyarázta Agnes Fournier, a villejuifi Gustave Roussy Intézet epidemiológiai és népegészségügyi kutatóközpontjának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók 59 300, menopauzán átesett nő válaszait elemezték. A résztvevők kétévente töltötték ki a kérdőíveket. A testmozgást úgynevezett metabolikus ekvivalenssel (MET) mérték, ez a test által elfogyasztott energia mennyiségét fejezi ki. Heti négy óra sétának vagy két óra kerékpározásnak felelt meg 12 MET.
A legkedvezőbb hatást 12 MET-tel lehetett elérni, hosszabb ideig végzett vagy intenzívebb mozgás nem mérsékelte tovább a rák kockázatát. A kutatás nyolc éve alatt azoknál a nőknél, akik ennyit vagy ennél többet mozogtak négy évig, tíz százalékkal kisebb eséllyel alakult ki mellrák, mint a tétlenül élőknél vagy ennél kevesebbet mozgóknál.
A kutatás ideje alatt 2155 nőnél fedeztek fel mellrákot. Azoknál a nőknél, akik mozogtak ugyan heti négy órát, de több mint öt évvel korábban abbahagyták, ugyanakkora volt a mellrák kockázata, mintha sosem mozogtak volna.
(http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/11024200/Breast-cancer-risk-lower-in-women-who-walk-30-minutes-a-day-for-years.html)
GÉNTERÁPIÁVAL A SZÍVELÉGTELENSÉG ELLEN
London, 2014. augusztus 13., szerda (MTI) - A világon
először kezelnek génterápiával az Imperial College London tudósai olyan
szívelégtelenségben szenvedő betegeket, akiknek életbemaradását mechanikus
keringéstámogató eszközök segítik.
A szívelégtelenség egy olyan
állapot, amelyben csökken a szívizom összehúzódó ereje, így képtelen elegendő
vért pumpálni az erekbe. Az Egyesült Királyságban körülbelül ötszázezer ember
szenved szívelégtelenségben, és betegek százai várnak szívátültetésre.
Nagy-Britanniában évente körülbelül 200 transzplantációt végeznek, azonban a
donorhiány miatt átlagosan minden tíz betegből kettő meghal, mielőtt a műtétre
sor kerülne - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában, valamint az
Imperial College London honlapján.
A transzplantációra váró, előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében sokszor alkalmaznak mechanikus keringéstámogató eszközöket, amelyek normalizálják a vérkeringést. Ilyen az LVAD (balkamrai keringéstámogató eszköz), egy elektromos pumpa, amely a vért a szív bal kamrájából az aortába pumpálja. Az Egyesült Királyságban 100-150 páciens él ezzel az eszközzel a megfelelő donorra várva.
Az Imperial College London által tervezett vizsgálat során a kutatók arra keresik a választ, hogy a génterápia segítségével helyreállítható-e a károsodott szívizom, s távlatilag az eljárás egy alternatív, a szívátültetést kiváltó gyógymódot kínálhat-e a betegeknek.
A vizsgálat során a szívizomban a SERCA2a fehérjének a szintjét akarják megemelni, az adott protein ugyanis fontos szerepet játszik az izomösszehúzódásban. A fehérje előállításáért felelős gént egy ártalmatlan, mesterséges vírus segítségével juttatják be a szívizomba. A kezelés után hat hónappal a betegek szívéből apró szövetmintát vesznek, hogy megvizsgálják, megtalálható-e az izomban a gén, s mennyire működőképes a páciensek szíve.
Az eljárást 24, előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegnél alkalmazzák, akiknek vérkeringését LVAD-készülékkel tartják fenn: 16 beteg génterápiában részesül, 8 pedig placebót kap.
http://www3.imperial.ac.uk/newsandeventspggrp/imperialcollege/newssummary/news_11-8-2014-10-17-42
http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/11027207/Pioneering-new-injection-to-cure-heart-failure-without-need-for-major-surgery.html
A transzplantációra váró, előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében sokszor alkalmaznak mechanikus keringéstámogató eszközöket, amelyek normalizálják a vérkeringést. Ilyen az LVAD (balkamrai keringéstámogató eszköz), egy elektromos pumpa, amely a vért a szív bal kamrájából az aortába pumpálja. Az Egyesült Királyságban 100-150 páciens él ezzel az eszközzel a megfelelő donorra várva.
Az Imperial College London által tervezett vizsgálat során a kutatók arra keresik a választ, hogy a génterápia segítségével helyreállítható-e a károsodott szívizom, s távlatilag az eljárás egy alternatív, a szívátültetést kiváltó gyógymódot kínálhat-e a betegeknek.
A vizsgálat során a szívizomban a SERCA2a fehérjének a szintjét akarják megemelni, az adott protein ugyanis fontos szerepet játszik az izomösszehúzódásban. A fehérje előállításáért felelős gént egy ártalmatlan, mesterséges vírus segítségével juttatják be a szívizomba. A kezelés után hat hónappal a betegek szívéből apró szövetmintát vesznek, hogy megvizsgálják, megtalálható-e az izomban a gén, s mennyire működőképes a páciensek szíve.
Az eljárást 24, előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegnél alkalmazzák, akiknek vérkeringését LVAD-készülékkel tartják fenn: 16 beteg génterápiában részesül, 8 pedig placebót kap.
http://www3.imperial.ac.uk/newsandeventspggrp/imperialcollege/newssummary/news_11-8-2014-10-17-42
http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/11027207/Pioneering-new-injection-to-cure-heart-failure-without-need-for-major-surgery.html
MŰKÖDŐKÉPES 3D AGYSZÓVET
Washington, 2014. augusztus 13., szerda (MTI) - Első
ízben állítottak elő laboratóriumban működőképes háromdimenziós agyszövetet,
amelyet két hónapon át sikerült életben tartani.
A bostoni Tufts Egyetem
kutatóinak eredményei felgyorsíthatják az Alzheimer-kór és a demencia más
formáinak gyógyítására alkalmas készítmények kifejlesztését, valamint
elősegíthetik a legoptimálisabb módszerek kidolgozását a koponyasérülések kezelésére.
A kísérletekről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) online kiadásában jelent meg tanulmány.
Mindeddig a kutatók Petri-csészében tenyésztették az agysejteket ahhoz, hogy ellenőrzött környezetben tanulmányozhassák viselkedésüket. A kétdimenziós szövettenyészetekben azonban lehetetlen leképezni az agy bonyolult szerkezetét, a szürke és fehér állományra való tagozódását: az előbbit a neuronok sejtjei alkotják, utóbbit pedig a neuronok nyúlványai. Mivel a sérülések és a betegségek különbözőképp érintik az agy szürke- és fehérállományát, olyan modellek szükségesek, amelyek segítségével leképezhetők a kóros folyamatok - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában, valamint a ScienceDaily tudományos hírportálon.
Az utóbbi időben már voltak próbálkozások a neuronoknak 3D gélben való tenyésztésére, hiszen ebben a környezetben az agysejtek minden irányba kiterjeszthetik nyúlványaikat, kapcsolatot teremtve egymással. A tenyészeteket azonban csak rövid ideig tudták életben tartani, s az agy bonyolult szerkezetét sem sikerült leképezni.
A bostoni kutatók kétfajta, különböző fizikai tulajdonságokkal rendelkező bioanyagot használtak: a selyem fehérjéiből előállított szivacsos "állványzatot", amely a jövendőbeli agy vázakánt szolgált, valamint egy lágyabb állagú gélt alkalmaztak.
Hogy szeparálják a szürke és fehér állományt, az "állványzatot" fánk alakúra képezték, majd patkányok agysejtjeivel népesítették be. Ezt követően a fánkot megtöltötték géllel, amely a pórusokon keresztül az állványzatot is megtöltötte. Mindössze néhány nap leforgása alatt a neuronok funkcionális hálózatokba rendeződtek az "állványzat" pórusai körül, majd nyúlványaikat kiterjesztették a "fánkot" betöltő gélen keresztül, hogy kapcsolatot teremtsenek a váz túloldalán lévő agysejtekkel. A kísérlet eredményeként körülhatárolt fehérállomány képződött, amely izolálva volt az "agy" szürkeállományától.
A legújabb kísérletek során a bostoni tudósok hat koncentrikus körből álló "állványt" is készítettek, hogy leképezzék az agykéreg hat rétegét, amelyek mindegyikében más és más típusú sejtek találhatók.
A 3D-s agyszövet segítségével a tudósok azt is vizsgálták, hogy milyen kémiai és elektromos vezetési változások következnek be egy koponyasérülést követően. "Ezzel a modellel valós időben követhetjük nyomon, hogy miként reagál az agyszövet a traumára, de ami még fontosabb, a gyógyulás folyamatát is vizsgálhatjuk, s azt is megtudhatjuk, hogy hosszabb időtáv alatt mi játszódik le az agyban" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító David Kaplan professzor.
http://www.sciencedaily.com/releases/2014/08/140811151119.htm
http://www.telegraph.co.uk/science/science-news/11026042/Brain-grown-in-lab-could-speed-up-dementia-treatments.html
A kísérletekről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) online kiadásában jelent meg tanulmány.
Mindeddig a kutatók Petri-csészében tenyésztették az agysejteket ahhoz, hogy ellenőrzött környezetben tanulmányozhassák viselkedésüket. A kétdimenziós szövettenyészetekben azonban lehetetlen leképezni az agy bonyolult szerkezetét, a szürke és fehér állományra való tagozódását: az előbbit a neuronok sejtjei alkotják, utóbbit pedig a neuronok nyúlványai. Mivel a sérülések és a betegségek különbözőképp érintik az agy szürke- és fehérállományát, olyan modellek szükségesek, amelyek segítségével leképezhetők a kóros folyamatok - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában, valamint a ScienceDaily tudományos hírportálon.
Az utóbbi időben már voltak próbálkozások a neuronoknak 3D gélben való tenyésztésére, hiszen ebben a környezetben az agysejtek minden irányba kiterjeszthetik nyúlványaikat, kapcsolatot teremtve egymással. A tenyészeteket azonban csak rövid ideig tudták életben tartani, s az agy bonyolult szerkezetét sem sikerült leképezni.
A bostoni kutatók kétfajta, különböző fizikai tulajdonságokkal rendelkező bioanyagot használtak: a selyem fehérjéiből előállított szivacsos "állványzatot", amely a jövendőbeli agy vázakánt szolgált, valamint egy lágyabb állagú gélt alkalmaztak.
Hogy szeparálják a szürke és fehér állományt, az "állványzatot" fánk alakúra képezték, majd patkányok agysejtjeivel népesítették be. Ezt követően a fánkot megtöltötték géllel, amely a pórusokon keresztül az állványzatot is megtöltötte. Mindössze néhány nap leforgása alatt a neuronok funkcionális hálózatokba rendeződtek az "állványzat" pórusai körül, majd nyúlványaikat kiterjesztették a "fánkot" betöltő gélen keresztül, hogy kapcsolatot teremtsenek a váz túloldalán lévő agysejtekkel. A kísérlet eredményeként körülhatárolt fehérállomány képződött, amely izolálva volt az "agy" szürkeállományától.
A legújabb kísérletek során a bostoni tudósok hat koncentrikus körből álló "állványt" is készítettek, hogy leképezzék az agykéreg hat rétegét, amelyek mindegyikében más és más típusú sejtek találhatók.
A 3D-s agyszövet segítségével a tudósok azt is vizsgálták, hogy milyen kémiai és elektromos vezetési változások következnek be egy koponyasérülést követően. "Ezzel a modellel valós időben követhetjük nyomon, hogy miként reagál az agyszövet a traumára, de ami még fontosabb, a gyógyulás folyamatát is vizsgálhatjuk, s azt is megtudhatjuk, hogy hosszabb időtáv alatt mi játszódik le az agyban" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító David Kaplan professzor.
http://www.sciencedaily.com/releases/2014/08/140811151119.htm
http://www.telegraph.co.uk/science/science-news/11026042/Brain-grown-in-lab-could-speed-up-dementia-treatments.html
NYÁRI ÉTKEZTETÉS
Nagylóc, 2014. augusztus 13.,
szerda (MTI) - Tíz százalékkal nőtt a nyári étkeztetésben részt vevő gyerekek
száma a múlt évihez képest, a programra az idén 2 milliárd 640 millió forintot
fordított a kormány - mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások
Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős
államtitkára.
Czibere Károly a Nógrád megyei
Nagylócon tartott szerdai sajtótájékoztatón ismertette: 1300 önkormányzat
indult a pályázaton, valamennyi hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
település nyert, és ezen önkormányzatok összes igényét ki tudták elégíteni.
Az államtitkár elmondta: a sikeres programot a rászorulókat támogató operatív programmal egészítik ki, a hazai források mellé a következő költségvetési ciklusban uniós forrásokat is bevonnak. 29 milliárd forint áll majd rendelkezésre, elsősorban a három év alatti gyermekek étkeztetésére, élelmiszerrel, illetve kiegészítő csomaggal való ellátására, utóbbiba például pelenka kerül.
"Talán már a következő évre el tudjuk mondani, hogy e két program együttműködése, összekötése révén a legfontosabb cél megvalósul, nem lesz Magyarországon olyan család, amelyben gyermekek anyagi okok miatt nem jutnak élelemhez" - tette hozzá az államtitkár.
Czibere Károly arról is beszámolt, hogy az önkormányzatok tapasztalatai alapján már az ősszel elkezdik tervezni a jövő évi programot. Az önkormányzatoktól többek között azt szeretnék megtudni, hogy voltak-e a pályáztatásban bürokratikus akadályok, vagy mennyire életszerűek a kiírásban szereplő kvóták.
Péter Gábor, Nagylóc független polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: a falu először vett részt a pályázaton. A nyári étkeztetést 199 gyereknek biztosítják, közülük ötven gyerek étkeztetési költségeit az önkormányzat vállalta.
A szülőktől és a gyerekektől csak pozitív visszajelzést kapnak - mondta a polgármester. A pályáztatást egyszerűnek, gördülékenynek nevezte, és fontosnak tartotta, hogy az elnyert összeget előre megkapták.
Az államtitkár elmondta: a sikeres programot a rászorulókat támogató operatív programmal egészítik ki, a hazai források mellé a következő költségvetési ciklusban uniós forrásokat is bevonnak. 29 milliárd forint áll majd rendelkezésre, elsősorban a három év alatti gyermekek étkeztetésére, élelmiszerrel, illetve kiegészítő csomaggal való ellátására, utóbbiba például pelenka kerül.
"Talán már a következő évre el tudjuk mondani, hogy e két program együttműködése, összekötése révén a legfontosabb cél megvalósul, nem lesz Magyarországon olyan család, amelyben gyermekek anyagi okok miatt nem jutnak élelemhez" - tette hozzá az államtitkár.
Czibere Károly arról is beszámolt, hogy az önkormányzatok tapasztalatai alapján már az ősszel elkezdik tervezni a jövő évi programot. Az önkormányzatoktól többek között azt szeretnék megtudni, hogy voltak-e a pályáztatásban bürokratikus akadályok, vagy mennyire életszerűek a kiírásban szereplő kvóták.
Péter Gábor, Nagylóc független polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: a falu először vett részt a pályázaton. A nyári étkeztetést 199 gyereknek biztosítják, közülük ötven gyerek étkeztetési költségeit az önkormányzat vállalta.
A szülőktől és a gyerekektől csak pozitív visszajelzést kapnak - mondta a polgármester. A pályáztatást egyszerűnek, gördülékenynek nevezte, és fontosnak tartotta, hogy az elnyert összeget előre megkapták.
NÉBIH: 37 EZER LITER TEJET VONTAK KI A FORGALOMBÓL
Budapest, 2014. augusztus 14.,
csütörtök (MTI) - Huszonnégy helyszínen több mint 37 000 liter cseh és szlovák
UHT tej forgalmi korlátozását rendelték el azt követően, hogy rajtaütésszerű
ellenőrzéseket tartottak a kereskedőknél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal (Nébih) és a kormányhivatalok szakemberei a múlt héten.
A Nébih csütörtöki közleménye
szerint a külföldi UHT tejeket forgalmazó nagykereskedőknél és áruházláncoknál
az ország több megyéjében tartottak ellenőrzést, a forgalmi korlátozás alá vont
tételek értéke eléri a 4 millió forintot.
A razzia az országos főállatorvos által elrendelt kiemelt ellenőrzés-sorozat része volt.
Az eljárást egy esetben a termék nem megfelelő jelölése, a többinél pedig a nem megfelelő nyomonkövetési dokumentumok miatt kezdeményezték az ellenőrök. Több terméknél – azok ismeretlen eredete miatt – laboratóriumi vizsgálatokhoz is mintát vettek a szakemberek.
A tájékoztatás szerint a Nébih laboratóriumaiban mikrobiológiai elemzéseket végeznek, és vizsgálják például a tejek fehérjetartalmát, illetve az idegen víz, nehézfémek jelenlétét is. Az adatok feldolgozása folyamatban van.
Az ellenőrzés-sorozat a következő hetekben is folytatódik - közölte az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal.
A razzia az országos főállatorvos által elrendelt kiemelt ellenőrzés-sorozat része volt.
Az eljárást egy esetben a termék nem megfelelő jelölése, a többinél pedig a nem megfelelő nyomonkövetési dokumentumok miatt kezdeményezték az ellenőrök. Több terméknél – azok ismeretlen eredete miatt – laboratóriumi vizsgálatokhoz is mintát vettek a szakemberek.
A tájékoztatás szerint a Nébih laboratóriumaiban mikrobiológiai elemzéseket végeznek, és vizsgálják például a tejek fehérjetartalmát, illetve az idegen víz, nehézfémek jelenlétét is. Az adatok feldolgozása folyamatban van.
Az ellenőrzés-sorozat a következő hetekben is folytatódik - közölte az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal.
PSZICHIÁTRIAI SZAKAMBULANCIÁK
Budapest, 2014. augusztus 15., péntek (MTI) - A
pszichiátriai betegek ellátásában a szakambulanciák és a közösségi centrumok
számának növelését szeretnék elérni a szakma képviselői, valamint azt, hogy a
társadalom ne bélyegezze meg a mentális betegségben szenvedőket - hangzott el
egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen.
Az utóbbi hetekben ismét
előtérbe került a pszichiátriai ellátás annak kapcsán, hogy egy férfi egy idős
nőt a villamos alá lökött Budapesten. Bár a beszélgetés résztvevői a konkrét
esetről nem beszéltek, azt azonban kijelentették, hogy a mentális betegségben
szenvedők nem jelentenek nagyobb veszélyt a társadalomra, és azt sem lehet
kizárni, hogy egy ilyen eset megtörténjen.
Németh Attila, a Nyíró Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgatója azt mondta, a gyilkosságok két százalékát követik el skizofrének, hozzátéve, "az agresszivitás nem a pszichiátriai betegek specifikuma". Nemzetközi adatokat ismertetve elmondta, 14 millió emberre esik egy olyan eset, amikor valaki minden ok nélkül (tehát nem nyereségvágyból, bosszúból, előre kitervelten stb.) megöl egy másik embert.
Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas professzor is arra hívta fel a figyelmet, hogy a pszichiátriai betegek között kisebb az agresszívek aránya, mint a teljes lakosságon belül. Valójában a 18 mentális betegségcsoportból kettőnél (skizofrénia, paranoid pszichózis) van hajlam az agresszivitásra, de még ezeknél a betegeknél is csak minden századik esetben történik valóban fizikai agresszió.
Rihmer Zoltán, aki több mint harminc évig dolgozott a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI), hangsúlyozta, nem igaz az a tézis, hogy az ilyen cselekedetek száma azért szaporodott, mert az OPNI-t bezárták. Ott sem volt több osztály, mint most, és évente több mint tízezer betegfelvétel történt, de a tartósan ott ápolt betegek száma ötvennél kevesebb volt. "Aki a Lipót újranyitását követeli, az hibás logikai alapon jó ügyet szolgál" - tette hozzá.
Azt mondta, az egészségügyi ellátórendszer akkori átalakítása során országosan 25 százalékkal csökkentették az pszichiátriai ágyak számát, a finanszírozás pedig a felére esett. Rihmer Zoltán úgy véli, szükség van egy országos intézetre, de nem azért, hogy "egy helyen legyenek a betegek", hanem ezek az intézetek oktatói, kutatói, szakmaszervező feladatot is ellátnak.
Vizi János, az OPAI jogi osztályának vezetője a jogi anomáliákra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, senkit sem kötelezhetnek arra, hogy akarata ellenére a pszichiátriai osztályon tartsák, ez csak bírósági határozattal lehetséges. Magyarországon nincs meg a jogi lehetőség a kötelező szakambuláns ellátásra sem. Megjegyezte, az egykori OPNI-ban sem lehetett a végtelenségig bent tartani egy beteget akarata ellenére, az ott folyó munkára is ugyanazok a jogi feltételek voltak igazak, mint bármelyik pszichiátriai osztályra az országban.
Nem az OPNI-t kellene újranyitni - folytatta -, hanem emelt biztonsági fokozatú pszichiátriai osztályokat kellene létrehozni és ennek jogi hátterét megteremteni, mert ma ilyen osztályok nem léteznek Magyarországon. Emellett több közösségi centrumot lehetne működtetni, ami a betegeknek egyfajta biztonságot adna és segítené reintegrálódásukat a mindennapi életbe. Úgy látja, sok a jogbizonytalanság, ami a megnehezíti az orvosok helyzetét is.
Harangozó Judit, a Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centrum vezetője szerint az emberek keveset tudnak a mentális problémákról, és még mindig jellemző, hogy egy beteget megbélyegez a szűkebb vagy tágabb környezete. Véleménye szerint is növelni kell a szakambulanciák, illetve a közösségi centrumok számát, és a meglévő forrásokat is jobban lehetne hasznosítani. Ezek a közösségi centrumok - mint mondta - konkrétan és átvitten is közel vannak a beteghez. Kevés beteg kapja meg a szükséges ellátást - jegyezte meg.
Kurimay Tamás professzor, a Szent János kórház pszichiátriai osztályának vezetője azt hangsúlyozta, hogy a háziorvosi ellátást is meg kell erősíteni ezen a területen.
Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke hozzátette, kevés a szakember és a szakápoló ebben az ellátási formában is, ma országosan 650 pszichiáter dolgozik, de kétszer ennyire lenne szükség, a rendszer túlterhelt, és folyamatos fejlesztést igényelne.
Németh Attila, a Nyíró Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgatója azt mondta, a gyilkosságok két százalékát követik el skizofrének, hozzátéve, "az agresszivitás nem a pszichiátriai betegek specifikuma". Nemzetközi adatokat ismertetve elmondta, 14 millió emberre esik egy olyan eset, amikor valaki minden ok nélkül (tehát nem nyereségvágyból, bosszúból, előre kitervelten stb.) megöl egy másik embert.
Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas professzor is arra hívta fel a figyelmet, hogy a pszichiátriai betegek között kisebb az agresszívek aránya, mint a teljes lakosságon belül. Valójában a 18 mentális betegségcsoportból kettőnél (skizofrénia, paranoid pszichózis) van hajlam az agresszivitásra, de még ezeknél a betegeknél is csak minden századik esetben történik valóban fizikai agresszió.
Rihmer Zoltán, aki több mint harminc évig dolgozott a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI), hangsúlyozta, nem igaz az a tézis, hogy az ilyen cselekedetek száma azért szaporodott, mert az OPNI-t bezárták. Ott sem volt több osztály, mint most, és évente több mint tízezer betegfelvétel történt, de a tartósan ott ápolt betegek száma ötvennél kevesebb volt. "Aki a Lipót újranyitását követeli, az hibás logikai alapon jó ügyet szolgál" - tette hozzá.
Azt mondta, az egészségügyi ellátórendszer akkori átalakítása során országosan 25 százalékkal csökkentették az pszichiátriai ágyak számát, a finanszírozás pedig a felére esett. Rihmer Zoltán úgy véli, szükség van egy országos intézetre, de nem azért, hogy "egy helyen legyenek a betegek", hanem ezek az intézetek oktatói, kutatói, szakmaszervező feladatot is ellátnak.
Vizi János, az OPAI jogi osztályának vezetője a jogi anomáliákra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, senkit sem kötelezhetnek arra, hogy akarata ellenére a pszichiátriai osztályon tartsák, ez csak bírósági határozattal lehetséges. Magyarországon nincs meg a jogi lehetőség a kötelező szakambuláns ellátásra sem. Megjegyezte, az egykori OPNI-ban sem lehetett a végtelenségig bent tartani egy beteget akarata ellenére, az ott folyó munkára is ugyanazok a jogi feltételek voltak igazak, mint bármelyik pszichiátriai osztályra az országban.
Nem az OPNI-t kellene újranyitni - folytatta -, hanem emelt biztonsági fokozatú pszichiátriai osztályokat kellene létrehozni és ennek jogi hátterét megteremteni, mert ma ilyen osztályok nem léteznek Magyarországon. Emellett több közösségi centrumot lehetne működtetni, ami a betegeknek egyfajta biztonságot adna és segítené reintegrálódásukat a mindennapi életbe. Úgy látja, sok a jogbizonytalanság, ami a megnehezíti az orvosok helyzetét is.
Harangozó Judit, a Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centrum vezetője szerint az emberek keveset tudnak a mentális problémákról, és még mindig jellemző, hogy egy beteget megbélyegez a szűkebb vagy tágabb környezete. Véleménye szerint is növelni kell a szakambulanciák, illetve a közösségi centrumok számát, és a meglévő forrásokat is jobban lehetne hasznosítani. Ezek a közösségi centrumok - mint mondta - konkrétan és átvitten is közel vannak a beteghez. Kevés beteg kapja meg a szükséges ellátást - jegyezte meg.
Kurimay Tamás professzor, a Szent János kórház pszichiátriai osztályának vezetője azt hangsúlyozta, hogy a háziorvosi ellátást is meg kell erősíteni ezen a területen.
Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke hozzátette, kevés a szakember és a szakápoló ebben az ellátási formában is, ma országosan 650 pszichiáter dolgozik, de kétszer ennyire lenne szükség, a rendszer túlterhelt, és folyamatos fejlesztést igényelne.
A TÚLSÚLY VESZÉLYEI
London, 2014. augusztus 15., péntek (MTI) - A
tíz leggyakoribb rosszindulatú daganatféleség kockázatát növeli a túlsúly és az
elhízás - vélik az eddigi legátfogóbb követéses vizsgálat alapján brit kutatók,
akik eredményeiket a The Lancet orvostudományi folyóirat legújabb számában
tették közzé.
A Londoni Közegészségügyi és
Trópusi Orvostani Intézet kutatói irányításával végzett vizsgálat során
ötmillió 16 éven felüli brit lakos adatait gyűjtötték össze, akiknek az
egészségi állapotát, betegségeiket hét éven át követték nyomon. A szakemberek
számítása szerint a túlsúly és az elhízás évente 12 ezer friss rákos
megbetegedés kialakulásához járulhat hozzá. Amennyiben folytatódik a rohamos
súlygyarapodás trendje, ez további 3700 daganatos betegség kialakulásához vezet
majd évente - olvasható a BBC honlapjának hírei között, valamint az EurekAlert
hírportálon.
"Világszerte növekszik a túlsúlyos és elhízott emberek száma. Immár egyértelműen bebizonyosodott a túlsúlyosság szerepe a diabétesz, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Vizsgálataink azonban azt mutatták ki, hogy amennyiben a testsúlynövekedés jelenlegi trendje folytatódik, lényegesen nagyobb számú rákos megbetegedésre is számíthatunk" - hangsúlyozta a kutatásokat kirányító Krishnan Bhashkaran.
A hétéves kutatási időszak alatt 166 955 személynél alakult ki daganat. A vizsgált 22 daganatféleség közül, amelyek a rákos megbetegedések 90 százalékát teszik ki, 17-ben mutattak ki összefüggést a kór és túlsúly között.
A brit eredmények szerint minden 13-16 kilogrammnyi túlsúly egyértelműen növelte a méhtestrák, az epehólyag-, a vese-, a méhnyak- és a pajzsmirigydaganatok, valamint a leukémia kockázatát. A magasabb testtömegindex (BMI) esetében növekedik továbbá a májrák, a vastagbél- és petefészek-daganatok rizikója, s magasabb a változókori emlőrák kockázata is. Az utóbbi négy daganatféleségnél azonban kevésbé egyértelmű az összefüggés a túlsúly és a betegség között, amelynek kialakulásában egyéni tényezők is közrejátszottak. Ugyanakkor voltak olyan adatok is, amelyek szerint a magasabb BMI csökkentheti a prosztatarák rizikóját.
"Egyes daganattípusoknál a magasabb BMI egyértelműen növelte a rák kockázatát, másoknál kevésbé volt egyértelmű a kapcsolat, vagy egyáltalán nem találtunk összefüggést. Mindez arról tanúskodik, hogy a BMI különböző folyamatokon keresztül növeli a rákos megbetegedés kockázatát a daganat típusától függően" - összegezte Krishnan Bhaskaran.
http://www.bbc.com/news/health-28779493
http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-08/tl-tlo081214.php
"Világszerte növekszik a túlsúlyos és elhízott emberek száma. Immár egyértelműen bebizonyosodott a túlsúlyosság szerepe a diabétesz, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Vizsgálataink azonban azt mutatták ki, hogy amennyiben a testsúlynövekedés jelenlegi trendje folytatódik, lényegesen nagyobb számú rákos megbetegedésre is számíthatunk" - hangsúlyozta a kutatásokat kirányító Krishnan Bhashkaran.
A hétéves kutatási időszak alatt 166 955 személynél alakult ki daganat. A vizsgált 22 daganatféleség közül, amelyek a rákos megbetegedések 90 százalékát teszik ki, 17-ben mutattak ki összefüggést a kór és túlsúly között.
A brit eredmények szerint minden 13-16 kilogrammnyi túlsúly egyértelműen növelte a méhtestrák, az epehólyag-, a vese-, a méhnyak- és a pajzsmirigydaganatok, valamint a leukémia kockázatát. A magasabb testtömegindex (BMI) esetében növekedik továbbá a májrák, a vastagbél- és petefészek-daganatok rizikója, s magasabb a változókori emlőrák kockázata is. Az utóbbi négy daganatféleségnél azonban kevésbé egyértelmű az összefüggés a túlsúly és a betegség között, amelynek kialakulásában egyéni tényezők is közrejátszottak. Ugyanakkor voltak olyan adatok is, amelyek szerint a magasabb BMI csökkentheti a prosztatarák rizikóját.
"Egyes daganattípusoknál a magasabb BMI egyértelműen növelte a rák kockázatát, másoknál kevésbé volt egyértelmű a kapcsolat, vagy egyáltalán nem találtunk összefüggést. Mindez arról tanúskodik, hogy a BMI különböző folyamatokon keresztül növeli a rákos megbetegedés kockázatát a daganat típusától függően" - összegezte Krishnan Bhaskaran.
http://www.bbc.com/news/health-28779493
http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-08/tl-tlo081214.php
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése