Hamisított parfümöt találtak Nagylaknál
Szeged, 2014. augusztus 3., vasárnap (MTI) – Több mint kétezer doboz hamisított parfümöt találtak egy mikrobuszban a pénzügyőrök Nagylak közelében egy közúti ellenőrzésnél, a 31 millió forint értékű szállítmányt lefoglalták – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vasárnap az MTI-t.
Némedi Varga Éva, a NAV Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság sajtóreferense elmondta, a járőrök kockázatelemzés alapján vizsgáltak át egy román mikrobuszt, és a csomagtérben összesen 2240 doboz különböző – egy világmárka logójával ellátott – parfümöt találtak. A jármű vezetője elmondta, hogy a dobozokat feladott poggyászként szállítja, egyáltalán nem tudja, hogy azok mit tartalmaznak, így a parfümök származását sem tudja igazolni.
A szakértő előzetes véleménye szerint az előkerült termékek hamisítványok, azokat a védjegy tulajdonosának az engedélye nélkül szállították és kívánták forgalomba hozni.
A pénzügyőrök a 31 millió forint értékű hamis illatszerszállítmányt lefoglalták, és iparjogvédelmi jogok megsértésének megalapozott gyanúja miatt feljelentést tettek – tudatta az őrnagy.
Egy magyar férfi holttestére bukkantak Angliában
London/Budapest, 2014. augusztus 4., hétfő (MTI) - Egy magyar férfi holttestére bukkantak az angliai Surrey grófságban egy hete, de a rendőrség még nem tudta megállapítani, hogy mi okozta halálát - jelentette honlapján a BBC hétfőn.
A 33 éves férfi holttestét rendőrök találták meg Wokingban, egy üzletsor mögött július 26-án, ahová kihívták őket. A halottkémi vizsgálatból eddig nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy mitől halt meg, ezért további vizsgálatokra lesz szükség.
A K. Mihályt előző nap, július 25-én este látták egy sörözőben, és később felbukkant egy bolti biztonsági kamera felvételén is. A brit rendőrség személyleírást adott ki a férfiról, és próbálja nyomon követni, merre járhatott haláláig - közölte a BBC.
Karneváléji gálaműsorral bővül a debreceni virágkarnevál programsorozata
Debrecen, 2014. augusztus 4., hétfő (MTI) - Új produkcióval bővül augusztus 20-án a debreceni virágkarnevál programsorozata: Sztárok és szirmok címmel rendeznek karneváléji gálaműsort 1450 fellépővel az új Nagyerdei Stadionban - jelentette be a Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
Bódor Edit hozzátette: a virágkocsik esti felvonulásával egybekötött sztárgálára húszezer érdeklődőt várnak.
Szabó Dávid, a Budapesti Operettszínház művésze, a gála egyik fellépője nagy kihívásnak nevezte a debreceni eseményt. Mint kiemelte, lépett már színpadra nagyszabású szabadtéri előadáson, például a Szegedi Szabadtéri Játékokon, de húszezer néző előtt most fog először fellépni.
A gálán bemutatkoznak a karneválra érkező hazai és külföldi művészeti csoportok, valamint - Szabó Dávid mellett - az Eurovíziós Dalfesztivál magyar válogatóversenye, A Dal döntőjébe is bejutott Bogi, a több tehetségkutatóban is feltűnt Szabó Ádám harmonikás-énekes és a debreceni Csokonai Színháztól a Nemzeti Színházhoz szerződött Bakos Kis Gábor színművész, aki az István, a király című rockoperából énekel részleteket, mégpedig lóháton.
A karneváléji gála Made in Hungária címmel retróbulival zárul, amelyen Fenyő Miklós és Dolly lép fel a Nagyerdei Stadionban augusztus 20-án.
Bódor Edit kitért arra is, hogy a délelőtti programok változatlanok lesznek, vagyis a karneváli felvonulás a nagyállomástól indul reggel, és a Nagytemplom érintésével érkezik meg a menet a Nagyerdei Stadion melletti rendezvénytérre, ahol a közönség közelről is megtekintheti a virágkocsikat.
Közben a rendezvénytéren és a közeli szabadtéri színpadon folyamatosan mutatják majd be produkcióikat a fesztiválra érkező művészeti csoportok - tette hozzá.
A 45. debreceni virágkarnevál tűzijátékkal és hajnalig tartó utcabállal ér véget az egyetem központi épülete előtt téren - mondta Bódor Edit.
Új denevérfajt azonosítottak bolíviai aranydenevér néven
Bolívia, 2014. augusztus 4., hétfő (MTI) - Bolíviai aranydenevér néven különálló fajként azonosították egy már ismert egérfülű dél-afrikai denevérféle néhány, múzeumokban talált példányát; elnevezését bundájának különleges, aranysárga színéről kapta.
A most külön fajként elismert aranydenevért, amelynek latin neve (Myotis midastactus) az érintésével mindent arannyá változtató görög mondabeli Midász királyra utal, korábban egy másik, Dél-Amerikában fellelhető denevérfaj, a Myotis simus példányai közé sorolták. Egy új kutatás szerint, amely brazil és amerikai múzeumok gyűjteményében őrzött 27 példány vizsgálatán és osztályozásán alapult, az aranydenevér önálló denevérfajt alkot.
A kizárólag Bolíviában fellelhető aranydenevért külsőre leginkább jellegzetes aranysárga színű rövid és gyapjas bundája különbözteti meg a többi denevérfajtól. Az állat kisebb rovarokkal táplálkozik, nappal üreges fatörzsekben, szalmatetők alatt és lyukakban rejtőzik.
A faj teljes leírását Ricardo Moratelli, a brazil Oswaldo Cruz Alapítvány tudósa és Don Wilson, a washingtoni Smithsonian Intézet kutatója végezte el a Journal of Mammalogy-ban megjelent tanulmányukban.
Moratelli a BBC-nek elmondta, hogy két hónapon keresztül sikertelenül próbált élő aranydenevér-példányra bukkanni Bolíviában. Ennek ellenére nincsenek kétségei afelől, hogy a múzeumi példányok vizsgálata elegendő új fajok tudományos leírásához. A kutató hangsúlyozta az ilyen jellegű tudományos munka fontosságát: "magabiztosan mondhatom, hogy számos faj vár a múzeumok gyűjteményeiben elismerésre és formális leírásra".
"Az új fajok felfedezése a kutatás legérdekesebb része és néhány esetben az új fajok leírása lehet az első lépés más fajok megőrzésében" - tette hozzá Moratelli, aki az aranydenevérrel együtt eddig öt új denevérfajt fedezett fel.
http://www.bbc.co.uk/nature/28583377
Matematikai egyenlet segíthet megjósolni a boldogságot
London, 2014. augusztus 5., kedd (MTI) - Matematikai egyenlet segíthet megjósolni, mennyire leszünk boldogok. Brit kutatók kiderítették, hogy a boldogság nem attól függ, hogy mennyire jól teljesítettünk valamit, hanem attól, hogy a vártnál jobban teljesítettünk.
A szakemberek 18 ezer embert érintő, okostelefonos játékra épülő tesztje igazolni látszik az egyenlet alapjául szolgáló feltevést - olvasható a BBC honlapján.
A kutatók elmélete szerint az emberi agy a múltbeli tapasztalatai alapján folyamatosan próbálja megbecsülni, hogy egy-egy kockázatvállalás során mekkora jutalomra érdemes számítani. Éppen ezért azt feltételezik, hogy a pillanatnyi boldogság a jutalommal szembeni elvárások és a tényleges jutalom függvényében alakul - magyarázta a BBC-nek Robb Rutledge, a kutatás vezetője.
Például ha étterembe megyünk, az étellel szembeni alacsony elvárás növelheti a boldogságot, ha jobb ételt kapunk, mint amire számítottunk. Azonban a pozitív elvárások is növelhetik a boldogságunkat, mielőtt még enni kezdenénk az eseménnyel kapcsolatos várakozás miatt.
A matematikai egyenlet felállításakor 26 személy kockázatvállalási szokásait vizsgálták. A delikvenseknek biztos és kockázatos pénzügyi jutalmak közül kellett választani, és közben folyamatosan jelenteni a kutatóknak azt, hogy mennyire érzik magukat boldognak. A 26 személy agyát fMRI-vizsgálatokkal is megfigyelték. Az fMRI kimutatta, hogy az agy két része, a ventrális striátum és az insula köthető leginkább a boldogságérzethez.
Az egyenletet egy játékkal tesztelték, amellyel egy okostelefon alkalmazáson keresztül 18 ezren játszottak. Ugyan a játék jóval egyszerűbb mint a valódi események, Rutledge szerint a játékosok, akárcsak a való életben, azért vállalnak kockázatot, hogy jutalmat kapjanak. Az eredmények a kutató szerint igazolni látszanak az egyenletet, vagyis azt, hogy valódi kapcsolat van a jutalommal szembeni elvárások, a jutalom, és a boldogság mértéke között.
A kutatók szerint az eredményeik felhasználhatóak lehetnek a hangulatzavar és a boldogság tömeges vizsgálatában, valamint hozzájárulhatnak azokhoz a brit statisztikai adatoknak az értelmezéséhez, amelyeket a brit kormány 2010 óta gyűjt.
http://www.bbc.com/news/science-environment-28592838
Megkezdődött a kiköltöztetés Miskolc egyik nyomornegyedéből
Miskolc, 2014. augusztus 5., kedd (MTI) - Bírósági végrehajtást követően két lakásból költöztettek ki kedden embereket Miskolc egyik, úgynevezett nyomornegyedéből, egy asszonynak és egy háromgyermekes családnak kellett elhagynia eddigi otthonát.
Miskolc diósgyőri városrészében, a köznyelv szerint csak számozott utcáknak nevezettek egyikéből, a Hatodik utcából lakoltatták ki az egyedül élő nőt és a családot.
Kiss János, a miskolci közgyűlés fideszes frakcióvezetője keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: "Miskolcon működik a jogrend, a jogbiztonság, Miskolcon működik a jogállam."
Emlékeztetett arra, hogy a közgyűlés a Fidesz-KDNP-frakció szavazataival a közelmúltban programot fogadott el a nyomortelepek felszámolására, kezdeményezésükről megkérdezték a miskolciakat, akik közül 35 ezren nevükkel és aláírásukkal is támogatták a programot.
"Soha ennyien Magyarországon még helyi politikai kezdeményezést nem támogattak" - tette hozzá, megjegyezve: a Hatodik utcai két lakást kiürítésével megkezdődött a nyomortelep-felszámolási akció.
Mint mondta: a két ingatlanból nem azért kellett kiköltözniük a bérlőknek, mert a közeli diósgyőri stadion fejlesztésének útjában álltak a házak, hanem azért, mert a környékről érkező közbiztonsági panaszok szerint "itt van a bűnözés melegágya, és a Fidesz-KDNP-frakció nem partner abban, hogy a gettókultúra tovább virágozzon Miskolcon."
Megfogalmazása szerint a bírósági végrehajtás során a végrehajtók a "jogszabályban előírt kötelezettségüket teljesítették, amikor a rendőrség közreműködésével érvényt szereztek a bíróság jogerős ítéletének".
Kiss János megjegyezte azt is: amennyiben a kiköltöztettetek kiskorú gyermekének elhelyezésében segíteni kell, azt megteszi az önkormányzat.
Két méter magas volt az antarktiszi óriáspingvin
La Plata, 2014. augusztus 5., kedd (MTI) - Két méter magas volt az antarktiszi óriáspingvin egy argentin kutatócsoport szerint. A 37 millió éve élt állat maradványait a La Plata-i múzeum munkatársai vizsgálták.
A leleteket a tudósok a legteljesebb állatmaradványnak tartják, amelyet eddig az Antarktiszon valaha feltártak. A fosszíliák vizsgálata alapján a Palaeeudyptes klekowskii névre hallgató madár magassága a lábujjtól a csőre hegyéig mérve elérte két métert, a súlya pedig akár 115 kilogramm is lehetett. Ha csőrét lefelé szegezve állt, magassága 1,6 méter lehetett.
A maradványok tartalmazzák a leghosszabb ismert összenőtt boka-lábfej csontot, valamint az állat szárnycsontjának egyes darabjait is. A kutatók a csontok alapján becsülték meg a pingvin magasságát és súlyát. Az eredmények alapján az állat magassága és mérete is duplája volt a jelenleg élő legnagyobb pingvinfaj, a császárpingvin magasságának és súlyának - olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.
A Palaeeudyptes klekowskii a méreteiből kifolyólag akár 40 percet is víz alatt tudott tölteni halakra vadászva, ez lényegesen hosszabb időtartam, mint amire a kisebb pingvinfajok képesek - írták a szakemberek a Geobios folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A maradványokat a Seymour-szigeten, a La Meseta nevű geológiai formáció területén találták, amely híres az ott feltárt számos pingvin maradványról. A prehistorikus időszakban ennek a területnek az átlaghőmérséklete magasabb volt a mostaninál és a térség egyszerre 10-14 különböző pingvinfajnak adott otthont.
http://www.theguardian.com/science/2014/aug/04/giant-penguin-fossil-antarctica
Diplomát szerzett egy agyvérzéstől teljesen megbénult, beszédképtelen nő
London, 2014. augusztus 6., szerda (MTI) - Diplomát szerzett ókori történelemből egy agyvérzéstől teljesen megbénult, beszédképtelen brit nő úgy, hogy csak a szemét tudta mozgatni és egészen kicsit a fejét.
A 30 éves Dawn Faizey Webster 2003-ban, 30 éves korában, két héttel kisfia születése után kapott agyvérzést, ezután úgynevezett bezártság-szindróma alakult ki nála. Ebben az állapotban a beteg tudatánál van, ám szinte minden akaratlagosan mozgatott izma megbénul, kivéve a szem- és néhány arcizmot.
A korábban tanárként dolgozó nő felfedezte, hogy szeme és feje finom mozdulataival kommunikálni képes. Ezek után diplomát szerzett ókori történelemből és önéletrajzi kötetet írt - számolt be róla a The Daily Telegraph online kiadása.
Webster 2008-ban kezdte a tanulást, mert elhatározta, nem adja meg magát a kórnak. Az írásban különleges laptop volt segítségére, mely fej- és szemmozdulatait szöveggé formálta. Gigászi feladat volt a diploma megszerzése, mert legnagyobb írási sebessége óránként 50 szó volt, ami azt jelentette, hogy egy háromórás vizsga három hétig tartott.
A nő napi három órán át tanult, a billentyűket és a kurzort feje jobbra vagy balra mozdításával irányította, pislogással ütötte le a betűket. Hat évvel később kitüntetéssel végezte el az Open University kurzusát, most pedig művészettörténeti diplomát szeretne.
"Amint átmentem a vizsgán, boldog voltam és büszke magamra. Elértem a célomat, amiért hat éven át küzdöttem, nem érdekeltek az akadályok, a két tüdőgyulladás vagy a kisebb betegségek" - vallotta a most 42 éves nő.
"Az agyvérzés után rájöttem, semmiféle fizikai tevékenységre nem vagyok képes. Akkor eldöntöttem, azt fogom használni, amit meghagyott nekem a betegség: az agyamat. Úgy éreztem, be kell bizonyítanom magamnak és mindenki másnak: még mindig én vagyok Dawn" - magyarázta.
A gondok még a várandóssága alatt kezdődtek. A 26. héten kórházba kellett vinni, olyan magas volt a vérnyomása - ez a preeclampsia nevű, akár halált is okozó terhességi szövődmény egyik tünete. Állapota romlott, végül császármetszéssel, idő előtt kellett megszülnie 500 grammnál is kisebb babáját. A vérnyomása magas volt ugyan, de egy héttel később azt mondták neki, hogy rendbe jön. A következő héten azonban a magas vérnyomás agyvérzést idézett elő nála.
Akkori férje, a szülei és a bátyja mindennap meglátogatták a kórházban. Hallotta a hangjukat, de nem tudta jelezni, hogy érti is őket. A körülötte lévők nem érzékelték, tudatánál van-e. Akárhogy próbálta, az ujját sem tudta mozdítani, hogy jelezze a családjának, ébren van.
A helyzet akkor változott meg, amikor apja, aki el sem mozdult az ágya mellől, megkérdezte, hallja-e, és a nő pislogással válaszolt. Hamarosan megkapta a laptopot, amivel már kommunikálni is tudott.
Férje azóta elhagyta Dawn Faizey Webstert, aki ma a szülei házában él. Gondozója a 75 éves édesapja, aki igen büszke lánya teljesítményére.
(http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/11011206/Woman-gains-degree-by-blinking-after-stroke-leaves-her-unable-to-walk-and-talk.html)
Ebola - Washingtonban a kísérleti gyógyszerek engedélyezésével foglakozó munkacsoportot állítanak fel
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2014. augusztus 7., csütörtök (MTI) - Az Egyesült Államok Ebola-ügyi munkacsoportot állít fel, amely meg fogja határozni, hogy mi módon kerülhessenek alkalmazásra a halálos kórral szemben kidolgozott kísérleti gyógyszerek - közölte csütörtökön az amerikai kormány.
A csoport egyebek között az egészségügyi minisztérium, az amerikai országos egészségügyi intézet (NIH) és a járványügyi és megelőzési hatóság (CDC) szakembereiből áll majd. Vezetője Nicole Lurie államtitkár.
Anthony Fauci, a NIH allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó intézetének igazgatója rámutatott, hogy meg kell találni az egyensúlyt a vírus által megfertőzöttek iránti részvét, valamint annak megállapítása között, hogy valóban hatásosak-e az egyes gyógyszerek.
Az amerikai Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) egyébként csütörtökön engedélyezte a kanadai Tekmira gyógyszergyártó vállalat Ebola-gyógyszerének fertőzött embereken való klinikai kipróbálását.
A járvány sújtotta és a kór által fenyegetett afrikai országokban felbuzdulást keltett, hogy egy ZMapp elnevezésű kísérleti gyógyszer a hírek szerint javulást idézett elő két, Ebolával fertőzött amerikai segélymunkás állapotában.
Tom Frieden, a CDC igazgatója csütörtöki kongresszusi meghallgatásán kijelentette, hogy a mostani nyugat-afrikai Ebola-járványban várhatóan többen fognak megbetegedni, mint bármely korábbiban. Ennek oka, hogy a régióban, ahol eddig még sohasem kellett megküzdeni a betegséggel, túlságosan lazák a fertőzőbeteg-ellátásra és a temetkezésre vonatkozó szabályok. Frieden szerint a járványt kipróbált közegészségügyi módszerekkel meg lehetne fékezni.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a mostani, márciusban kezdődött járványban több mint 1700-an betegedtek meg és csaknem ezren életüket vesztették. A CDC igazgatója szerint nem világos, hogy mennyire lehet pontos ez az adat, és hogy hány esetről nem érkezett bejelentés.
Ariel Pablos-Mendez az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) igazgatóhelyettese a kongresszusban kijelentette, hogy az intézmény eddig 14,5 millió dollárt fordított az Ebola leküzdésére. A USAID több tízezer védőruhát küldött a vírus megfékezésén fáradozó egészségügyi szakembereknek.
Veszélyeztetett fajok élőhelyeit védik a Duna-Dráva Nemzeti Parkban
Szekszárd, 2014. augusztus 9., szombat (MTI) - Egyes növényfajok, a löszgyepek cserjésedése, vízhiány és a mezőgazdaságban használt vegyszerek is veszélyeztethetik a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) fajmegőrzési programjában szereplő, fokozottan védett növény- és állatfajokat; a nemzeti park többféle beavatkozással igyekszik megvédeni öt faj élőhelyét.
Az országosan 45 megőrzésre jelölt faj között a DDNP területén a tátorján, a bánáti bazsarózsa, az aldrovanda, a villányi télibagoly és a haragos sikló él.
A nemzeti park nemcsak a fajok, hanem az élőhelyek megőrzését is célul tűzte ki, mivel a veszélyeztető tényezők elsősorban ezeket érintik - mondta Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályvezetője az MTI-nek.
A 160-180 centiméterre megnövő haragos sikló, amelynek a Kárpát-medencében Szársomlyón található a legnagyobb, 500-1000 egyedet számláló populációja, legszívesebben a nyílt sziklagyepeken él. Ezek azonban az invazív, fás szárú növények előretörése miatt veszélybe kerültek. Egy 2014-ben induló európai uniós élőhelymegőrzési projekt keretében visszaszorítják az inváziós fajként számon tartott bálványfát, felszabadítják az elcserjésedett löszgyepeket, ami nem csak a haragos sikló, hanem más fajok életfeltételeit is javítja - mondta a szakember.
Közéjük tartozik a szintén Szársomlyón, néhány négyzetkilométernyi területen előforduló, a bagolylepkék családjába tartozó villányi télibagoly. A korábban a közvetlen kipusztulással veszélyeztetett faj igazi hungarikum, fennmaradásában szintén a gyep fenntartása segíthet, az invazív növények visszaszorítását a lepke élőhelyén is elvégzik.
A belső-somogyi Baláta-tavon élő aldrovanda helyzetén nem könnyű javítani. A gyűjtők által kedvelt, és emiatt is veszélyeztetett különlegesség a lápi vizeket kedveli, ezért nem terjed el friss vízű tavakban, folyókban. Az osztályvezető ismertetése szerint a fajmegőrzést szolgálta, hogy gáttal elzárták a tó leeresztő árkait, így megmarad a mederben a víz. A rovarfogó növény egyébként a szárazabb években nem látható, a mostani, csapadékos évben viszont valószínűleg lesz aldrovanda a Baláta-tavon - jegyezte meg.
A Kelet-Mecsekben nyíló bánáti bazsarózsa állománya stabil, nincs közvetlen veszélyben, a Dél-Mezőföldön honos tátorján fennmaradásáért ugyanakkor több beavatkozást is végeztek. A visszaszorulóban lévő növény ma országszerte 30-40 hektáron él, egyedszáma 3000 körül van. Paks környékén szigetszerű élőhelyeit mezőgazdasági területek veszik körbe. Parrag Tibor arról számolt be, hogy a tátorján élőhelyein kivágták a cserjéket, és egy LIFE-pályázat keretében 50 méteres védőzónát alakítottak ki, amelynek köszönhetően nem éri növényvédő szer a gyepet és a remények szerint a tátorjánt is sikerül megóvni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése