„A cukor egészségtelen. A cukor az elhízás fő okozója. A cukor a daganatos megbetegedések forrása. „
Cukor – a mumus…
Számos cikk foglalkozik
a cukor-fogyasztás egészségre gyakorolt hatásaival, és számtalan tudományos
vizsgálat próbálja hol igazolni, hol cáfolni annak megbetegítő következményeit.
Korunk étrendjét
áttekintve gyakorta tapasztaljuk, hogy sok esetben annak ellenére, hogy nem
akarunk tudatosan cukrot fogyasztani – mégis sok élelmiszerben megtalálható.
Gondoljunk csak bele: a gyümölcslevek, üdítők, dzsemek, lekvárok, desszertek,
de még a ketchup és a mustár is bővelkedik benne.
Egy
kis cukor-történelem (forrás
:Wikipédia)
A szilárd cukor felfedezése a 4-7. század közötti
időszakra vezethető vissza.
Ekkor Indiában háromféle cukrot készítettek:
- vörös vagy nyerscukrot
- kristályos cukrot vagy cukorlisztet
- kemény cukorkristályokat
A cukorgyártáshoz a
cukornád sűrűre befőzött levét, a nádmézet használták. A nádmézből
cukorkristályok váltak ki, ha beszáradt. Később ezeket a kristályokat tudatosan
állították elő, így keletkezett a cukorgyártás. Indiából a cukornád és a cukor
ismerete csak lassan terjedt nyugat felé. Legközelebbi adatokat a cukornádról a
6. században találunk a perzsáknál, akiknek révén az arabok is megismerkedtek a
cukornáddal és a cukorral. Eleinte az uralkodók, a kalifák kedvelt luxuscikke
volt. Egyiptom a cukornád meghonosítása után a leghíresebb cukortermelő
országok egyikévé lett. Nagyot léptek előre a cukorfinomítás terén, olyannyira,
hogy Indiában még ma is az ő finomítási eljárásukat használják. A nádméz
ismeretét Európa többi részén a keresztes hadjáratok terjesztették el, és
Velence hozta forgalomba. Angliába az első hajórakomány cukor 1319-ben
érkezett. A németekhez is eljutott Velencéből, a szárazföldi kereskedelmi
útvonalakon keresztül. A 14.–15. században már a jobb módú polgári családokban
is használták, részint gyógyszerként, részint pedig ételek készítésénél. A fő
cukortermelő ekkoriban Spanyolország volt. Az ország cukortermelése a 15.
század elején évente többet tett ki mint 100 ezer tonna. Magyarországon
1419-ben találjuk az első feljegyzést a cukorról, Zsigmond király udvarában. A
cukrot megismervén, európai növények nedvében is keresni kezdték. A 19. század
elején elterjedt répacukorgyártás lényegesen megváltoztatta az egész
cukoripart. Marggraf híres német kémikus (1709-1782) volt az első, aki a
répában cukrot talált (1747) és ajánlotta a gazdáknak a répatermesztést
cukorgyártás céljából. Az első répacukorgyárat III. Frigyes Vilmos porosz
király támogatásával Franz Carl Achard (1753-1821) állította fel. 1801-ben
Kunernben Alsó-Sziléziában, 1802-ben Csehországban épült az első cukorgyár. A
19. századi Magyarországon a cukor még nem volt általánosan elterjedt
fogyasztási cikk. Az 1890-es években az egy főre eső cukorfogyasztás alig
harmada a fejlettebb nyugat-európai államokénak.
A 21. században a világ
első három legnagyobb cukortermelője Brazília, India és Kína. A világ
cukortermelése 179 millió tonna évente.
Hogyan
készül?
A leggyakrabban
használt fehér cukrot nálunk a cukorrépából nyerik ki, a világ
cukortermelésének alapanyaga 70%-ban viszont a cukornád. A módszer mindkét
esetben ugyanaz: a felszeletelt növényt áztatják, kipréselik, majd mésszel
tisztítják - ilyenkor a szennyeződésekkel együtt minden szerves anyagot is
kivonnak a cukros oldatból -, végül további tisztítási és finomítási eljárások
során nyeri el sűrű szirup formáját. Ezt egy kis rásegítéssel kristályosítják,
majd megszárítják, és így kapjuk a kristálycukrot, majd a porcukrot.
Előfordul természetes
formában – gyümölcsökben, gyümölcscukor, tejtermékekben tejcukor, stb, de hogy
az egyes élelmiszerek élvezeti értékét növelni tudják a gyártás során hozzá is
adják a termékekhez. Természetes vagy hozzáadott cukor – túlzott mértékben
fogyasztva mindkettő ugyanolyan egészségtelen lehet…
Az egészség
fenntartásához több mint negyvenféle tápanyagra van szüksége az emberi
szervezetnek, s ezek együttesen egyik élelmiszerben sem fordulnak elő. Kiegyensúlyozott
étrend és egészséges életmód mellett a táplálékok mindegyike fogyasztható: a
cukor is, hiszen a szénhidrátok, köztük a cukor, a legkönnyebben mozgósítható
energiaforrásaink.
A
szénhidrátok hatása a szervezetre:
- meghatározzák teljesítőképességünket
- befolyásolják fizikai állapotunkat
- hatással vannak hangulatunkra
- az izmokban és a májban raktározódva, meghatározó szerepük van a megfelelő energia-egyensúly megteremtésében
- hiányuk zavart okozhat az izomműködésben, az agyi funkciókban és a belső szervek működését szabályozó idegrendszer működésében, illetve az állóképesség, a fizikai és szellemi teljesítmény csökkenését eredményezheti.
- Hosszan tartó fizikai erőkifejtés vagy nagy állóképességet igénylő tevékenységek közben (például hosszútávfutásnál) a cukrok bevitele javítja a kitartást, és csökkenti a fáradtságérzetet.
- A cukrok csökkentik az érzelmi ingadozásokat, és javítják a kedélyállapotot.
- A tejcukor (laktóz) segíti a kalcium hasznosulását a szervezetben, és fokozza beépülését a csontokba.
- A gyümölcscukor (fruktóz) megkönnyíti a magnézium felszívódását, amely hatással van az ideg- és izomingerlékenységre, a fogak és csontok felépítésére, az enzimműködésekre, valamint fokozza a vas felszívódását
Cukor-térkép
Mivel a „cukor”
elnevezés pusztán gyűjtőfogalom, a cukrok forrása és édesítőereje alapján
megkülönböztethető:
- répa vagy nádcukor szacharóz: színtelen, nagy tömegben fehér színű, vízben jól oldódó anyag. Fogyasztása: élettanilag nem nélkülözhetetlen. Gyorsan ható energiaforrás. A táplálkozástan felfogása szerint üres energiát ad, rendkívül egészségtelen, a kutatók fehér gyilkosnak nevezik
- szőlőcukor: gyorsan ható energiaforrás, ezért a fogyasztását sportolóknak és szellemi munkát végzőknek javasolják.
- gyümölcscukor: a legédesebb egyszerű cukor, ez az egyetlen természetes édesítőszer, melyet cukorbetegek is fogyaszthatnak, korlátozott mennyiségben.
- malátacukor: csíráztatott árpából készül
- juharfacukor vagy juharszirup: az amerikai juharfa levéből állítják elő.
Az egyszerű
szénhidrátok azonnal felszívódva rögtön energiát biztosítanak, míg összetett
szénhidrátok - forrásai a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyerek és
péksütemények, müzlifélék, gabonapelyhek, a barna rizs, a durumtészta, valamint
a nyers zöldségek, gyümölcsök és főzelékfélék- lassan szívódnak fel, és
folyamatos energia-ellátásunkról gondoskodnak.
Cukor
és fogszuvasodás
A fogszuvasodás esélye
annál nagyobb, minél gyakrabban eszik vagy iszik valaki. Sajnos
a cukrok szerepet játszhatnak a fogszuvasodás kialakulásában. A szájban lévő
baktériumok ugyanis ezeket savakká bontják le. Ebből a szempontból nincs
különbség a főtt ételekből, az édességekből, illetve a gyümölcsökből,
zöldségekből származó cukrok között. Ami még érdekes:
ugyanolyan mennyiségű édesség sokkal nagyobb fogkárosodást okoz akkor, ha azt
az étkezések között nassolásként, és nem a főétkezés részeként fogyasztjuk el.
Cukor és elhízás
Ha az élelmiszerekből
származó energia bevitel nagyobb, mint az anyagcsere-folyamatok és a fizikai
aktivitás során felhasznált energiamennyiség – az óhatatlanul elhízáshoz vezet.
Ahogy az üres kalóriákat jelentő egyszerű cukrok bevitele során is – már napi 5
gramm is elegendő évi plusz 1,5 kg zsírréteg kialakulásához, ha azt a fizikai
aktivitás növelésével nem ellensúlyozzuk.
Cukor és cukorbetegség
Ahhoz, hogy valakinél
kialakuljon a cukorbetegség számos kockázati tényező együttes hatása kell.
Konkrétabban: arra még nincs tudományos bizonyíték, hogy maga a cukor
fogyasztása cukorbetegséget okozna – sokkal inkább az egészségtelen és
rendszertelen életmód, az elhízás az, ami megnöveli a 2-es típusú cukorbetegség
kialakulását.
Akkor most le kell mondanom róla?
Nem feltétlenül – sőt!
Csak átgondoltabbnak
kell lenned a fogyasztása során. Mire gondolok? Az alábbi táblázatban
megtalálhatod mit- mivel helyettesíthetsz, ha teljesen nem akarsz lemondani az
„édes életről” – de mégis egészségesebben szeretnél táplálkozni.
Ezeket kerüld…
|
…és helyette fogyaszd ezt!
|
kristálycukor – édesítésre
|
mézzel édesíts- egészséges
|
cukrozott üdítők
|
természetes zöldség, és gyümölcslevek
|
befőttek
|
friss, vagy fagyasztott gyümölcsök
|
linzerek, vajas sütemények
|
gyümölcstorta, gyümölcsrizs
|
tejszínes fagylaltok, parfék
|
frissen készített gyümölcsjoghurt, túrós palacsinta
|
fehér lisztből készült sütemények;
|
barna lisztből készült gyümölcsös sütemények
|
zsíros, vajas, vajkrémmel töltött
sütemények;
|
gyümölcssaláták, gyümölcspudingok, gyümölcshabok, aszalt gyümölcsök;
|
Összességében
kijelenthető, hogy a jelenlegi tudományos bizonyítékok nem támasztják alá a
közvetlen ok-okozati kapcsolatot a cukrok és az elhízás, a cukorbetegség vagy a
hiperaktivitás között. Nincs bizonyíték arra, hogy a cukrok függőséget
okoznának az embereknél.
Cukorral, vagy
anélkül – döntsön mindenki belátása szerint!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése