 |
| Világvége |
Túl vagyunk rajta: fellélegezhetünk. Mint már oly sokszor – szerencsére most is megúsztuk a világvégét. Jóslatok ide, pánikszerű híresztelések oda az apokalipszis érdeklődés hiányában elmaradt. Persze azért akadtak emberek, nem is olyan kevesen, akik biztos, ami biztos alapon felkészültek rá: pénzt és fáradtságot nem kímélve bunkereket építettek, élelmiszer és ital-készleteket halmoztak fel, növények magvait spájzolták el- bízva a túlélésben, holott még csak azt sem tudták mi által vész el a világ. Meteorit csapódik be, özönvíz vagy földrengés pusztít, netán „idegenek” szállnak alá és pusztítanak el minden élőt? Tényezők, amelyek ellen nem tehet senki-semmit, csak viseli a következményeit. Viszont, ami ellen ténylegesen tehetne az emberiség – érdekes módon az hidegen hagyja. A világméreteket öltő környezetszennyezés, az erdők szisztematikus kipusztítása, a természetes vizek szennyezése, a szervezetünket folyamatosan mérgező vegyi anyagok térhódítása, a radioaktív hulladékok, az elektro-szmog, a felborult ökológiai egyensúly – számtalan sürgősen megoldandó probléma a mában, amelyek ellen, ha nem teszünk – végzetes kimenetele lehet. És ez olyan jóslat, amihez nem kell több ezer éves maja naptár sem…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése