 |
| Legyünk óvatosak! |
Nem is hinné, az ember mennyi veszély leselkedik rá nap, mint nap, és még ki sem kell tennie a lábát a biztonságosnak vélt otthonából. Elég egy forró vízzel teli fazék, egy nem megfelelő óvatossággal használt kés, vagy egy hanyagul leterített szőnyeg – könnyen a balesetin vagy a sürgősségin találhatja az ember magát. „Esni tudni kell” –szokták volt mondani a tapasztaltabb elesők – akik közé én sohasem tartoztam. Emlékszem, hiába könyörgött anyukám, hogy tegyem le a lábam a bicikli dőlésének irányába, ha véletlenül el akarnék esni – nem, én aztán nem – úgy dőltem el és csapódtam a földnek, mint egy zsák krumpli. Szerencsémre – lekopogom – a horzsolásnál nagyobb bajom nem történt, de járhattam volna rosszabbul is. Mint azok, akik rándulással, ficammal, töréssel küzdenek.
RÁNDULÁS: Valamely túlzott ízületi mozgás következtében az íz-felszínek a trauma pillanatában elhagyják a helyüket, de azonnal visszaugranak. Vagyis az ízületi tok és a szalagok megnyúlnak, de az ízületi fej a vápában marad. Az érintett ízület és környéke megduzzad, fáj, nyomásra érzékeny, a mozgása beszűkül. Az ízület körüli inak, szalagok, izmok sérülése esetén vérömleny is keletkezhet. Kisebb rándulásnál az 1-2 hónapos rugalmas pólya (fásli) sokat segít, az első héten a jegelés-hűtés, polcolás és a kimondottan erre a célra létező krémek enyhítik a tüneteket.
FICAM: Ficam esetén az ízületek elmozdulnak, az ízületi fej valamilyen külső erő, rúgás, ütés, esés, hatására kiugrik a vápából. Ebből következően a környező lágyrészek (inak, izmok) gyakran sérülnek, el is szakadhatnak. Ficamnál olyan durva károsító hatás jön létre, hogy a csontvégek elhagyják a kiszakadt ízületi tokot - eredeti helyüket - és külső segítség nélkül ebben az úgynevezett rugalmasan rögzített helyzetben maradnak. Ficam tünetei: heves fájdalom,, amit az ízület mozgatása fokoz, de a nyugalomba helyezés sem enyhít, alakváltozás, működészavar. Fontos, hogy ne próbáljuk a ficamot helyreállítani, mert ez röntgenfelvétel és szakértelem nélkül lehetetlen. Ilyenkor bármilyen mozgatással csak súlyosbítjuk a dolgot – ezért elsősegélynyújtás gyanánt rögzítsük az ízületet abban a helyzetben, ahogy találtuk.
TÖRÉS: a csont folytonosságának megszakadása mechanikus erő hatására. Megkülönböztetünk:
· repedést, amikor a folytonosság megszakadása csak a keresztmetszet egy részére terjed ki,
· sorozattörést, amikor több csont törik azonos elhelyezkedésben (bordák),
· impressziós törést, amikor erőhatás következtében a csontfelszín a csontállományba nyomul,
· patológiás törést, amikor daganat vagy egyéb betegség miatt a csont spontán következik be,
· zárt törést, és nyílt törést (attól függően, hogy a tört csontvégek érintkezésbe kerülnek a külvilággal).
A törés tünetei: fájdalom, alakváltozás, működészavar, rendellenes mozgathatóság, recsegés. A szakszerű elsősegélynyújtás fontossága igen nagy jelentőséggel bír, hisz kihat a sérült további sorsára. A csonttörések első ellátásában döntő a rögzítés, amellyel megakadályozható a tört végek elmozdulása.(Már csekély elmozdulás is fokozza a fájdalmat, szövetkárosodást okozhat.). A rögzítés általános módja a sínezés, amelynek alapelvei a következők:
1. Nyílt törés esetén először a sebet kell ellátni, utána lehet sínezni
2. a rögzítést mindig a talált helyzetben kell elvégezni, tilos nyomással, rándítással, vagy egyéb módszerrel „helyreigazítani”.
3. vigyázni kell arra, hogy rögzítés közben se mozduljon el a törés
4. a rögzítés érjen túl a törés helyével szomszédos mindkét ízületen, úgy hogy azokban se történhessen mozgás
5. a rögzítés soha ne akadályozza a keringést
Esni tudni kell – tartja a mondás, de azért jobb az elővigyázatosság – sok kellemetlenségtől és fájdalomtól megkímélhetjük magunkat, ha odafigyelünk magunkra.
Balesetmentes szép napokat mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése