HETI HÍRMORZSÁK 9.hét

HETI HÍRMORZSÁK

Új idegpályát fedeztek fel magyar kutatók

    Budapest, 2015. február 23., hétfő (MTI) - Új idegpályát fedezett fel magyar szakemberek vezetésével tudósok egy nemzetközi csoportja; az idegpálya eddig ismeretlen módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat.

    A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének vezetésével - francia és svájci kutatók közreműködésével - született felfedezésről a világ legrangosabb idegtudományi folyóiratában, a Nature Neuroscience márciusi számában jelent meg tanulmány.Acsády László és kollégái az agy talamusz nevű területét vizsgálják - írta az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében az Akadémia. A talamusz a nagyagy "előszobája": ott zajlik a nagyagy felé bemenő összes információ előzetes feldolgozása. A talamuszon belül található az intralamináris mag, amelynek létezése régóta, működése és szerepe viszont csak kevéssé ismert. Ha ez a terület mindkét agyféltekében megsérül, teljes öntudatvesztés következik be. Ha csak az egyik oldalon sérül, az ellentétes testoldalon mozgási problémák lépnek fel, illetve olyan érzés keletkezik, mintha az agy nem érzékelné az ellenoldali világot. Úgy tűnik tehát, hogy a talamusznak ez a területe olyan mozgásszervező, mozgásirányító, a tudat kialakulását befolyásoló központ, amely rendkívül fontos az egész szervezet működése szempontjából. Korábbi kutatások arra utaltak, hogy ezt a területet jelentős gátló pálya idegzi be. Ennek eredési helyéről, részleteiről, funkciójáról azonban semmit nem lehetett tudni. Acsády László és kollégái több éves kutatómunkával feltérképezték ezt a gátló pályát, és kiderült, hogy a pálya az agytörzsből ered. (Az agytörzs alapvető vegetatív funkciókat lát el, elemi mozgásszervezést hajt végre és biztosítja az egész agy éberségi szintjét.) Az eredmény azért volt megdöbbentő, mert az elmúlt 70 év adatai arról szóltak, hogy az agytörzs nem gátolja, hanem serkenti a talamuszt és a többi előagyi területet A kutatók által felfedezett agytörzsi pálya azonban gátló.  További különlegessége, hogy szerkezetéből adódóan gátló hatása folyamatos működés során is erős marad - ellentétben más gátló pályákkal -, tehát a talamuszt stabil, hatékony kontroll alatt tartja. Rendkívülinek mondható a pálya evolúciós stabilitása is. Az egérhez, illetve az emberhez vezető emlősvonalak legalább 70 millió éve elváltak, az agyfejlődés más irányokat vett. E pályának az alapvető szerkezeti tulajdonságai mégis megdöbbentően hasonlóak a két fajban, ami arra utal, hogy a pálya valamilyen alapvető, ősi, közös, funkciót szolgál.
E funkció megismerésére Acsády László és munkatársai optogenetikai módszerrel szelektíven aktiválták a talamusz területén az agytörzsi eredetű gátlórostokat. "Már az első kísérlet is döbbenetes hatással volt az egér viselkedésére. Futott, futott, majd amikor bekapcsoltuk a lézerfényt, amely aktiválta az általunk vizsgált idegpályát, abban a pillanatban megállt. Nem esett össze, csak mozdulatlanná vált, a fejét ingatta egy kicsit, a tudatát nem veszítette el. Amint kikapcsoltuk a fényt, az állat tovább futott. A pálya aktiválása ugyanígy megszakította a többi viselkedést is, például az evést és a vakarózást. Egyértelmű volt, hogy egy nagyon komoly mozgásszervező központ működésébe szóltunk bele" - idézte a közlemény Acsády Lászlót. Azt további kutatásoknak kell kideríteniük, hogy miért áll erős gátlás alatt a talamusznak ez a fontos mozgás- és öntudatszervező területe. Lehetséges, hogy az agytörzsből érkezik egy stopszignál, amikor valamilyen viselkedést abba kell hagyni. "Ne felejtsük el, hogy a mozgásokat nemcsak elindítania kell az agynak, hanem be is kell fejeznie őket, például irányváltoztatásnál. Ha valóban van az idegrendszerben egy mozgás-stopszignál, akkor célszerű olyan helyre továbbítani, amely kulcspozícióban van a motoros rendszer szempontjából." E magyarázat mellett szól az a megfigyelés, hogy amikor a kísérleti állat a pálya aktiválására megállt, az agykérgi aktivitása másodpercek alatt átváltott ébrenléti fázisból nyugalmiba. "Mindenki megáll időnként: ha már túl sokat pörgött az agyunk, néhány pillanatra kikapcsolunk, elbambulunk. Sok eredmény utal arra, hogy ez a bambulás fontos. Egyrészt pihenés az agynak, másrészt ekkor zajlik az addig beérkezett információk raktározása, feldolgozása és memóriává alakítása. Lehetséges tehát, hogy az a rendszer, amely segít megállítani a testet, abban a pillanatban segíti az agyat is, hogy átkerüljön egy lassú hullámú, feldolgozó állapotba" - fogalmazott Acsády László. "A pálya leírásával a kezdeti lépéseket tettük meg, és bemutattuk egy lehetséges feladatát. Ám nagyon könnyen előfordulhat, hogy számos más funkció is köthető majd ehhez a pályához. Ami nagyon valószínű, hogy a fájdalomérzékelésben és bizonyos epileptikus aktivitás kialakításában is nagyon komoly szerepe van" - részletezte a kutató, hozzátéve, hogy a felfedezés remek példa arra, hogy az agy még alapvetően új titkokat tartogat.

Egyre többen érdeklődnek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása iránt

    Budapest, 2015. február 23., hétfő (MTI) - Egyre több vállalat érdeklődik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása iránt, azonban sokan közülük nincsenek tisztában a  tudnivalókkal - mondta el Dobár Attila, a fogyatékossággal élő és egészségkárosodott munkavállalók elhelyezkedésének és beilleszkedésének segítésével foglalkozó Rehabjob Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn az MTI-nek.

    Emlékeztetett: pár éve a cégek még azzal kapcsolatban sem voltak pontos ismereteik, hogy évi 964 500 forint rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük a 25 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatoknak, ha nem foglalkoztatnak 20 alkalmazott után egy megváltozott munkaképességű dolgozót.  Az ügyvezető szerint most már egyre nagyobb az érdeklődés, amit annak tulajdonít, hogy a cégek a sokszínűségi programjukba is bele tudják illeszteni a megváltozott munkaképességűek alkalmazását, ahol egyebek mellett a kismamák visszailleszkedésével és a roma fiatalok segítésével is foglalkoznak.
    Hozzátette: elsősorban a multinacionális cégek fordítanak figyelmet arra, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalókat is foglalkoztassanak, de az ügyvezető abban bízik, hogy a következő időszak kiemelt cégei már a kis-és középvállalkozások lesznek. Dobár Attila tájékoztatása szerint a rehabjob.hu online állásportálon közel 250 pozíció van jelenleg kizárólag megváltozott munkaképességűeknek, adatbázisukban mintegy 7000 ember szerepel. Tavaly összesen mintegy 150 megváltozott munkaképességű személynek sikerült elhelyezkednie a segítségükkel - közölte.
   Az ügyvezető ismertette, hogy a cég szolgáltatása három lépésből áll: átvilágítással kezdődik, ahol felmérik, hogy miként állnak hozzá a munkatársak és a vezetők a kérdéshez, mennyire akadálymentes a fizikai, infokommunikációs berendezés a vállalatnál. Ezután érzékenyítő tréninget tartanak, amikor információkkal látják el a programban résztvevőket, majd harmadik lépésként kiközvetítik a megváltozott munkaképességű dolgozókat. Segítenek az adminisztrációban, a kapcsolódó jogi, etikai kérdésekben is - tette hozzá.
    Dobár Attila rámutatott: szemléletformálást kell elérni a cégek és a megváltozott munkaképességűek részéről egyaránt, ugyanis az utóbbiakat is biztatni kell arra, hogy jelentkezzenek és próbáljanak a nyílt munkaerő-piacon elhelyezkedni, ahol adott esetben jól fizető állásokat kapnak.

A vásárlóknak fontos a környezetbarát csomagolás, de az ár a legfontosabb egy felmérés szerint

    Budapest, 2015. február 23., hétfő (MTI) - A korábbinál többen választanának Magyarországon környezetbarát csomagolású termékeket, ugyanakkor a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak az ár és a minőség mögött - derül ki egy friss kutatásból.

    A magyar lakosság 71 százaléka, a tavalyinál 4 százalékkal többen választanának vásárláskor olyan termékeket, amelyek csomagolása környezetbarát, ha ezért nem kell többet fizetni. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderült, hogy a lakosság környezetvédelmi tudatosságának erősödése és ismereteinek bővülése ellenére a vásárlási döntéseknél még mindig az utolsó helyen állnak a környezetvédelmi szempontok.
    A folyékony élelmiszerek, a tej és a gyümölcslé vásárlása során a megkérdezettek számára a legfontosabb szempont továbbra is a termék íze és minősége, a hosszú eltarthatóság és az ár. Csak a lista végén szerepel, hogy az adott áru csomagolása újrahasznosítható vagy környezetbarát-e.
    A GfK Piackutató Intézet a csomagolóanyag-gyártó Tetra Pak megbízásából az idén is elkészítette azt az ezer fős reprezentatív kutatást, amely azt vizsgálja, hogy a magyar fogyasztók a vásárlási döntéseknél milyen mértékben veszik figyelembe a termékek csomagolásának környezetvédelmi jellemzőit - közölte a Tetra Pak az MTI-vel hétfőn.
    A felmérés szerint nőtt az egyik legfontosabb környezetvédelmi jelzés, az FSC védjegy ismertsége. A megkérdezettek 17,4 százaléka, a tavalyinál 2 százalékkal többen találkoztak már ezzel az emblémával. Azt csak 13,8 százalékuk tudja, a védjegy azt jelöli, hogy a tejes és gyümölcsleves kartondobozok alapanyagául szolgáló fa felelős erdőgazdálkodásból származik. Ez az arány azonban 5 százalékos bővülés az előző évi kutatás óta.
    A Tetra Pak által gyártott italos kartondobozok 75 százaléka papír, ezért kiemelten fontos, hogy az alapanyag ellenőrzött, felelős erdőgazdaságokból származzon. Magyarországon tavaly 90 millió FSC tanúsítást viselő Tetra Pak kartondoboz került forgalomba. A környezetvédelmi jelzés a töltő vállalatok és a fogyasztók esetében sem növeli a termékek árát - idézi a közlemény Posztós Zsuzsannát, a Tetra Pak Hungária Zrt. marketing vezetőjét.
    A felelős erdőgazdaságok védik az erdőket, céljuk, hogy megtartsák azok környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági egyensúlyát. A tanúsított erdőkben folyó fakitermelés minimálisra csökkenti az erdő növényeire, állataira és egyéb élőlényeire gyakorolt hatást, a helyi közösségek részesednek a gazdálkodás hosszú távú előnyeiből, az erdőgazdaságot pedig úgy tervezik és irányítják, hogy nyereséges legyen, de a megtermelt profit ne veszélyeztesse az erdő regenerációját, fenntarthatóságát.

Kisebb eséllyel lesz allergiás a gyerek, ha kézzel mosogat a család

  

  Washington, 2015. február 23., hétfő (MTI) - Csökkentheti a gyermekkorban kialakuló allergia lehetőségét, ha a családban nem géppel, hanem hagyományosan, vagyis kézzel mosogatják az edényeket - derült ki egy svéd kutatásból.

    Azokban a családokban, ahol kézzel mosogatják az edényeket, a gyerekek 40 százalékkal kisebb valószínűséggel lesznek allergiásak, mint a mosogatógépet használó családokban - idézte a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a Pediatrics aktuális számában megjelent tanulmányt.A Bill Hesselmar, a Göteborgi Egyetem gyermekosztályának allergológusa és munkatársai szerint a kézzel mosott edények nem lesznek annyira tiszták, a családtagok így több baktérium hatásának vannak kitéve.A szakértők az úgynevezett higiéniai hipotézis elvére hivatkozva úgy vélik, a korai életszakaszban több mikrobának kitett gyermeki szervezet immunrendszerét erősítik a baktériumok és ezáltal csökkentik az allergia kialakulásának kockázatát.A vizsgálatban a kutatók ezer gyermek szüleit kérdezték ki az allergiával, mindennapi életükkel, táplálkozási szokásaikkal kapcsolatban.Hesselmar szerint a kézi mosogatás kapcsolatban áll más életmódbeli jellemzőkkel, melyek szintén ezt a hatást erősítik. Korábbi tanulmányok feltételezése szerint például az alacsonyabb jövedelem, a zsúfolt élettér és a bevándorlói státusz is összefügg az allergia alacsony kockázatával, illetve ez a három tényező is összekapcsolható a mosogatási szokásokkal. Bár Hesselmar úgy véli, eredményeik "érdekes megfigyelések", véleménye szerint túl korai a kézi mosogatást allergiaellenes stratégiaként ajánlani.A kételkedők szerint is túl korai gyakorlati hasznát keresni a kutatás eredményeinek. Rávilágítottak arra is, hogy a higiéniai hipotézis szerint a baktériumoknak és bacilusoknak az igen korai szakaszban, elsősorban a gyerek életének első hat hónapjában van kiemelkedő hatásuk az immunrendszer megerősítésében. Egy hat hónapos csecsemő pedig nagyon ritkán ér kézzel mosott edényekhez és evőeszközökhöz.
http://www.livescience.com/49900-children-allergies-dishes-by-hand.html

Változtak a gyerekek helyes étrendjének irányelvei Amerikában

   

 Washington, 2015. február 23., hétfő (MTI) - A korábbiaknál jóval praktikusabb irányelveket fogalmazott meg a gyerekek helyes iskolai és otthoni  étkeztetéséről az Amerikai Gyermekgyógyászok Társasága, amely legfrissebb ajánlásában elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy a fiataloknak - és a felnőtteknek is - mit kellene enniük, nem pedig arra, hogy mit nem.

    "A szülőknek minden lehetőséget meg kellene ragadniuk arra, hogy apró, egyszerű változtatásokkal növeljék a gyerekeiknek kínált ételek és italok tápanyagértékét, az iskolában és azon kívül is" - idézte a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál Robert Murray-t, az irányelveket összefoglaló nyilatkozat egyik vezető szerzőjét, az Ohiói Állami Egyetem munkatársát.Az Amerikai Gyermekgyógyászok Társasága szerint az étrendet az öt ételcsoportból - gyümölcsök, zöldségek, teljes értékű gabonafélék, alacsony zsírtartalmú tejtermékek és minőségi fehérjék - válogatva kell összeállítani, és a hét folyamán a lehető legváltozatosabban kell étkezni. Az élelmiszereket azok legtermészetesebb, legkevésbé feldolgozott formájában kell fogyasztani. A szülők kis mennyiségű cukor, zsír és só felhasználásával tehetik vonzóbbá gyermekeik számára az egészséges, tápanyagban gazdag ételeket és italokat, fokozatosan növelve azok mennyiségét. (Jó példák erre az ízesített tejek, vagy a reggelire szánt, édesített, teljes értékű gabonák.) Az adagolásnál ügyelni kell arra, hogy a gyermek a korának megfelelő mennyiséget kapjon - olvasható a Pediatrics gyermekgyógyászati folyóirat hétfői számában.A szervezet legutóbb 2004-ben adott ki irányelveket az iskolai étkeztetésre vonatkozóan. Idei nyilatkozatában összegezte az elmúlt évtized fejleményeit, egyebek közt, hogy az iskolákban változott az üdítőital-kínálat, és ma már egyéb módokon is korlátozzák a fiatalok hozzáférését a cukros innivalókhoz - olvasható a LiveScience című ismeretterjesztő portálon.A gyerekek által hozott ennivalók azonban továbbra is problémát jelentenek - mutatott rá Murray. A diákok cukorkát, édességet hozhatnak magukkal az iskolába ebéd utáni nassolnivalónak vagy a különböző vásárokra, osztálytermi rendezvényekre. A szervezet szerint ennek kiküszöböléséhez a szülők és a tanárok felvilágosítására, és a gyermekorvosok nagyobb mértékű bevonására van szükség.Keith Ayoob, a New York-i Albert Einstein College of Medicine táplálkozási szakértője szerint az új irányelvek legnagyobb pozitívuma az, hogy egyetlen ételt sem tiltanak, hanem megadják az embereknek az ahhoz szükséges információkat, hogy jó irányba változtathassanak gyermekük és saját étrendjükön egyaránt.   

 (http://www.livescience.com/49901-whole-diet-child-nutrition.html

Madárinfluenza egy Békés megyei kacsaállományban

    

Budapest, 2015. február 24., kedd (MTI) - Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki egy Békés megyei baromfitelepen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) állategészségügyi diagnosztikai igazgatósága. Az egyedekben kimutatott H5N8 szerotípus kapcsán eddig még nem tapasztalták, hogy emberre is átterjedt volna - tájékoztatta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kedden az MTI-t.

    Az állategészségügyi hatóság a közlemény szerint a kacsaállományban tapasztalt elhullás emelkedése, valamint a megfigyelt klinikai tünetek alapján értesült a gyanúról. A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a madárinfluenza jelenlétét. Az Európa számos országában (például Nagy-Britanniában, Hollandiában, Bulgáriában) jelenlévő betegség H5N8 szerotípusa Németországban jelent meg először tavaly novemberben. Azt, hogy a fertőzés emberre is átterjedt volna, eddig még nem tapasztalták.
Az állategészségügyi hatóság a járványügyi előírásoknak megfelelően a betegség terjedésének megakadályozása érdekében, állami kártalanítás mellett leöli a füzesgyarmati gazdaság teljes állományát. Emellett a szakemberek a gazdaság körüli 3 kilométer sugarú védőkörzetben valamennyi baromfitartó gazdaságot felkeresnek, szükség esetén mintát vesznek. A védőkörzetben és a 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetben a fertőzés terjedésének megakadályozás érdekében szállítási korlátozások lépnek érvénybe - közölte a tárca. A védő- és megfigyelési körzet térképe, az érintett települések listája, valamint további információk a Nébih honlapján érhetők el: http://portal.nebih.gov.hu/-/madarinfluenza-egy-bekes-megyei-kacsaallomanyban

Németországban egy haláleset miatt vita kezdődött a kanyaróoltás kötelezővé tételéről

Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
  

  Berlin, 2015. február 24., kedd (MTI) - Németországban vita kezdődött a kanyaróoltás kötelezővé tételéről, miután Berlinben halálos áldozatot szedett a hónapok óta tartó kanyarójárvány.

    Németországban egyetlen fertőző betegséggel kapcsolatban sincs védőoltási kötelezettség, tavaly ősz óta viszont az utóbbi tíz év legsúlyosabb kanyarójárványa bontakozott ki, és a fővárosban a hatóságok hétfői bejelentése szerint meghalt egy másfél éves gyerek a fertőző betegségben, aminek nyomán újrakezdődött a vita a kötelező oltásról.Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek továbbra is elutasítják az oltási kötelezettség bevezetését, mert szerintük az egy alapvető emberi jog, az önrendelkezés jogának elfogadhatatlan korlátozása lenne. Álláspontjuk szerint az államnak az alaptörvényben garantált szabadságjogok megnyirbálása helyett inkább a felvilágosító munka javításával kellene tennie az oltottsági arány növeléséért.A konzervatív CDU és a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) egészségügyi szakpolitikusai szerint viszont amennyiben a felvilágosítás és tanácsadás révén nem sikerül gyorsan a megfelelő szintre emelni az oltottsági arányt, akkor be kell vezetni azt a szabályt, hogy csak védőoltással rendelkező gyereket lehet felvenni az óvodába, illetve az iskolába Ezt javasolja a gyermekorvosok országos szövetsége is. Az érdekképviselet elnöke, Wolfram Hartmann szerint az oltások mellékhatásaitól való aggodalmak miatt olyan erős lakossági ellenállásba ütközne az oltási kötelezettség, hogy nem lehetne végrehajtani az erről rendelkező törvényt, de a közpénzből finanszírozott óvodákra és iskolákra korlátozva feltétlenül be kell vezetni a szabályt. Az a szülő pedig, aki nem tudja igazolni, hogy gyermekét beoltották, kénytelen lenne magánóvodát vagy magániskolát választani - mondta Hartmann az ARD közszolgálati televízió beszámolója szerint. A kormányzat egy köztes megoldást javasol: a gyermekvédelmi törvény tervezett módosítása alapján az óvodai jelentkezéshez csatolni kellene egy igazolást arról, hogy a szülő kapott orvosi felvilágosítást a védőoltásokról. A gyermekorvosok érdekképviseletének vezetője szerint azonban ez haszontalan intézkedés lenne, mert az orvosok jelenleg is minden szükséges információt átadnak a szülőknek, de az oltottsági arány mégsem megfelelő.A kétéves gyerekek körében a kanyaró elleni védőoltással rendelkezők aránya 71 százalék, miközben a járványok kitörésének elkerüléséhez 95 százalékos arány szükséges.A tavaly októberben kezdődött kanyarójárvány központja Berlin. Eddig 574 megbetegedést regisztráltak a fővárosban. Az első időszakban többnyire bosznia-hercegovinai és szerbiai menedékkérők betegedtek meg. A városvezetés szerint nem lehet összefüggést kimutatni a menedékkérők számának emelkedése és a kanyarójárvány között. Mario Czaja, a tartományi rangú Berlin kormányának egészségügyért felelős szenátora az RBB Inforadio közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a kanyaró ugyan időnként megjelenik a menedékkérőket befogadó állomásokon szerte az országban, de a helyi lakosságra nem terjedne át a betegség, ha kellően magas lenne az oltottsági arány. A CDU politikusa hozzátette, hogy jelenleg a betegek 80 százaléka nem menedékkérő.

Zsigó Róbert: elkészült az élelmiszer-feldolgozási stratégia

    Budapest, 2015. február 25., szerda (MTI) - Elkészült az élelmiszer-feldolgozási stratégia, amelyet várhatóan néhány héten belül tárgyal meg a kormány - jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy szakmai fórumon.

    Zsigó Róbert felidézte: az élelmiszeripar fejlesztési stratégiájáról szóló jelentést a kormány már múlt év decemberében megtárgyalta. A magyar élelmiszeripar megújításának finanszírozására mintegy 300 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre 2020-ig - tette hozzá. A stratégia sarkalatos célkitűzései között szerepel: az élelmiszeripari vállalkozások stabil finanszírozási és gazdálkodási feltételeinek biztosítása; az innováció ösztönzése; az élelmiszeriparban dolgozók tudásának korszerűvé tétele. Mindez erősíteni fogja az élelmiszeriparnak az élelmiszerláncban elfoglalt pozícióját - mondta az államtitkár.Az államtitkár a fórumon jelentős eredménynek nevezte, hogy uniós forrásokat sikerül bevonni a magyar élelmiszeripar fejlesztésére, mivel eredetileg az unió ezt nem kívánta támogatni. Kitért arra is, hogy az élelmiszeripar fejlesztését szolgáló uniós források egy részét az FM (200 milliárd forintot), míg egy kisebb hányadát (100 milliárd forintot) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) biztosítja. A támogatással a magyar mezőgazdasági alapanyag-termeléssel kapcsolatban álló mikro- és kisvállalkozások élelmiszer-feldolgozását kívánják segíteni. Emellett a nem elsődleges feldolgozást végző élelmiszeripari kis- és közepes vállalkozások az NGM forrásaiból kaphatnak fejlesztési támogatást. Nem sikerült viszont Brüsszelben elérni azt, hogy a nagy vállalkozások uniós közösségi forráshoz juthassanak. Ezért az FM-ben, az NGM-ben és a Miniszterelökség agrár-vidékfejlesztési államtitkárságán vizsgálják, hogy a nagy vállalkozások támogatását miként lehet nemzeti forrásból megoldani.
 A fejlesztések eredményeként szeretnék elérni, hogy a magyar élelmiszeripar jövedelmezősége a mostani nulla körüli szintről 4-5 százalékra növekedjen. Továbbá a belföldi értékesítés évi 10 százalékkal, az export pedig évi 30-40 százalékkal emelkedjen. Emellett célkitűzés az is, hogy közvetlenül az élelmiszer-feldolgozásban dolgozók száma 10-15 ezerrel emelkedjen. Mindennek eredményeként pedig a mezőgazdasági munkahelyek száma is növekedjen vidéken - mondta az államtitkár.

Csúcstechnológiát képviselő onkológiai eszközök a nyíregyházi kórházban

    Nyíregyháza, 2015. február 26., csütörtök (MTI) - Több mint 1,5 milliárd forint értékű, csúcstechnológiát képviselő onkológiai gyógyító eszközöket kapott a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház, ahol meg is kezdték a nagy értékű berendezések szerelését - közölte Vitkai Éva, a gyógyintézet sajtófőnöke csütörtökön az MTI-vel.

    Az intézmény a 14,5 milliárd forint értékű tömbkórház-építési projekt keretében hozza létre a teljes körű onkológiai betegellátó részlegét, ahol június 1-jén kezdődnek meg a legmodernebbnek tartott kezelések.A sajtófőnök kiemelte: mivel egy sugárterápiás ciklus alatt a kezelések helyszínét nem lehet megváltoztatni, március 16-ig a már megkezdett terápiákat a régi gyógyító eszközökön befejezik a nyíregyházi kórházban. Utána a pácienseket pedig átirányítják ellátásra a Debreceni Egyetem klinikai központjának onkológiai tanszékére.Az új nyíregyházi onkológiai centrum a ma elérhető daganatterápiás kezelések szinte mindegyikének a feltételét megteremti majd a Jósa András Oktatókórházban. A központban biztosítják az ambuláns és a fekvőbeteg-ellátás teljes elkülönülésének infrastrukturális kereteit is.A fekvőbetegeket korszerűbb körülmények között helyezhetik majd el, míg a járóbeteg-ellátás gördülékenyebbé válik.A nyíregyházi kórházban évente 1000-1200 új beteget látnak el a csaknem 400 visszatérő, folyamatos kezelésben részesülő páciens mellett.  Az új onkológiai centrumban a másfélezernyi beteg nyár elejétől a legmagasabb szintű onkoradiológiai ellátást kaphatja majd meg. A két új lineáris gyorsító tervezőrendszer, a dizometriai sugárzásmérő berendezések és a testüregi besugárzáshoz használatos brachyterápiás eszközök egyaránt pontosabb, az élő szöveteket jelentősen kímélő kezeléseket tesznek lehetővé. Az új CT-szimulátor a diagnosztizálás területén teremt jelentős előrelépést. A korszerű információs hálózati rendszer pedig szinte teljesen megakadályozza majd az esetleges emberi figyelmetlenségből adódható hibalehetőségeket. Vitkai Éva kitért arra, hogy a meglévő onkoradiológiai bunkert el kell bontani a nyíregyházi kórházban, ami példa nélküli műszaki feladatot jelent. A munkálatok, amelyek során a két jelenlegi gyorsító berendezést is szétszerelik, szigorú sugárvédelmi előírások maradéktalan megtartása mellett március 16-án kezdődnek meg és május elején fejeződnek be.Az új berendezéseket március 31-ig szerelik össze, a gyorsítók bemérése április 30-ig tart, majd következik egy 30 napos próbaüzem, amely esetlegesen csökkentett volumenű betegellátás formájában is megvalósulhat. Az új berendezések kezelőinek képzése már megkezdődött. A március 16. és május 30. közötti időszakra szervezik meg a betegek átirányítását a debreceni klinikára, s gondoskodnak a szállításról, illetve minden egyéb feltétel biztosításáról. A betegek kezelése a Jósa András Oktatókórház szoros konziliáris együttműködése mellett történik majd a hajdú-bihari megyeszékhelyen.

A magyarok 95 százaléka D-vitamin hiányos a tél végére

   

 Budapest, 2015. február 26., csütörtök (MTI) - A tél végére a magyarok 95 százalékának nem megfelelő a D-vitamin szintje, mégis csupán 15 százalékuk szed valamilyen D-vitamint pótló készítményt - derül ki egy friss orvosi felmérésből.

    A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) reprezentatív felmérése szerint a magyarok 95 százalékának D-vitamin szintje - kortól, nemtől és lakóhelytől függetlenül - elmarad a kívánatostól a tél végére. A lakosság csaknem kétharmadánál annyira kritikus a vitamin-hiány, hogy az immunrendszer működése is veszélybe kerülhet, emellett csontritkuláshoz vezethet, fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát és a depresszióra való hajlamot is - közölte a felmérés kommunikációjával foglalkozó cég csütörtökön az MTI-vel.
A tél végi D-vitamin hiánynak is szerepe lehet abban, hogy ilyenkor könnyebben terjed az influenza: egy japán kutatás szerint az influenzás megbetegedések kialakulásának kockázata 42 százalékkal csökkenthető megfelelő mennyiségű D-vitaminnal.Mivel az ősz végi, téli és kora tavaszi időszak alacsony UV-B sugárzása Magyarországon nem megfelelő a D-vitamin képzéshez és az átlagos hazai étrenddel a szükséges bevitelnek csak a töredéke biztosítható, ilyenkor különösen fontos lenne a D-vitamin pótlása.A felmérés eredményei szerint azonban csak a lakosság 15 százaléka szed valamilyen D-vitamint (is) tartalmazó készítményt. A vizsgált személyek 7 százaléka szoláriumozott, az ő esetükben a D-vitamin érték magasabb volt. A felmérésben résztvevők 29 százaléka szenvedett már el korábban csonttörést, de csak 8 százalékuk tudott csontritkulásról. A csontritkulással kezelt betegeknek csak a 48 százaléka szedett D-vitamint tartalmazó készítményt.A vitamin megfelelő szintje különösen fontos a fogantatástól számított első 1000 napban. "A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséges sejtfejlődéshez, alapvető szerepet játszik az idegrendszer fejlődésében és az immunrendszer megfelelő működésében. Mivel a D-vitamin segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, különösen fontos ebben az életszakaszban a csontok fejlődése, a megfelelő csonttömeg elérése és ezzel együtt a csontritkulás megelőzése szempontjából is. Azok a gyerekek, akik megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz jutnak, kevésbé fogékonyak az egyes típusú cukorbetegségre, az allergiás megbetegedésekre az asztmára is" - idézi a közlemény Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke, a MOOT főtitkára szavait.A korai életszakasz jelentőségére hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap program, amelyről további részletek a www.elso1000nap.hu oldalon olvashatók.

Jogszabályváltozások - Vasárnaptól megváltozik a szociális támogatási rendsze

    Budapest, 2015. február 28., szombat (MTI) - Március 1-jével átalakul a szociális támogatási rendszer; a változtatásokkal több segélyezési forma megszűnik, átalakul, új elnevezést kap vagy máshonnan lesz igényelhető, mint eddig. A változtatások után szociális támogatásokat két helyről kérhetnek majd az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól; előbbiektől a jövedelemkompenzáló, míg utóbbiaktól a kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők.

    A járási - jövedelemkompenzáló - támogatásokat közvetlen állami költségvetési forrásból fizetik majd ki az arra jogosultaknak. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a támogatásoknak a megállapításába az önkormányzatoknak nincs beleszólása, tehát a jövőben egyetlen település sem kötheti speciális feltételekhez azok kifizetését, az már teljes egészében a járási hivatalok hatáskörébe tartozik.Ebbe, a járási hivatalok által nyújtott támogatási körbe tartozik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) , ami a korábbi szociális segélyt váltja fel, és azoknak jár, akik nem tudnak részt venni a közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra. Járási támogatás lesz a jövőben a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (46 600 forint), az időskorúak járadéka (22 800 - 37 500 forint), az (alap- és emelt összegű, valamint a kiemelt) ápolási díj (29 500, 44 250, 53 100) és az alanyi közgyógyellátás (legfeljebb 12 ezer forint havonta).
  Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján.  Március 1-jével valamennyi korábbi önkormányzati támogatási és segélyezési forma (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás, méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás, helyi segély) megszűnik és egységes elnevezést kap, melynek neve települési támogatás. Ennek a - kiadáskompenzáló célú - támogatásnak a keretében az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, milyen élethelyzetekre adnak támogatást; ezt február végéig kellett rendeletben rögzíteniük. A minisztérium ehhez a múlt év végén rendeletalkotási segédletet küldött a településeknek.Az önkormányzatoknak a szociális törvényben ugyanakkor előírták, hogy helyi rendeletükben kötelességük - átmeneti veszélyhelyzet esetére - a krízissegély lehetőségét biztosítani rendkívüli települési támogatás elnevezéssel. A települési támogatásokhoz, segélyekhez a legtöbb (mintegy 3 ezer) településen az állam forrást biztosít, így az önkormányzat nem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze segélyezésre.A legtöbb helyi adóbevételt beszedő 261 településnek (köztük az összes budapesti kerületnek) azonban saját forrásból kell megoldania a segélyezést, de a kevésbé gazdag önkormányzatoknak is - az adóbevételük nagyságának függvényében - részt kell vállalniuk a segélyezésből.Az érintettek a települési támogatási formákról a helyi önkormányzati hivatalokban (Budapesten a kerületeknél), míg a járási támogatásokról az ottani ügyfélszolgálaton érdeklődhetnek.Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár korábban azt mondta, a változtatásokkal a kormány célja az, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz.Közölte, a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem fog csökkeni.
 Véleménye szerint igazságosabb lesz a rendszer, hiszen helyben, az önkormányzatoknál jobban látják, ki a valóban rászoruló, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Arra is felhívta a figyelmet, nem történhet meg, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni az ott élőknek.
    Czibere Károly azt is mondta, bízik abban, hogy a márciusi változtatással két évtized után végre rendet tudnak tenni a támogatási rendszerben. Az államtitkár ugyanakkor jelezte azt is, hogy az átalakuló szociális ellátórendszer gyakorlati megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma folyamatosan figyelemmel kíséri, és ha indokolt, menet közben igazítanak rajta.

Daganatellenes hatóanyagok keresésére kiírt konzorciumban vehet részt az Országos Onkológiai Intézet

   

 Budapest, 2015. február 27., péntek (MTI) - Az Országos Onkológiai Intézet egy hétfős konzorcium tagjaként támogatást nyert az Európai Unió által finanszírozott Marie Sklodowska-Curie European Training Network (ETN) pályázati kiírásban - tájékoztatta az intézet pénteken az MTI-t.

    A Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs keretprogramból támogatott közel 3,75 millió euró összfinanszírozású Magicbullet elnevezésű project fő célkitűzése újfajta daganatellenes hatóanyagok keresése.A Magicbullet ETN konzorcium a partnerek főbb képességeire alapozva a munkaterv végrehajtása során a tumorbiológia, a biokémia, a farmakológia, a szintetikus vegyészet, a gyógyszervegyészet, a spektroszkópia és a konformációanalízis eszköztárát fogják használni. Továbbá tizenöt fiatal kutató kap lehetőséget arra, hogy kapcsolódjon a programhoz 2015-2018 között, ahol a három éves képzésük alatt a konzorcium teljes, interdiszciplináris tudásbázisához hozzáférhetnek.
 A tájékoztatás szerint a projekt munkatervének sikeres végrehajtása során egy sor új peptid-gyógyszer konjugátumot fog fejleszteni és tesztelni, amelyek vagy már ismert, vagy újonnan leírt tumorspecifikus peptidekből és citotoxikus hatóanyagok összekapcsolásából fognak állni. Ezek a specifikus peptid-gyógyszer konjugátumok nagy dózisban alkalmazhatók, könnyebben bejutnak a daganatsejtekbe és az előállításuk is megoldott.A manapság használatos daganatellenes hatóanyagok többsége igen toxikus, és az alkalmazásuk során gyakran súlyos mellékhatások lépnek fel. Azok a kémiai vegyületek, amelyek specifikusan, a tumorsejteken meglévő molekuláris struktúrákat ismernek fel, alkalmasak lehetnek gyógyszerek irányított célba juttatására. Az ilyen "címzést" lehetővé tevő molekulákhoz kötött hatóanyagok lehetnek a "magic bulletek", egyfajta "varázsgömbök", melyet a Nobel díjas Paul Ehrlich (1854-1915, fiziológiai Nobel-díj, 1908) már meglehetősen korán előre vetített.
    Az Országos Onkológiai Intézet a partnerek által előállított újfajta vegyületek tesztelését fogja végezni izolált tumorsejteken, és kísérletes daganatokon állatmodellekben.
    A program végrehajtásában a konzorcium másik magyar partnerén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kívül német (Bielefeld, Cologne), olasz (Milano, Como) és finn (Helsinki) akadémiai intézetek, valamint gyógyszerfejlesztő cégek vesznek részt.