Betegség, kórság, nyavalya – hideglelős és félelemkeltő szavak, mindannyiunkban rossz emlékeket keltenek. Betegnek lenni rossz, hiszen a fájdalom, a rossz közérzet kellemetlen sokszor már-már elviselhetetlen tünetek, meggyőzik az embert arról, mennyire sebezhető és gyenge. Még szerencse, hogy olyan korban élünk, ahol nagyon sok betegségre megvan a gyógyszer. A gyógyszer, ami önmagában sokszor mit sem ér, ha mi magunk igazán nem akarjuk a felépülésünket. Agyunk ugyanis azt teszi, amit beprogramozunk neki: ha folyton panaszkodunk, ha kesergünk, ha eluralkodik rajtunk a félelem és a bizonytalanság;az örökös aggodalom,ha egyhuzamban saját testünk apró rezdüléseire koncentrálunk,s azokat felnagyítva rettegni kezdünk- biztosan lassítani, fogjuk a kilábalásunkat. Ha nem vigyázunk, belekerülhetünk egy olyan ördögi körbe, amely újabb és újabb betegségeket indukál- s innen már tényleg többszörösen nehéz a visszaút. A pszichoszomatikus betegségeknek külön irodalma van- a gyógyításuk is külön szakterület.
Ahhoz, hogy beinduljanak szervezetünk öngyógyító folyamatai kitartóan hinnünk, kell a felépülésünkben. Gondolatainkat pozitív mederbe terelve tudatosan fel kell fedeznünk a bennünk rejlő erőt, s a kellő hit és kitartás meghozza a várt gyógyulást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése