Egyke vagyok.
Azaz
nincs testvérem.
Mint oly sokaknak még kis hazánkban.
Mégsem szenvedtem hiányt
semmiben, s nem származott belőle soha semmi hátrányom… És ez így van rendjén.
Azaz a „nagyokosok” szerint csak volt. Nézem a tévét, s a reklám untig ismert zajának
kavargásában furcsa mondatok ütik meg a fülem – s vernek tanyát a
gondolataimban:
„Akinek testvére van,
felnőttként is segítőkész, jól teljesít versenyhelyzetben. Akinek testvére van,
felnőttként is önzetlen. Ne feledd, egy testvér a legtöbb, amit a gyermekednek
adhatsz! Testvérben az erő!"
Igen, sok szempontból
jó, ha van testvéred…
De a fenti mondatok egy
egyke számára így értelmezhetőek: „Ha nincs testvéred, felnőttként sem leszel
segítőkész, rosszul teljesítesz versenyhelyzetekben, és önző módon élsz. Ha
nincs testvéred, nem érsz a társadalom számára semmit.”
Én, felnőtt egykeként
tudom, hogy mit érek, és tudom, hogy milyen vagyok.
De vajon egy tizenéves
tudja már?
Vagy elhiszi, amit
mantraként naponta többször a fülébe duruzsolnak?
Gratulálok
az értelmi szerzőknek - sikerült egy újabb szakadékot létrehozniuk ember és
ember között…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése