Megálmodtad.
Megtervezted. Hozzáfogtál.
Buktatók során verekeded át magad.
Már csaknem
feladod…
Aztán újra erőre kapsz, mert szereted azt, amit csinálsz.
Akkor is, ha
kényelmetlen, akkor is, ha fárasztó, akkor is, ha mások a vereségedre
várnak.
Minden reggel izgatottan
ébredsz, mert tudod: minden új nap egy új lehetőség arra, hogy előre juss.
Mert
hiszel abban, hogy az örömmel végzett munka – örömöt generál.
Örök kérdés: mi a
fontosabb – az út, ami a célig vezet, vagy maga a cél? Annak, aki a helyén van
– mindkettő…
A cél azért, mert fix irányt ad – olyan irányt, amiről nem szabad
levenni a tekintetedet akkor sem, ha ezer és ezer zavaró tényező akar elterelni.
Az út pedig azért, mert minden az „itt és most” megélt pillanat gazdagabbá
tesz lelkileg.
Keress egy célt, és találd meg a hozzá vezető utat: újra meg
újra…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése