A sejt az élő szervezet
alapvető önálló működési egysége.
Kétféle sejttípus létezik,
- prokaryota - bár van örökítőanyaga (dezoxiribonukleinsav = DNS, ribonukleinsav = RNS), de az nem határolódik el a cytoplasmától.
- eukaryota sejt- örökítőanyaga sejtmagmembránnal körülhatárolt, s így kialakul a sejtmag.
Sejtmembrán
- A
sejtet a külvilágtól a határolja el. Ez biztosítja a sejt alakját, térfogatát,
elzárja a sejt belső terét (intracelluláris tér) a külső (extracelluláris)
tértől.
A membránokban fehérjék
(membránfehérjék) is találhatók. Ezek többségükben nagyméretű molekulák. A
transzmembrán fehérjék döntő többsége csoportokba rendeződve csatornákat képez,
amelyek a szabályozott anyagszállítás helyszínei. Minden csatornának (pl. Na+,
K+, víz) megvan a saját fehérjeszerkezete.
A sejt belső tereiben
szintén membránrendszerek vannak, amelyek szerkezetüket tekintve alapvetően
azonosak a sejtmembránnal.
Az eukaryota sejtekben
körülhatárolt sejtmagot (nucleus =
N) - a határoló hártyát sejtmagmembránnak
nevezzük. Ezen a maghártyán erős nagyítással pórusok találhatók, melyen
keresztül fehérje és nukleinsav anyagcsere zajlik. A magmembránról fűződik le
az endoplasmás reticulum, amely egy
kanyarulatos zsákrendszer, s behálózza a sejt teljes belső felszínét. Kétféle
típusa : sima- és a durvafelszínű (rER) endoplasmás reticulum ismert. A rER
cytoplasma felé eső felszínét ribosomák (r) borítják. A ribosomák felszínén zajlik a fehérjeszintézis.
A Golgi-készülék szintén a sejtmembrán-halmazokból álló sejt szervecske.
(Egy háromdimenziós cső és zsákrendszer, amelyben a ciszternák laposak,
nagyjából C-alakúak, melyek végeik felé kiszélesednek. Ezekről a
kiszélesedésekről fűződnek le a Golgi-eredetű vesiculák, amelyek alapvető
feladata anyagok raktározása, szállítása, secretumok módosítása.
A Golgi-készülékről
fűződnek le a lysosomák. Ezek apró
membránnal körülhatárolt hólyagocskák, amelyek belsejében bontó enzimeket
találunk. Az elsődleges lysosomák a
Golgi-készülékről lefűződve sejten belüli emésztést végeznek. A másodlagos lysosomák egyéb anyagokat
tartalmazó hólyagokkal történő összeolvadás eredményeként jönnek létre, és
emésztik a hólyagok tartalmát. A lysosomák tartalmaznak specifikus fehérje,
szénhidrát, vagy nukleinsav bontó enzimeket is.
Minden eukaryota sejt
tartalmaz mitochondriumokat Ez a
sejtszervecske önálló osztódásra képes, mert megtartotta saját DNS állományát. Alapvető
feladata, az energianyerés és az energia raktározása. Maga a mitochondrium
nagyjából hengeres formájú szerv, mérete változó, lehet néhány mikrométer
hosszú is. A külső membrán elhatárolja a cytoplasmától. Belső membránjának
felszíne rendkívül nagy, mert azon betűrődések, ún. cristák találhatók. Ez a
membránrendszer a belső teret kisebb egységekre osztja. A mitochondrium alapállományát matrixnak nevezzük.
Cytoskeleton
(sejtváz)
egy hatalmas, fehérjékből felépülő rendszer. Szerepe a sejt állandó alakjának fenntartása,
a sejtszervek rögzítése, a sejten belüli transzportfolyamatok (szállító
folyamatok) biztosítása oly módon, hogy a különböző vesiculák, nagyméretű
molekulák csúszva haladnak felszínén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése