EGÉSZSÉGPÉNTEK : NYOMÁSS ALUDNI!

ALVÁS

Aludni kell. Kell, mert szervezetünk egészséges működéséhez nélkülözhetetlen. Alapvető (fiziológiás) szükséglet. Ha nem tudunk eleget aludni – annak beláthatatlan következményei lesznek.

Az alvás a szervezet pihenését szolgáló, periodikusan jelentkező, élettani állapot. Az ember napi biológiai ritmusát (cirkadián ritmus) különböző tényezők határozzák meg:

• a szervezetet érő külső ingerek fajtái, és azok intenzitása
•  test belső állapotai
• a belső biológiai óra

A napi ritmust az agyban lévő agyalapon elhelyezkedő mag (suprachiasmic nuclei – SCN) vezérli, amely a hipotalamusz előtt helyezkedik el. Ez mintegy 10000 neuronból áll – ha ezek megsérülnek, a napi ritmus felborul. A neuronok működését a Melatonin hormon befolyásolja, ami tobozmirigyben termelődik.

Az alvás-igény életkoronként más és más:

• újszülött korban: 16-18 óra/nap,
• csecsemőkorban: 14-16 óra/nap,
• kisgyermekkorban:       10-12 óra/nap,
• fiatal felnőtt korban:     8-10 óra/nap,
• felnőtt korban:     8 óra/nap,
•  idős embereknél:  6-8 óra/nap

Az alvást számos tényező befolyásolhatja. 

Alvászavarokat okozhat:

•   testi betegség, (hormonális problémák, idegrendszeri betegségek, asztma, allergia, vérkeringési problémák, erős fájdalmak,)
• élettani változások (öregedés, menopauza, menstruáció, terhesség)
•   stressz,
•  pszichés zavarok (depresszió,szorongás, feldobottság)
• pszichiátriai betegségek (skizofrénia, mániás-depresszió)
• életvitel (pl. váltakozó műszak),
• környezet,
•  gyógyszerek (béta-blokkolók, amfetamin)
• élvezeti szerek (alkohol, kávé, tea)

ALVÁSZAVAROK

• INSOMNIA – álmatlanság

Az alvászavarok leggyakoribb formája – ami hosszabb-rövidebb időre megkeseríti az emberek életét. Ők nehezen alszanak el, és alvás közben is zavartak, ha felébrednek, nehezen alszanak vissza. Mivel az ilyen alvás nem biztosít maximális pihenést, állandó fáradtságérzetet, álmosságot, ingerültséget éreznek. Jelenthet átmeneti problémát, de 3 hét után krónikussá válik, és komoly életminőség romláshoz vezet.

Mit tehetünk álmatlanság esetén?

·        Csökkentsük az élénkítő hatású élvezeti szerek mennyiségét (kávé, tea, energia-ital)

·        Igyunk nyugtató-lazítóhatású gyógynövény-teákat (citromfű, kamilla)

·        Lefekvés előtt ne olvassunk izgalmas regényeket, ne nézzünk felzaklató filmeket!

·        A hálószobánk kizárólag az alvás szentélye legyen, ahol nincs helye tévének, hifinek, számítógépnek.

·        Lefekvés előtt vegyünk forró aromafürdőt.

·        Ne legyen túlfűtött a hálószobánk – a túl meleg zavarja az alvást

• NARKOLEPSZIA  

A központi idegrendszer megbetegedése miatt kialakuló tünetek: túlzott nappali fáradtság, figyelmetlenség, izomgyengeség nehezítik meg az érintettek életét. Jellegzetes tünete még az alvásparalízis, ami az akaratlagos mozgás képtelenségét jelenti az alvás kezdetekor, az ébredések során, illetve a napközbeni alvásepizódokhoz társulva. A kialakuló roham alatt a beteg nem képes beszélni, hangot adni – bár eszméleténél van, képtelen a környezetével kapcsolatba lépni. A narkolepsziához gyakran társul állandó nyugtalanság, tanácstalanság, figyelmetlenség, reménytelenség, félelmek, kisebbrendűség érzése, hangulatzavar, szociális izoláció. Sajnos elég ritkán kerül diagnosztizálásra – az állandó fáradtságérzetet gyakran más betegségekkel hozzák összefüggésbe. Kezelése személyre szabott – életmódváltásra alapuló gyógyszeres, és viselkedés-terápiás kezelések sorozatából áll.

     ALVÁSI APNOE, és HORKOLÁS

Alvás közbeni horkolás, és légzéskimaradás. A horkolás sokaknak keseríti meg a mindennapjait (főként a hálótársét). Amellett, hogy zavaró, hosszabb távon még komoly betegségeket is előidézhet: magas vérnyomást, szívbetegséget, agyvérzést.

A horkolás okai:

·        megfázás

·        arcüreggyulladás

·        garat-problémák

·        orrsövényferdülés

·        orrpolip

·        elhízás

·        alkohol

·        késői evés

·        dohányzás

       NYUGTALAN LÁB SZINDRÓMA

Legjellemzőbb tünete, hogy nyugalmi helyzetben, a végtagokban, leggyakrabban a lábakban kellemetlen, furcsa bizsergető érzés jelentkezik, ami a végtag megmozgatására megszűnik. A tünetek a reggeli időszakban általában nem jelentkeznek, azonban a nap folyamán elsősorban nyugalmi helyzetben egyre gyakrabban megjelennek, és az esti, éjszakai órákban válnak legintenzívebbé, megakadályozva a pihenést, alvást. Ennek következtében másnap jelentkeznek a kialvatlanság tünetei: fáradtság, álmosság, aluszékonyság, a teljesítőképesség csökkenése, figyelemzavar. Nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Oka ismeretlen, gyakran társul vashiányos vérszegénységhez, de a kialakulására hajlamosíthat a cukorbetegség, egyes vesebetegségek, reumatikus problémák. kezelése a kiváltó ok megkereséséből és megszüntetéséből áll.

  

PARASZOMNIÁK

Az alvás során jelentkező különleges jelenségek – általában gyerekeknél jelentkeznek, akik idővel „kinövik”. Ha felnőttkorban is előfordulnak általában valamilyen pszichés problémához, személyiségzavarhoz társulnak.

·        lidérces álmok

·        alvási rémület (hirtelen felébredés, amit azonban artikulált, vagy artikulálatlan hangadások, a legkülönbözőbb végtagmozgások, heves vegetatív reakció (verítékezés, szapora szívverés) és kifejezett rettegés, rémület jellemez.)

·        alvajárás

Alvászavar esetén mikor célszerű szakemberhez fordulni?

• hetek óta észlelt alvási nehezítettség
• napközben észlelt tartós fáradtság
• teljesítmény-csökkenés
• hangulatzavar
•   szorongás esetén

Alvászavarok kezelése:

• mindenképpen kerüljük az altatószerek önkényes használatát
• pihenjünk (aktívan – mozgással)
• az alvást zavaró tényezők kiiktatása
• kényelmes fekhely, és hálóruha biztosítása
• relaxáció
•  rendszeresség
•   alvás előtti szertartások bevezetése – ami később rutinná válva egyet jelent az alvással

Mindenkinek szép álmokat!