2013. április 17., szerda

LÉLÉEKÁPOLÓ GONDOLATOK : ÖNSAJNÁLAT


Néha sajnáljuk önmagunkat...


Mindenkivel előfordult már, hogy elkeseredett, amikor nem úgy alakultak a dolgai, ahogy azt szerette volna. Amikor úgy érezte, hogy minden és mindenki ellene esküdött, és az élet egymás után adogatta a pofonokat. Ilyenkor aztán nem nehéz beleesni az önsajnálat torokszorongató mélységeibe, oda, honnan gyakran nehéz a kilábalás. Gyakran, mikor túljutunk, a krízisen kinevetjük saját gyengeségünket, bánjuk a fölöslegesen hullatott könnyeket, az elfecsérelt időt. Legjobb az lenne, ha soha nem kellene sajnálni önmagunkat, de ez csak úgy érhető el, ha sérelmeinket, gondjainkat, elkeseredésünket képesek lennénk rövid idő alatt törölni a gondolatainkból. Ez pedig nem könnyű feladat.
 „Az önsajnálat rossz súgó, megpróbálja megtakarítani nekünk a kudarcot.”(Takács Zsuzsa)
„Az önsajnálat a legnagyobb ellenségünk. Ha behódolunk neki, egész életünkben semmi bölcset sem tudunk tenni.”(Helen Keller)
„Üres a fejem, a lelkem árva,
Egy nehéz súly húz vissza a magányba,                             
És hatalmába kerít engem a bánat,
Teljesen felemészt az önsajnálat.”
(Animal Cannibals)
„Igazából senkinek sem hiányoznék - folytatja, és szemernyi önsajnálat sincs a hangjában. Azt tudom, hogy a családja nem törődik vele. Biztos meggyászolnák, ahogyan néhány haverja is. De nem okozna törést az életükben. (...) Rádöbbenek, hogy csak egyetlen ember van, aki soha nem tudná kiheverni Peeta halálát. Én.”(Suzanne Collins)
„Semmi nem olyan veszélyes, mint az öntudatlan és hazug önsajnálat, minden betegség és emberi nyomorúság kútforrása, mely különben is egyértelmű a butasággal, az emberi nyavalyák e közös kútjával.”(Márai Sándor)
 „Ha öt percig panaszkodsz, akkor csupán elvesztegettél öt percet az életedből. Ha viszont nem hagyod abba a panaszkodást, nemsokára olyan sivár anyagi körülmények között fogod találni magad, ahol majd az önsajnálat porában fuldokolhatsz.”(Jim Rohn)
„A szeretet és a szerelem is a másik döntésének a tiszteletben tartásával kezdődik, és azzal is fejeződik be. Vagy legalábbis azzal kellene befejeződnie! Ha folyton visszasírják azt, akit elveszítettek, akkor az már nem szeretet, hanem önsajnálat. Önzés. Egoizmus.”(Csernus Imre)
„Az önsajnálat a világ leghaszontalanabb időpocsékolása.”(Joyce Meyer)
„Ha az ember pechesnek érzi magát, vagy az, vagy nem az. Nehéz méricskélni a bajokat, de ha pechesnek hiszi magát, az jobbára önsajnálat. Ha viszont egy barát mondja a szemébe, akkor valóban gond van.”(Tibor Fischer)
 „Abban a pillanatban, amikor a szokásosnál egy kicsivel jobban sajnálod magad, jusson eszedbe, hogy rettenetesen megnehezíted vele a saját életedet. Az önsajnálat terméketlen. Megbénít. Elvonja azt az energiát, amelyet a világ igazságtalanságainak kivédésére fordíthatnál. Az emberek is hátat fordítanak neked, hadd nyalogasd a sebeidet.”(Paul Hauck)