2013/04/10

LÉLEKÁPOLÓ GONDOLATOK : MEGBOCSÁJTÁS


MEGBOCSÁJTÁS

A harag sajnos sokaknál mindennapos vendég. A folyamatos viták idegőrlő volta sok kapcsolatot megmérgez és tesz tönkre. Persze a „haragszom rád” időszakokat általában a megbocsájtás feszültségoldó pillanatai követnek. A megbocsájtása, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan éljünk. Mindannyian követünk el hibákat – kicsiket és nagyokat egyaránt. Ha azt szeretnénk, hogy nekünk is megbocsássanak, mi se legyünk konokak és kemények a másik féllel szemben: tudjunk mi is könnyedén túllépni a sérelmeken. Hisz tudják: a harag és az idegeskedés nem más, mint bosszút állni saját magunkon mások butasága miatt.
„Ha ma is azt valljuk, hogy "szemet szemért, fogat fogért", akkor végül mindenki vak és fogatlan lesz.”(John Gray)
„Minden ember követ el bűnt, még a királyok és királynők is. Magam is vétkeztem, s megbocsátást nyertem. Beismerés nélkül azonban nincs bocsánat.”(George R. R. Martin)
A megbocsátás (...) nem állítja helyre automatikusan a kapcsolatot, de megnyitja előtte a lehetőséget.”(Gary Chapman)
„A megbocsátás nem érzés, hanem döntés kérdése.”(Gary Chapman)
„A bűnbánatot nem mutató vétkesnek is meg lehet bocsátani. Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Ha nem így lenne, akkor a keserűség batyujának cipelésére lennénk ítélve.”(Em Griffin)
„Ha megbocsátunk annak, aki valami rosszat követett el ellenünk, azzal megkíméljük magunkat a keserűség és a sértett büszkeség lehangoló rombolásától.”(Em Griffin)
„A jó embert azért lehet bántalmazni, mert biztos lehetsz abban, hogy megbocsát neked.”(Csontos Márta)
„Kik azok, akiknek a legnehezebb megbocsátani? Azoknak, akiket nem látunk, nem érinthetünk meg, esetleg nem is ismerünk. Azoknak, akiknek mindegy, megbocsátunk-e nekik vagy sem. Azoknak, akik túl gonoszak a megbocsátáshoz. A legnehezebb pedig talán saját magunknak.”(Lewis Benedictus Smedes)
„Addig kell bocsánatot kérni, addig kell helyrehozni a dolgokat, addig kell szeretni a másikat, amíg lehet. Mert a sors a legkegyetlenebb ítész, és jobbára senki nem tudhatja, mire lemegy a nap, tart-e még az élete, vagy örökre véget ér.”(Szurovecz Kitti)
„Haragjában gyakran olyanokat mond az ember, amit maga sem hisz, utólag csak megbánni tudja. El kell fogadni a megbánásokat. Sőt, egy idő után el kell felejteni a sérelmeket. Nem szabad őket naponta újra meg újra bemagolni.”(Popper Péter)
„Ha az ember nem képes megbocsátani a társának, nem szereti azt. Az igazi szeretet határtalan, és nincs az a mennyisége a sértésnek, melyet ne bocsátana meg, ha igazán szereti őt”(Lev Tolsztoj)
„A megbocsátás nem mossa el a fájdalmat. Nem jelenti azt, hogy alávetjük magunkat az ellenfélnek. Nem jelenti, hogy nyalogatni kellene a sebeket osztó kezet. A megbocsátás büszke, és fölülemelkedik a kavargó érzések zűrzavarán. A megbocsátás kilépés a fényre, mintha a sérelmek feledésbe merültek volna. Mintha az, aki fájdalmat okozott nekünk, nem is tett volna semmi rosszat, mintha a sebeket osztó kéz nem zúzta volna szét a szíveket. A megbocsátás önnön ellentétét is látja a gonoszban. Benne is meghallja, amit csak ő hall: a szeretet himnuszát.”(Huguette de Broqueville)
„A bosszúval legföljebb azt érjük el, hogy egyenlőek leszünk az ellenségeinkkel, míg a megbocsátással náluk bölcsebbnek és intelligensebbnek bizonyulunk.”(Paulo Coelho)
„Ha megbocsátasz, megszabadulsz valamitől, ami elevenen felemészt téged: ami pusztítja az örömödet és a teljes és őszinte szeretetre való képességedet.”(William Paul Young)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése