2020/01/29

ISMERED A LEGGYAKORIBB TÉLI BETEGSÉGEKET?



Írta: Faar Ida

Ismered a leggyakoribb téli betegségeket? 
Remélem, hogy nem... 
Vagy legalábbis csak ritkán szenvedsz miattuk.
Sajnos vannak olyanok, akik egyenesen rettegnek a téltől, mert tudják: a megváltozott időjárási körülmények fogékonyabbá teszi őket minden fertőzésre.

A leggyakoribb téli betegségek

A tél egyetlen velejárója, ami szépnek mondható – a hóesés. A kevés napfény, a szürkeség, a páratartalom, a köd, a szmog, a hideg, a csúszós utak bizony próbára tesznek mindannyiunkat, nem is beszélve a téli megbetegedésekről.




Mit okoz a napfényhiány?

A téli szürkeségben sokan érezzük magukat fáradtnak, levertnek – nem véletlenül. A fényhiány ugyanis az endorfin nevű hormon alacsonyabb szintjét eredményezi, miközben a melatonin hormon szintjét növeli.
Az endorfin – közismertebb nevén a boldogsághormon – az agyalapi mirigyünkben és a hipotalamuszban termelődik elsősorban izgalmi állapot esetén, de a termelődését kiválthatja a fájdalomérzet, a nevetés , vagy akár egy fűszeres étel fogyasztása is. Ahogy megemeli a szintjét a sportolás, a csokoládéfogyasztás, és a napfény serkentőleg hat a termelődésére. 

Az endorfin nélkülözhetetlen:

  •  az idegrendszerünk hatékony működéséhez,
  • a jó közérzetünkhöz,
  • a fájdalmak enyhítéséhez,
  • a boldogságérzet kialakulásához
  • az erős immunrendszer kialakításához
  • a stressz csökkentéséhez
  • az öregedés lassításához

Ha valami miatt csökken az endorfin-szint – például a napfény hiánya miatt – az levertséghez, és depresszióhoz vezethet. (Szezonális depresszió).
Ezzel egy időben viszont a fényhiány miatt megnő a melatonin hormon szintje. Termelődését a hipotalamusz vezérli a fény–sötétség változásairól kapott információ alapján, majd a tobozmirigy választja ki. Fontos szerepet játszik az alvás-ébrenlét szabályozásában. Befolyásolja a szervezet energia-háztartását is.

Mit tehetünk a levertség ellen?

Használjunk ki minden napfényes percet – mozogjunk, sétáljunk, sportoljunk a szabadban – és a közérzetünk jobb lesz.




Miért okoz a hideg levegő légúti megbetegedéseket?

Hideg időben alacsonyabb a páratartalom, ami a légutak nyálkahártyájának kiszáradásához vezet. A nyálkahártya védelmének gyengülése miatt könnyebben megtelepednek a kórokozók – hurutos megbetegedést, vagy gyulladásokat okozva. Az esetek 70 százalékában vírusok okoznak megbetegedést – így ilyenkor az antibiotikumok szedése kifejezetten káros lehet – a rezisztencia kialakulásának veszélye miatt. Antibiotikumot kizárólag akkor szedjünk, ha a bajt baktérium okozta, vagy ha a vírusos megbetegedés baktériummal fertőződik felül.
Az alacsony páratartalom miatt könnyen kiszáradhat a bőr is, amit megfelelő zsíros krémekkel lehet orvosolni.




Milyen hatásai vannak a hidegnek a keringési rendszerre?

A zord időjárás, próbára teszi a keringésünket is: a hideg hatására az erek összehúzódnak – gyógyszerszedés ellenére is megemelkedik a vérnyomás, ami terhet ró a szívre – nehezebben pumpálja a vért – és ez az egyébként is szívbeteg embereknél keringési rendellenességet vagy szívkoszorúér görcsöt okozhat.

Mit tehetünk megelőzésképpen?

A téli hónapokban is tartsuk mozgásban a szervezetünket: reggelente tornával mozgassuk át az ízületeinket, előkerülhet a szobabicikli, és jót tesz a rendszeres séta is a szabad levegőn főként a napsütéses órákban. Ha nagyon hideg van mindenképpen öltözzünk rétegesen, és fokozatosan szoktassuk hozzá a szervezetünket a hideghez. Szívünk egészségének megőrzése érdekében kerüljük a zsíros, nehéz ételeket, a dohányzást. Ellenőriztessük a vérnyomásunkat, a koleszterin-, triglicerid-, és vércukor szintünket.

Hogyan hat a zord idő az immunrendszerre?

Köztudomású, hogy a tartós hideg – esetenként a folyamatos stresszel, és az alváshiánnyal kombinálva – gyengítheti szervezetünk védekezőképességét. Fogékonyabbá válhatunk a fertőzésekkel szemben, könnyebben elkaphatunk olyan cseppfertőzéssel terjedő megbetegedéseket, amelyek máskor nem jelentenek ránk veszélyt.




Mit tehetünk, hogy az immunrendszerünk erősebb legyen?


Fogyasszunk minél több idényzöldséget, és gyümölcsöt – biztosítva ezzel a megfelelő vitamin-, és ásványi anyag, és rost- bevitelt. Nagy segítséget jelentenek a meleg italok: a teák, gyógyteák, a kakaó, a tejeskávé. Együnk antioxidánsokban gazdag ételeket: E-vitaminban gazdag mandulát, mogyorót, növényi olajokat, búzacsírát; cinkben gazdag vörös húsokat, teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket; és szelénben bővelkedő napraforgómagot, tonhal konzervet. Kiváló vírusellenes szer a fokhagyma, és a nyers vöröshagyma.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése