 |
| Jobb adni,mint kapni... |
Rohamtempóban közeledik a nagy nap – ajándékozás szempontjából talán a legjelentősebb esemény minden évben. Vannak ugyan egyedi alkalmak – születésnapok, névnapok, évfordulók, ballagás – de a Karácsony az más - világméreteket ölt, és vírusként fertőz meg minden embert. Már aki hagyja magát stresszelni az ajándékvásárlás már-már kínosan kötelességszagú tevékenysége által. Hömpölyög a tömeg, roskadoznak a polcok, ideges szülők rángatják céklavörös fejjel hisztériázó gyerekeiket, hangos szóváltások, fojtott viták hangjai szűrődnek több felől, elkeseredett - a pénztelenség rabságában verdeső, de mégis mohón sóvárgó tekintetek pásztázzák a sorokat; „egyszer élünk”-tele pakolom a kocsit, s majd évekig fizetem a törlesztő részleteket, de van plazmatévém, okostelefonom, toronyórám láncostul – elveket vallók sorjáznak a pénztárak előtt. Ajándékozás. Öröm adni és öröm kapni. Öröm látni a másik boldogságát, és öröm érezni, hogy gondoltak ránk. Önök szerint mi a legnagyobb ajándék? Nem. Nem az elanyagiasodott, tárgyfüggő – veszek valamit, mindegy hogy mit, méregdrága, feltünösködő, vagy éppenséggel semmire sem jó uram bocsá sokadik jellegtelen ajándékra gondolok. Hanem azon ajándékokra, amelyek valóban szívből fakadnak, személyre szólóak, s tükrözik, mennyire figyel egyik ember a másikra. Vagy azon ajándékokra, amelyeket nem lehet pénzzel megvásárolni: szeretet, törődés, figyelem, türelem, jóság, empátia, segítőkészség, becsület, jóindulat, kedvesség – sorolhatnám. Ezek nincsenek az áruházak polcain, csak a lelkekben és a szívekben léteznek – sajnos van, akinek nagyon mélyre ásva – próbáljuk meg minél többször megajándékozni velük környezetünket.
És ne csak Karácsonykor…
„Ajándék az, ha olyat adsz, amit akar valaki, nem olyat, amiről te gondolod úgy, hogy adnod kell, vagy amit kötelezőnek érzel. Az az ajándék, amit akar valaki, te pedig képes vagy adni. (...) De nemcsak ennyi. A te élményed befejeződik az adással, a másik ember élménye viszont az elfogadással kezdődik. Ha bárminemű érzelmi kapcsolatban állsz azzal, amit adtál, ha feltételhez kötöd, akkor az nem igazi ajándék. Az ajándék azé, aki kapja, és ő azt teheti vele, amit akar.”(Marlo Morgan)
„Az ajándék értékét soha nem annak forintértéke szabja meg.”(Antal Imre)
„Hát nem nevetséges ilyen kettéhasított emberként élni? Kifeszítve állandóan a kötelességtudat és az örömvágy közé? Ha némi verőfény éri az arcot, már várjuk rögtön az árnyékot is. A kicsikart jókedv után a menetrendszerűen megérkező bűntudatot. Mért élünk úgy, mint akiket örökös mulasztás terhel? Soha a jelen - csak a múlt vagy a jövő! Soha a maradéktalan perc, mindig a járulékai is: salakja, szemetje. Annyira elszoktunk tán a testünkre szabott, jó örömöktől, hogy ha váratlan ajándék gyanánt kapunk belőle valamit, már gyanúsnak és lekenyerezőnek érezzük az egész világegyetemet?”(Csoóri Sándor)
„Az emberek többnyire habzsolni akarják az életet. Mind többet és többet akarnak maguknak. Ilyen hozzáállás mellett az élet nem ajándék, inkább zsákmány, amit másoktól rabolsz el.”(Deepak Chopra)
„Az élet ajándék, azt élni kell, nem félni tőle,
Hogy maradjon remény a második félidőre.”(Tkyd)
„A világ nagy ajándék. Úgy kell elfogadni, ahogy adja magát: teljességében.”(Márai Sándor)
„Az ünnepnapokat az ember maga állapítja meg önmagának. Az élet: széplány. Ajándékokat, szórakozást, mindenféle mulatságot követel; élni élvezettel kell. Mindennap lehet találni valami örömöt.”(Makszim Gorkij)
„Őrültség egy gyereknek csak azért egyre-másra ajándékokat venni, mert az ember megengedheti magának. Akkor nem becsülik meg a dolgok értékét, és nem törekszenek arra, hogy kiérdemeljék őket.”(Cathy Williams)
„Az adakozásra tett kísérleteink sikertelenek maradnak, ha az ajándék átadásakor visszatartjuk szeretetünk egy részét. Mindegy, milyen formát ölt az ajándék, mert a valódi ajándék mindenképpen a szeretet mozzanata a szívünkben. Első, néma adakozási kísérleteink csekélynek tűnhetnek ahhoz képest, ami adható még marad bennünk, de ezek is elegendőnek bizonyulhatnak ahhoz, hogy megérezzük, milyen határtalan az a kincs, amelyből adakozunk. És még egy tényre fölfigyelhetünk: minél többet adunk át békességünk, szeretetünk tárházából, annál bőségesebben termelődik újra.”(Gerald G. Jampolsky)
„Tudjuk, érezzük - akár megfogalmazva, akár megfogalmazatlanul -, létezésünk ajándék. Abszolút ingyenes. És kiteljesedésünk ennek az ajándék mivoltnak a maradéktalan megélése, azaz ha én is ajándékká válok. Mindannyian arra vágyunk, hogy egy lángolásban odaadjuk magunkat, hogy kimondhassuk: én te vagyok, a tied vagyok, te vagy a mindenem, te vagy a boldogságom.”(Biegelbauer Pál)
„És mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet! Csendesen adja, két kézzel, a reggelt és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák fülledt illatát, a folyó zöld hullámát, egy emberi szempár visszfényét, a magányt és a lármát! (...) Ajándék ez, csodálatos ajándék.”(Márai Sándor)
„A legszebb díszdoboz a szíved, benne az ajándék a szeretet, amit az éjszaka csendjében szépen leteszel a küszöbre. Annak a küszöbére, akinek szánod. És vársz. És reménykedsz. Reménykedsz, hogy kinyílik az ajtó, egy gyengéd kéz felemeli, kibontja, és magához öleli. Mert titokban erre vágyott. Mert megkapta a legszebb ajándékot, amiről valaha álmodott. A te szívedet, benne a te szeretetedet. És ha ez megtörténik, mindketten ajándékot kaptok. Egymást.”(Csitáry-Hock Tamás)
„Minden pótolható, csak az élet nem. Ez a legértékesebb ajándék, amink lehet.”(Gabi Adam)
„A legszebb ajándék: egy mosoly. Egy ölelés. Vagy még az sem - csak egy gondolat: "Szeretlek".”(Müller Péter)
„Nem vagyunk az ajándékozás szokása ellen, ha a vásárolt vagy készített ajándék valóban kifejezi azt a szeretetet, amit egymásnak átnyújtani szeretnénk, és nem az egész év során elspórolt szeretet helyett adjuk.”(Simon András)
„Az egyetlen igazi ajándék, ha magadból adsz egy darabot.”(Ralph Waldo Emerson)
„Az ajándék valódi értékét nem ez határozza meg. Bármi válhat ajándékká. Egy mosoly, egy simogatás, egy ölelés is. De lehet az egy könyv, amiről tudod, hogy a másiknak fontos, és egy könyvjelző, amiről ő is tudja, hogy számodra mennyit jelent. A lényeg, hogy szíved minden melegével adod neki. Így a könyv minden oldala rólad fog szólni, a könyvjelző pedig nem csupán a lapok múlását jelzi, hanem téged idéz. Hiszen valójában nem könyvet, nem könyvjelzőt adsz, hanem a szívedet. És ennél többet nem adhatsz. Mert a szíved te magad vagy.”(Csitáry-Hock Tamás)
„Van a csoda... Karácsony csodája. Amire várunk. És ami teljesedik. De ez a csoda nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Nem a feldíszített zöld fenyő alatt találod. Ezt a csodát másutt kell keresni, másutt lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő kívánságokban, szerető érzésben érkezik. És kell ennél nagyobb ajándék? A következő háromszázhatvanöt napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Nem a csomagokban lapuló tárgyak, hanem csakis ezek. Csak ezek... Ez a karácsony csodája.”(Csitáry-Hock Tamás)
„Az élet értelme, hogy higgy önmagadban, és próbáld elfogadni az élet által nyújtott tanításokat, bármi is legyen az. De azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az élet nem csupán egyfajta akadálypálya, amely a fejlődésünket kell hogy szolgálja. Az élet egy ajándék, amelyet ízlelgetni, élvezni és teljes egészében megélni kell.”(Gordon Smith)
„Ha nem kívánunk nagyon sokat: minden ajándék.”(Erich Maria Remarque)
„Milyen kivételes ajándék a mosoly! Hiszen nem kerül semmibe, de szívmelengető. Csak egy pillanatig él, de az emléke megmarad. Örömet szerez, és táplálja a jóindulatot. Kiváló ellenméreg irigység és rosszindulat ellen. Biztatást ad a csüggedőnek, erőt önt belé. Nem lehet megvenni, kölcsönkérni, ellopni, nem jelent földi javakat senkinek mindaddig, amíg önként és jó szívvel meg nem ajándékoznak vele. Ha valaki túl fáradt ahhoz, hogy rád mosolyogjon, nézz rá derűsen, mert senkinek sincs nagyobb szüksége a mosolyra, mint annak, aki már nem tud mosolyogni.”(Dale Carnegie)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése