Sok olyan helyzet van
az ember életében, amikor nagyon nehéz döntenie. Helyzetek, amikor bárhogy is
dönt, nem lesz tökéletes a megoldás, ott marad az a mindennapokat megkeserítő
kétely: vajon nem lett volna mégis jobb a másik alternatívát választani. Vannak
dolgok, amelyeket végérvényesen elrontunk egy-egy elhamarkodott
állásfoglalással, de a túl sokáig tartó hezitálás sem célravezető, hiszen
kámforrá válhat a lehetőség. Most Kedves Olvasó – rajtad áll vagy bukik, miképp
döntesz: megtisztelsz azzal, hogy átbogarászod az összegyűjtött gondolatokat,
vagy száguldasz tovább. Bízom abban, hogy itt maradsz – mert számomra ez lenne
a legjobb.
„Dönts! Adj lendületet
az életednek. (...) Ha nem döntesz, majd mások döntenek a sorsodról.”(Ruediger Schache)
„Minden egyes
döntésünkkel, minden lélegzetünkkel kinyitunk ajtókat, sok másikat meg
bezárunk. A legtöbbször észre sem vesszük.”(Douglas Adams)
„Ha úgy döntesz, hogy
nem döntesz, már azzal is döntöttél.”(Rush)
„Szerintem unalmas
állandóan azon sírni, hogy mekkora katasztrófa az életed. Nem az. Minden döntés
és tettek kérdése. A semmiből is épülhet köréd egy világ, amiben eddig nem is
hittél. (...) Hosszú folyamat, olyan, ami megdolgoztat. Néha fájni fog, talán
annyira egyedül fogod érezni magad, mint még soha, de akkor majd jön valaki,
aki megmutatja, hogy nem is vagy olyan nagyon egyedül. Hogy más is azon megy
keresztül, amin te. Más is elfelejti, hogy van miért menni tovább, leginkább
azért, hogy megéld magad.”(Oravecz Nóra)
„A dolgok eredménye és
jelentősége nem tőlünk függ: a mi dolgunk nem lehet más, mint a döntés
pillanatában elhatározni, hogy a nehéz és talán kockázattal járó utat, vagy a
visszavonulás biztonságosabb alternatíváját választjuk-e.”(Baktay Ervin)
„Egyszerűen el kell
határozni, hogy az iránytű, amivel kijelöljük, hogy merre menjünk, az ne a
félelem legyen. Ne kelljen már menekülni. El kell kezdeni az iránytűt a vággyal
összekötni! Azt csinálom, amit akarok, és nem tart vissza a félelem.”(Feldmár András)
„A szabadságot az adja
meg, amikor felismerem, hogy lehetőségeim vannak. Mondjuk hazudni magamnak,
vagy nem. Felismerem, hogy semmi sincs rám kényszerítve. Én döntök. Ez a
szabadság.”(Csernus Imre)
„Csak el kell
határoznod, hogy megteszed, és aztán megtenni.”(Gillian Flynn)
„Senki sem lehet boldog
addig, amíg más emberek vagy események áldozatának érzi magát. Nagyon fontos
megértenie, hogy az ember mindig maga dönt az életéről, bárhogyan alakul is.
(...) A saját életének maga az igazgatója. Ön a parancsnok.”(Laurent Gounelle)
„Döntés kérdése minden.
Az is, hogy mosollyal, hálával és hittel felvértezve indulsz neki az életnek,
avagy sem.”(Oravecz Nóra)
„Néha ott van előtted
az ajtó, mindössze annyit kell tenned, hogy kinyitod és megnézed, mit rejt.”(Nora Roberts)
„Egy kedves
pszichológus ismerősömtől őrzök egy fontos mondatot. Ha valaki már
huszonötödször mondta el neki, hogy mennyire szerencsétlen, és mennyire
beleragadt egy helyzetbe, amiből nem tud kikeveredni, akkor is végighallgatta,
majd azt kérdezte tőle: "Mondd csak, és ez jó neked?" Ez egy nagyon
egyszerű és fontos kérdés, mert általa ráláthatsz, hogy ezt a kört már
tucatszor lefutottad, ezért érdemes lenne valamit kezdeni magaddal - nem a
másikkal, nem a világgal! -, különben egy életen át toporoghatsz egy helyben.”(Pál Ferenc)
„Van pár dolog az életben,
amit se irányítani, se megváltoztatni nem tudsz, élned kell vele. Miénk a
döntés, hogy feladjuk vagy folytatjuk tovább.”(Nick Vujicic)
„Nem számít, mennyi
ideje haladunk egy bizonyos irányba, a szegénység, a sikertelenség vagy bármi
más felé, nem kell sok az útirány megváltoztatásához. Ez attól függetlenül is
megtörténhet, hogy mennyi ideje tértünk le az útról. Nincs olyan, hogy túl
késő. Olyan ez, mint az óceánjáró. Talán sok helyen van szükség a megálláshoz,
de nem az irányváltoztatáshoz. Néhány fok a kormánykeréken, és néhány
kilométeren belül teljesen új útvonalra térünk.”(Richard Templar)
„Volt egyszer egy
falubolondja, aki, amikor egy tízcentes és egy ötcentes közötti választás
lehetőségét nyújtották neki, habozás nélkül az ötcentest választotta, a nézők
nagy mulatságára. Egyszer megkérdezte tőle valaki, hogy ennyi idő után hogy
lehet olyan bolond, hogy még mindig az ötcentest választja. A falubolondja ezt
felelte: "Szerinted, ha egyszer is a tízcentest választottam volna, adtak
volna valaha is még egyszer esélyt nekem?"”(Daniel Dennett)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése