2018. február 25., vasárnap

HÉTINDÍTÓ GONDOLATOK: Szavak helyett… 2018/009




Sokan hajlamosak az ígérgetésre… 
Arra, hogy megfogadják: ezentúl minden más lesz… 
Esküdöznek, hogy soha többé nem lesznek undokok, féltékenyek,mérgesek, irigyek, türelmetlenek, rosszindulatúak,mogorvák, ingerültek, harapósak, kiállhatatlanok, elviselhetetlenek… 
Ma megígérik a változást, holnap talán még be is tartják, de holnapután még azt is tagadni fogják, hogy szó esett erről. 
Szavak, szavak, szavak – üres semmitmondó frázisok, elcsépelt fogadalmak – s minden marad a régiben. 
És ez felőröl… 
Ahogy az is, hogy nem igazán tudod, mihez kezdj ezzel az egésszel. 
Változásra bírni másokat nehéz feladat… 
Változásra kell bírni hát önmagadat – s nem azon idegeskedni, amit mások nem tesznek meg. 
Változz TE, ne fogadd el a kibúvókat, ne válaszd a beletörődést, a belenyugvást, motiváld TE a másikat azzal, hogy a szavak helyett TETTEID beszélnek!


2018. február 18., vasárnap

HÉTINDÍTÓ GONDOLATOK: Ne cipeld mások terheit 2018/008



Segíteni szeretnél… 
Megoldani az Ő problémáit… 
Még akkor is, ha úgy érzed: nem igazán érdemli meg. 
De képtelen vagy szó nélkül elmenni mellette. 
Inkább erő fölött cselekszel: magadra vállalsz bármit, amivel ŐT támogathatod. 
Nem törődsz magaddal, fáradozol, túlhajtod magad, kimerülsz, és lassan és biztosan kiégsz… 
...és Ő? 
Természetesnek veszi, hogy vagy neki… 
Mi több! 
Elvárja, hogy feláldozd magad… 
Állj meg egy pillanatra! 
Gondoltál már arra, hogy azzal, amit teszel, nemhogy segítesz, hanem ártasz? Igen! 
Cipeled a terheit, megoldod a problémáit – miközben Ő ugyanolyan gyenge marad! 
Kinek lesz ez jó? 
Senkinek… 
Ne cipeld a mások terheit, ne kényszerítsd magad olyan helyzetekbe, amelyeket a másik is megoldhatna, ha hajlandó lenne venni a fáradtságot a saját sorsának alakításáért…

2018. február 11., vasárnap

HÉTINDÍTÓ GONDOLATOK: Hagyd, hogy megtörténjen! 2018/007


Álmokat kergetsz már évek óta… 
Vágyakozol rá, elképzeled mi lesz majd, ha beteljesül – lelki szemeid előtt filmként peregnek le az események, hosszú éjszakákon át dédelgeted, védelmezed, óvod – mert érzed, hogy a sors majd előbb vagy utóbb megjutalmaz a kitartásodért. 
De valóban a sorsra akarod bízni az életed? 
Tényleg azt várod, hogy egyszer csak bekopogtat a siker, a szerencse, a szerelem, a boldogság, az elégedettség, a karrier – bármi, amire vágysz? 
Nem fog… 
Hiába szeretnéd – ez soha nem fog bekövetkezni… vagy, ha mégis – már túlságosan későn ahhoz, hogy élvezni tudd. 
Kérlek, ne várj eddig! 
Adj lehetőséget a dolgoknak, hogy megtörténjenek! 
Nem nyerhetsz versenyt – ha nem vagy hajlandó a rajtvonalhoz állni! 
Nem győzhetsz semmiben, ha nincs bátorságod harcolni!  
Hiába parázslik benned a vágy valami iránt, ha képtelen vagy kiállni a szélbe, hogy lángra lobbanhasson! 
Tenned kell az álmaidért! 
Ki kell állnod önmagadért, bármilyen félelmetes is az ismeretlen! 
Hagyd, hogy a jó dolgok megtörténhessenek veled!

2018. február 4., vasárnap

HÉTINDÍTÓ GONDOLATOK: Ne csak az emlékeidből élj! 2018/006



Emlékek… 
Jók, vagy rosszak, de életünk részeivé váltak. 
Tanítanak, erőt adnak, jó érzéssel töltenek el, de ugyanúgy megtorpanásra kényszeríthetnek, gyengíthetnek is. 
Igen. 
Ha túl sokáig leragadunk egy-egy rossz emlék boncolgatásánál könnyen a rögeszménkké válhat. Hiszen azt hisszük, hogy ha egyszer becsaptak – be fognak csapni újra; ha egyszer kudarcot vallottunk – sikertelenségre vagyunk ítélve egész életünkre; ha egyszer megcsaltak – soha senkiben sem bízhatunk meg újra. 
A régi sérelmek sebe sokszor tépődik fel, -  ha hagyjuk. 
A saját életünket nehezítjük meg azzal, ha újra meg újra a múltat firtatjuk, ha az emlékeinkből élünk. 
Ne csak az emlékeidből élj! 
Ha rossz emlékek – fogadd el, hogy ezek is kellettek ahhoz, hogy fejlődj, tanulj, változz. 
Ásd el őket jó mélyre, és soha ne idézd fel, soha ne emlegesd. 
Ha jó emlékek – akkor se bolygasd túl gyakran, mert elvonják a figyelmedet arról, ami a legfontosabb: a mostnak, a pillanatnak a maximális megéléséről. 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...