LÉLEKÁPOLÓ GONDOLATOK: Önmagunkért tanulni...

Elkezdődött.

Diákok ezrei vágtak neki az újabb tanévnek - lehetőséget kapva arra, hogy bővítsék ismereteiket a világról, amiben élnek.
Sokan telve vannak félelemmel - hisz sokszor szinte teljesíthetetlennek tünnek az elvárások...
Nos, kedves iskolások - jó, ha tudjátok: nem a tanáraitoknak, nem a szüleiteknek, nem a riválisaitoknak tanultok - hanem saját magatoknak - azért, hogy minél közelebb jussatok ahhoz a célhoz, ami felnőttként boldoggá tesz majd benneteket.)
Lemondásokkal teli rögös út vezet odáig, de ha kellő lelkesedéssel, és akarattal vágtok neki - az újabbnál újabb sikerélmények szinte szárnyakat adnak majd mindannyiótoknak... Ehhez kívánok sok erőt, és kitartást - sok sikert mindenkinek!

A próbatételek néha nehezebbek, mint ahogy képzeltük. A tanuláshoz azonban elengedhetetlenek, és mindegyik közelebb visz az álmaink megvalósításához.

Paulo Coelho

Akárki, aki abbahagyja a tanulást, öreg, legyen bár 20 vagy 80 éves. Akárki, aki folyamatosan tanul, fiatal marad. Az élet legnagyobb dolga az, hogy az eszedet fiatalon tartsd.

Henry Ford

A tanulás a legerősebb fegyver, amivel megváltoztathatod a világot.

Nelson Mandela

A tanulás nem felkészülés az életre, a tanulás maga az élet.

John Dewey

Aki úgy gondolja, hogy a tanulás drága, próbálja ki, milyen a tudatlanság.

Benjamin Franklin

A jó élet és az ifjúság titka: nyitottság, érdeklődés, lelkesedés, képesség a tanulásra, az új dolgok kipróbálására, új emberek elfogadására. Akármi történjék, mi legalább jól érezzük magunkat, és ha ilyenkor a megfelelő személy toppan be, annál jobb! Ha nem, akkor is mulattunk egy jót. Azt hiszem, akkor kezd véget érni az élet, ha bezárkózunk, feladjuk és korlátozzuk a választásainkat. Nem akarom, hogy ez történjék velem. Tovább akarom nyitogatni az új ajtókat mindhalálig, legyen az holnap vagy kilencvenkilenc éves koromban. Azon a napon, amikor nem nyitunk be egy új ajtón, és lemondunk ezekről az új lehetőségekről, akár bele is fekhetünk a koporsóba. Én legalábbis ebben hiszek.

Danielle Steel

Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes.

Konfuciusz

Amikor elindulunk az úton, mindig van egy többé-kevésbé határozott célunk, amit általában el akarunk érni. (...) Megtanulni egy dolgot azt jelenti, hogy kapcsolatba lépünk egy olyan világgal, amiről a leghalványabb fogalmunk sincs. A tanuláshoz alázatosnak kell lenni.

Paulo Coelho

Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.

Weöres Sándor

Az alkotó emberek megtanulják, amit meg akarnak tanulni, hogy rendelkezzenek az eredetiségükhöz és zsenialitásukhoz szükséges eszközökkel. Nem tudhatjuk, mennyi kreativitást öl meg az iskola a tanulást előtérbe helyező tantermekben.

Alexander Sutherland Neill

Magát a tanulást kevesen szeretik. (...) Tudni jó. Amikor már tudjuk a dolgokat. A tudás hatalom - bármilyen elcsépeltnek, sőt karikírozhatónak látszik ez a mondás. Nem, ne ringassuk magunkat ábrándokba: a tudás által az ember nem valamiféle külső, látványos hatalom birtokosa lesz, igaz, aki tudja a dolgok lényegét, erre nem is pályázik - hanem egyszerűen csak meg tudja hosszabbítani saját határait, a lényét képes kiterjeszteni, akár kozmikus méretekre. Minél többet tud, annál kevésbé lesz idegen a világban és annál kevésbé tudja a világ átejteni.

Jókai Anna

A tanulás és a tudás igen fontos, de épp ilyen fontos a megszerzett tudás használata. Aki nem gyakorolja magát a gondolkodásban, nem mélyül el, annak a tudása mit sem ér. Az ilyen tudás semmilyen szellemi fejlődést, gyarapodást nem jelent, semmilyen segítséget nem nyújt a valóság igazi természetének megismeréséhez.

Tendzin Gjaco

Azt a gyereket, aki helyett édesanyja írja a házi feladatot, jó szándékával tönkre fogja tenni. A gyerekkori mosatlan almák, a biciklizés közben szerzett horzsolások immunrendszerünket irritálják, ami a fertőzéseket legyőzve megerősödik. Orvosi diplomád, bajnoki címed mit sem érne, ha szüleid megvásárolták volna neked, hogy megkíméljenek a vizsgák, versenyek embert próbáló terhétől, ha verejtékes, kitartó tanulással, küzdelemmel nem te magad harcoltál volna meg értük.

Böjte Csaba

SEGÍTSÉG! KEZDŐDIK AZ ISKOLA! 11 TANÁCS, AMIT ÉRDEMES MEGFOGADNOD!

Öveket becsatolni! 

Nyugtatót előkészíteni! 

Megkezdődött a végső visszaszámlálás 

– KEZDŐDIK AZ ISKOLA!

Vége a nyugodt(abb) reggeleknek, a ráérős délelőttöknek, a délutáni csavargásnak, az éjfélig tévézésnek – mindennek óraműpontossággal kell működnie – ellenkező esetben borul a napirend, késik a gyerek, kiabál a szülő, idegbaj,és hisztéria, káosz és pokol uralkodik. 

Nos, ha nem szeretnéd, hogy a mindennapos stressz-szinted emiatt az egekbe emelkedjen, akkor jó, ha megfogadod a következő tanácsokat:

• Tervezz! – amit lehet - pontosan előre tervezzetek meg. Úgymint: ébresztés ideje, öltözködés (legyen már előző este előkészítve a ruha) reggeli (ami semmiképpen ne egy darab csokiból, vagy valami cukros péksüteményből álljon), indulás időpontja (ki, mikor, kit szállít), hazaérkezés módja és ideje, esetleges szakkörök, különórák, tanulás menete (leckeírás, kikérdezés), otthoni szabadidős program, lefekvés ideje.
•  Írd le! – mivel a Te fejed sem káptalan, és az új megváltozott körülmények sem kedveznek az emlékezetnek célszerű mindent leírnod, így biztosan nem vész a feledés homályába.
• Tartsd be, és tartasd be! – csak így kerülheted el a kapkodást, és az egyéb problémákat, fennakadásokat.
• Készíts vészforgatókönyvet! – mert bármikor, bármi közbejöhet. Beszéljétek meg, hogy ilyen esetben kinek, mi a teendője.
• Foglalkozz vele! – attól, hogy gyermeked iskolába jár, ugyanúgy igényli a napi törődést –azt, hogy végighallgasd, hogy magadhoz öleld, hogy gondoskodj róla.
• Segíts neki a tanulásban! – és ez valóban segítség legyen, ne spártai szigorral elvégzett számonkérés.
• Ne büntesd! – legyen szó bármilyen csínytevésről, vagy akár egy rosszabb jegyről – tudd: mindez csak segélykiáltás a részéről: azt szeretné, ha jobban figyelnél rá.
• Dicsérj! – lehet, hogy neked természetes, hogy jól teljesít, de ő mégis igényli és megérdemli a dicsérő szavakat – szinte szárnyakat ad, ha a megfelelési kényszer által kiváltott feszültséget egy –egy dicsérettel fel tudod oldani.
• Ne legyints a félelmeire! – hallgasd végig, nyugtasd meg, segíts feldolgozni azokat.
• Soha ne pénzzel jutalmazz! – tudatosítsd benne: nem az iskolának, nem neked, és nem is a pénz miatt érdemes tanulni, hanem saját maga miatt.
• Engedd pihenni! – magasak az elvárások, de teljesíteni csak úgy lehet, ha ő is kipiheni a napi fáradalmakat, ha olyasmivel foglalkozik, ami kiragadja a tanulásból. Lehetőleg olyan szabadidős programokat támogass, amelyek nem egy székhez kötik, hanem valódi barátokkal, a négy falon kívül zajlanak.
• Ne vedd el a gyermekkorát! – lehet, hogy a Te elképzeléseid szerint belőle csak és kizárólag orvos vagy ügyvéd lehet – de emiatt ne terheld túl különórákkal, éjszakába nyúló tanulással. Ráadásul lehet, hogy ő teljesen másképp képzeli a jövőjét – érdemes néha beszélgetni róla.

Ideges vagy az iskolakezdés miatt? Akkor képzeld el- mit érezhet ő!

8 DOLOG,AMIT MINDENKÉPPEN MEG KELL TENNETEK ISKOLAKEZDÉS ELŐTT

Bármennyire is hihetetlen, de ennek a nyári szünetnek is lassan vége szakad – itt van a nyakunkon az iskolakezdés. Van, aki izgatottan várja, van, aki rettegve gondol rá, van, aki természetesnek veszi: szeptembertől újra szoros menetrend szerint kell töltenie a napjait. De amíg ez a spártai szigort megkövetelő időszak kezdetét veszi, van még egy kis idő arra, hogy a lázas készülődés perceiben is a nyár legszebb napjait feledhetetlenné tegyük a gyerekek számára, és kiegyensúlyozottan hangoljuk rá őket a szeptemberi iskolakezdésre.

8 dolog, amit mindenképp meg kell tennetek még iskolakezdés előtt:

1.     LAZULJATOK EGYÜTT A GYEREKEKKEL! – Nem. Most nem a „kötelező” nyaralásról beszélek. Nem is drága rendezvényekről. Hanem arról, amikor otthon együtt eltöltetek egy napot, mindenféle feladat-teljesítés nélkül. Amikor végre van időtök egymásra figyelni, egymással törődni – s ez nem tíz percre korlátozódik. Amikor meghallgatjátok a gyerekeitek élménybeszámolóit, beszélgettek a terveikről, álmaikról.

2.     LÁTOGASSÁTOK MEG A ROKONAITOKAT! – Csak úgy. Minden apropó nélkül. A nagy család intézménye sajnos napjainkban egyre inkább megszűnőben van. Sokan szigetelődnek el – megtagadva ezzel a múltjukat, származásukat. A gyerekeiteknek joga van ahhoz, hogy megismerkedjenek a távolabbi rokonaikkal is, hogy felnőve ők is tovább ápolhassák majd a kapcsolatot velük.

3.     FŐZŐCSKÉZZETEK EGYÜTT!– természetesen a gyerekek kedvenc ételeit készítsétek el úgy, hogy ők is kivegyék a részüket a feladatokból.

4.     TARTSATOK MÓKÁS RUHAPRÓBÁT! – Bizony az elmúlt hónapok alatt a májusban még tökéletesen passzoló ruhadarabok mostanra kicsinek bizonyulhatnak –be kell szerezni a megfelelő méretet mindenből, ami egy újabb közös program lehet az egész családnak.

5.     LOMTALANÍTSATOK! – El sem hinnéd, mennyi fölösleges dolog halmozódik fel egy gyerekszobában: kiürült – majd emlékbe eltett csokoládécsomagolások, megunt játékok, újságkivágások, stb. Tegyetek közösen rendet az íróasztalon, a polcokon, a szekrényekben, s dobjatok ki mindent, ami már nem bír jelentőséggel, hogy legyen hely az újnak.

6.     ERŐSÍTSÉTEK AZ IMMUNRENDSZERETEKET! – Ha nem elég erős a csemete immunrendszere, az új környezetben könnyen elkaphat bármilyen fertőző betegséget. Ezért a nyári szünet utolsó heteiben kiemelten fontos a szervezet, védekező-képességének erősítése: sok friss zöldség-gyümölcs fogyasztása, vagy/és vitaminokban gazdag gyümölcslevek fogyasztása. Nagyon fontos, hogy figyelmeztessük őket a kézmosás jelentőségére, és az alapvető higiéniás szabályok betartására.

7.     KELJETEK MINDIG EGY KICSIVEL KORÁBBAN!  - Ha reggelente csak tíz perccel csörög korábban az óra, és esténként csak tíz perccel korábban tértek nyugovóra – a gyerekek biológiai órája is könnyebben hangolódik majd rá a korábbi ébredésre, anélkül, hogy ez fizikálisan vagy mentálisan hátrányosan befolyásolná őket.

8.     VEZESSETEK BE NAPI RUTINT! – azaz olyan minden áldott nap elvégzendő feladatokat, amelyek az iskolába járáshoz kapcsolódnak. Például: a tanszerek, iskolatáska már este legyen bepakolva, a reggel felvenni szándékozott ruha kikészítve, az uzsonnás doboz kimosva, stb. Ha mindez már természetessé válik elkerülhető lesz a reggeli kapkodás, idegeskedés. Rögzítsük: Mikor kelünk? Mikor reggelizünk? Mikor indulunk az iskolába? Mikor, és, hogy jön haza? Mikor játszunk? Melyek a szabadidős foglalkozásokon való részvétel feltételei? Mikor van lámpaoltás?

Szóval: tetszik vagy sem – pár nap, és szeptember! Ideje testben és lélekben felkészülni!

HETI HÍRMORZSÁK: MAGÁ(N)YISKOLÁK

A legdivatosabb módszerekkel működő (Montessori-, a Waldorf- és a Rogers-módszer) iskolák tanulóinak – helyesebben fogalmazva a tanulók szüleinek bizony mélyen bele kell nyúlnia a zsebébe, ha azt szeretné, hogy csemetéje trendi legyen. Itthon az alapítványi vagy magánkézben lévő gimnáziumok tandíja jelenleg az évi 60 ezer forinttól egészen az 5,4 millió forintos költségig terjed - derül ki az Index cikkéből. Az alacsony osztálylétszámnak, az egyénre szabott tanterveknek, a maximális odafigyelésnek ára van – habár általában ezen alapítványok által működtetett iskolák hivatalosan nem kérhetnek tandíjat – a szülői hozzájárulás elnevezésű „kiskapu” - nyitva áll ahhoz, hogy pénz folyjon a kasszába. Érdekes lenne egy átfogó felmérést végezni arra vonatkozólag, hogy az ilyen iskolákban végző diákok miképp boldogulnak a nagyvilágban – hogy a magániskola több tudással vértezi föl őket – előnyükre avagy hátrányukra válik az egyedi bánásmód…

NONSZENSZ : ÖNBÍRÁSKODÁS



Csínytevésből nincs hiány



Valljuk be: mi sem voltunk angyalok – se szeri, se száma azoknak a poénként elmesélt történeteknek, amit akkor rángatunk elő a múltból, amikor gyermekkorunk csínytevéseiről van szó. Fogkrémmel bekent ajtókilincs, hajba ragasztott rágó, béka és csigainvázió az osztályteremben, jól elrejtett osztálynapló, rajzszög a tanári széken- nem is sorolom tovább, nem szeretnék tippeket adni. Persze a mi tanáraink, és szüleink sem örültek üdvrivalgások közepette mindennek, - az ellenőrzőbeli bejegyzések otthoni aláíratása felért egy küldetéssel, - de tudtuk: meg lehet beszélni mi miért helytelen, és az általában sikerre is vezetett, anélkül, hogy a tettlegesség egyáltalán felmerült volna. Nem úgy, mint nemrég Kisvárdán, ahol az iskola szomszédságában élő férfi megelégelte a gyerekek szemtelenségét, - akik immár sokadszorra is kővel dobálták az ablakát- berontott az iskolaudvarra és veréssel akarta „megnevelni” a renitenskedőket. Tudom: a kővel dobálás már messze túlhaladja a csínytevés fogalmát, hisz itt már a szándékos anyagi károkozás a cél. Az is biztos, hogy a mai gyerekek egy része- tisztelet a kivételnek –talán a sok negatív minta eredményeként –nem tiszteli kellőképpen a felnőtteket. Sajnos a pedagógusoknak sincs sok eszköz a kezükben. Az óráról nem küldheti ki, hisz a gyereknek joga van részt venni azon; az adott tantárgyból nem adhat elégtelent, nem állíthatja sarokba, hisz azzal megalázza a társai előtt.  Itt egyedül a szülő az, aki kellő türelemmel, szeretettel, odafigyeléssel és jó példával előjárva – határt kell, szabjon gyermeke tetteinek. Mert a nevelés nem a „szomszéd” dolga – neki aztán éppen semmi joga nincs ahhoz, hogy tettlegességig fajuló önbíráskodással osztogassa az atyai pofonokat.

Még akkor sem, ha az összes ablakát kitörik…

VITA-TÉMA: RENDŐRI KÍSÉRET



Valóban szükség van rendőri beavatkozásra?


Az utcákon, bevásárlóközpontokban csellengő-bandázó gyerekek látványa szinte mindennapos. Egyre nagyobb és gyakoribb problémát okoz az iskolakerülés, ami több szempontból is veszélyes lehet az érintettek számára. Egyrészt nem tartanak lépést tanulmányaikban a társaikkal, másrészt rossz példát mutatnak, harmadrészt pedig bűncselekmények részeseivé - vagy áldozataivá válhatnak. A tankötelezettség teljesítéséről való gondoskodás a szülő felelőssége és kötelezettsége. A szülők többsége eleget is tesz ennek, de sokszor kénytelen szembesülni azzal, hogy minden igyekezete és figyelme ellenére kamaszodó csemetéje ott és akkor csapja be, ahol, és amikor csak tudja. Az Országgyűlés 2012 júliusában fogadta el azt a 2013. január 1-jétől hatályos azon törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy rendőr intézkedjen a tanítási napon az iskolától engedély nélkül távol maradó, 14 évesnél fiatalabb tanulókkal szemben. (Egyszerűbben fogalmazva a „lógós” diákok kerülnek górcső alá.) A rendőr – ha a diák hitelt érdemlően nem tudja igazolni távolmaradásának okát (orvosi igazolás, szülői igazolás) a rendőr az iskola igazgatójához kísérheti. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa szerint a 14 év alatti gyerekekkel szemben alkalmazható rendőri intézkedés szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást jelent, ezért a rendelkezés mielőbbi felülvizsgálatát, valamint a hatályba lépésének előzetes felfüggesztését kérte az Alkotmánybíróságtól. Szerinte az állam a rendészeti eszközök alkalmazásával, a rendőri "elszámoltatás" lehetőségével korlátozza a 14 éven aluli gyermekek önrendelkezéshez való jogát, és emellett még az így „visszakísért” diákok jelentős traumát szenvedhetnek azáltal, hogy megszégyenülnek a tanáraik és a társaik előtt.

VITA-TÉMA:

Valóban szükség van arra, hogy a rendőrség úgymond kiemelten „figyeljen” az iskolakerülő diákokra?

Valóban sérti a diákok önrendelkezési jogát, ha az állam  rendészeti eszközöket vet be velük szemben?

Valóban megalázó egy diák számára, ha egy rendőr kíséri be az iskolába – vagy éppen ezt fogja jó „heccnek” tartani?

A válaszokat várom itt – a megjegyzések, hozzászólások résznél, a Facebook- on a www.facebook.com/eletreceptek oldalon, vagy az eletreceptinfo@gmail.com e-mail címen.

EGÉSZSÉGPÉNTEK : ISKOLAKEZDÉSI PÁNIK

Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy az eheti EGÉSZSÉGPÉNTEK témája igencsak aktualitását nyerte: a jövő héttől ugyanis újra beindul a „nagyüzem”, kezdődik a tanítás. Ez sok szülőben kelt vegyes érzelmeket: egyrészt kicsit megkönnyebbül – hiszen tudja, hogy biztonságos helyen, szakértő kezek és figyelő tekintetek közt tudhatja gyermekét, másrészt viszont tisztában van azzal is, hogy véget értek a nyugalmas reggeli indulások, s helyükbe lép a kapkodás, rohangálás, az idő-tényező vasmarkú szorítása, a gyerekek szétszórtsága, s millió tennivaló és kötelezettség. Na és a szokásos „nem akarok menni”, „fáj a fejem”,”fáj a hasam” – pánikhangulata, ami az elvárásokkal szembeni szorongás legfőbb jele, s legtöbbször –szerencsére - nem a gyermeki szervezet hirtelen megbetegedése. A folyamatos szorongás tünetekkel jár:

·         félelmek az iskolától, tanároktól, társaktól

·         folyamatos bizonytalanság-érzés –görcsös kapaszkodás a megszokott teendőkhöz

·         fejfájás, gyomorfájdalom, hányinger, hasfájás, hányás, hasmenés – pszichoszomatikus tünetek, amelyek csak akkor jelentkeznek, ha iskolába kell menni

·         aggodalmaskodás

·         túlzott óvatosság, visszahúzódás

·         hisztéria

·         erős izzadás, folyamatos mozgás-kényszer

·         alvási problémák, rémálmok (szellemeket lát)

·         félelem a megszégyenüléstől, attól, hogy hibát követ el, félelem a feleléstől, dolgozatoktól

·         zárkózottság

·         félelem a visszautasítástól

Mit tehet a szülő, hogy enyhítse e negatív érzéseket?

·         Ezeket a félelmeket semmiképpen nem szabad alábecsülni – beszélnünk kell róla. A kimondott aggodalmak, és problémák egy kiadós beszélgetés után már nem is tűnnek akkorának.

·         Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy a szeretetünk semmiképpen nem függ össze az ő teljesítményével – ne is legyenek túlzó elvárásaink velük kapcsolatban.

·          Figyeljünk arra is, hogy ő mit szeretne – ne akarjuk fiatalságunk be nem teljesedett álmait vele megvalósíttatni.

·         Tudjunk dicsérni, s ezt tegyük minél többször- a sikerélmény mindenkinek szárnyakat ad. Ha folyton csak a hibáit hajtogatjuk, vagy állandóan a „Te úgysem tudod megcsinálni”, „Milyen buta vagy!” – mondatokkal kínozzuk – azt hitetjük el vele, hogy ő tényleg alkalmatlan mindenre.

·         Próbáljunk ki együtt új dolgokat – ha azt tapasztalja, hogy bizonyos dolgok a szüleinek sem mennek elsőre – megnyugszik tőle.

·         Ne kényszerítsük ismeretlen nagy társaság előtt „produkcióra”. Ami otthon a megszokott környezetben zseniálisan ment – kényszerhelyzetekben biztos leblokkolással járhat, ami még szorongóbbá, félősebbé teheti.

·         Soha ne alázzuk meg azzal, hogy felemlegetjük mások előtt a sikertelenségeit.

·         Engedjük egyedül dönteni, kipróbálni dolgokat- persze attól legyünk a közelében, így ha szükséges a segítségére siethetünk

·         Üljünk le vele minden nap megbeszélni az iskolában történteket. Ez semmiképp sem katonás számonkérés legyen – hanem színes élménybeszámoló.

·         Biztosítsuk arról, hogy nekünk bármit – a rosszat is- nyugodtan elmondhat – büntetést, rosszallást csak a hazudozás vonhat maga után

·         Tanítsuk meg neki milyen határokat, és szabályokat kell betartania ahhoz, hogy biztonságban legyen minden pillanatban – akkor is, ha mi nem vagyunk a közelében.(pl.: közlekedés, eszközhasználat)

·         Tervezzenek meg együtt mindent – alakuljon ki egy megszokott napirend, amihez mindenki tartja magát – biztonságérzetet ad mindenkinek, hiszen uralják az eseményeket

·         És még egy fontos dolog: a félelem ragadós, azaz soha ne mutassa ki mennyire fél valamitől, mert ezzel gyermeke elveszti a biztos háttér nyújtotta kapaszkodót.

NYUGALMAS ISKOLAKEZDÉST MINDEN ÉRINTETTNEK!

 Amennyiben elnyerte tetszését a bejegyzés- látogassa meg az ÉLETRECEPTEK Facebookos oldalát is,és lájkolja azt:

http://www.facebook.com/eletreceptek