12. rész: Kávé és függőség

A koffein metilxantin-származék, fehér, keserű ízű, kristályos vegyület. A kávé (1-1,5%), tea (2-5%) és kóladió (kb. 1,5%) alkaloidja. Kis mennyiségben a kakaóbab (teobromin) is tartalmazza. Amíg nem sikerült azonosítani, a teában lévő élénkítő anyagot a koffeintől eltérőnek tartották, és teinnek (vagy tininnek) nevezték, azonban kiderült, hogy a két vegyület egy és ugyanaz.

Kávé, tea, csokoládé, üdítő - emberek milliói fogyasztják világszerte ezen élvezeti cikkeket - sokszor kontrollálatlanul, - miközben nem is sejtik, hogy „legális drogot” használnak nap, mint nap. Igen. A kávéban megtalálható koffein,- a csokoládé teobrominja, az üdítőitalok teofillinje, és a tea teinje - ugyanis olyan pszichoaktív szerek, amely hatással vannak lelkiéletünkre, miközben különböző mértékben testi tüneteket is okoznak. Legmarkánsabban a koffein hat szervezetünkre: tágítja az ereket, stimulálja az agyat, fokozza a szellemi tevékenységet, javítja a szellemi funkciókat, javítja az ítéletalkotást és a megfigyelőképességet, csökkenti a fáradtságot és álmosságot, fokozza az izmok teljesítőképességét, kellemes közérzetet biztosít.

A kávé tartós fogyasztása esetén hamar kialakulhat a koffein –tolerancia, azaz a szervezetnek egyre nagyobb mennyiség szükséges ahhoz, hogy a koffein ugyanolyan hatást fejtsen ki, mint az elején.

Fontos tény, hogy a kávé erősen addiktív, azaz függőséget okoz, és tartósan megvonva a szervezetünktől elvonási tünetek jelentkeznek. Aki rendszeresen nagy dózisban kávézik, egy idő után már elveszti a pozitív hatásokat és egyre inkább a csak a függőség fenntartásáért fogyaszt.  Szerencsére viszonylag könnyen le lehet szokni róla. A leszokási idő 3-4 hét, ez idő alatt különböző kellemetlen tünetek jelentkezhetnek:

·        hangulatingadozás

·        ingerlékenység

·        levertség

·        depresszió

·        lüktető fejfájás

·        influenzaszerű tünetek

·        hányinger, hányás

·        koncentrációs zavarok

·        fáradtság

·        energiahiány

Miben-mennyi koffein van?

Az, hogy a kávénkban éppen mennyi a koffein-tartalom számos tényező függvénye: függ a kávé fajtájától (a Robusta kávéé magasabb), a pörköléstől, a fermentálástól, az elkészítési módtól, a főzési időtől, a kávé-víz arányától, az esetlegesen használt egyéb kiegészítőktől – tejszín, cukor stb.

Étel/ital	koffein tartalom (mg/100 ml)
1 dl hosszú kávé	45-90
0,5 dl presszó kávé	100
1 csésze fekete tea	20-90
1 csésze zöld tea	5-30
1 dl kóla	10-15
50 g tej csoki	10-30

…és Te? Honnan tudhatod, hogy koffein-függővé váltál?

Igaz vagy hamis az állítás?

1.      Reggelente úgy érzed, hogy csak egy csésze kávé elfogyasztása után tér vissza beléd az élet. Igaz- Hamis

2.    Napközben több alkalommal is a kávé az, ami ihletet ad a munkához. Igaz - Hamis

3.    Soha nem vagy annyira elfoglalt, hogy egy kávéra ne legyen időd. Igaz – Hamis

4.    Bármilyen kávé megfelel, csak kávé legyen. Igaz – Hamis

5.      Otthon tetemes „raktárkészlettel” rendelkezel kávéból. Biztos, ami biztos alapon. Igaz – Hamis

6.    Elképzelhetetlennek tartod az életed nélküle. Igaz – Hamis

7.     Minden jöhet, ami kávéval készül: akár még a kávés kocsonyát is megkóstolnád, bármilyen bizarrnak is tűnik. Igaz- Hamis

8.    Ha valamilyen okból nem kapod meg a napi kávé-adagodat – hisztis leszel és elviselhetetlen. Igaz- Hamis

9.    Minden idegen nyelven tudsz kávét kérni. Igaz- Hamis

10.                       Karácsonyra is kávét kérsz ajándékba. Igaz- hamis

11.   Ha kevés a pénzed, akkor is inkább veszel kávét, mint kenyeret. Igaz - Hamis

12.Kedvenc kávémárkádért képes vagy akár a szomszéd városig is elutazni. Igaz – Hamis

Nos? Számold össze, hány állítás bizonyult Rád vonatkoztatva igaznak! Elérte az igazak száma az ötöt? Akkor köszöntelek a kávé- függő emberek népes csoportjában!

Minden, amit a kávéról tudni érdemes 2. rész: A kávécserje

Illatos, fehér csillag alakú virágai miatt „arábiai jázminnak” is nevezik ezt az örökzöld növényt, amely főként a Ráktérítő, Baktérítő, és az Egyenlítő közti területen terem. Nemzetsége sok-sok fajt számlál – ráadásul a termelők hibridizációval újabb fajok létrehozásával kísérleteznek, melyben az egyes fajták legjobb tulajdonságát egyesítenék. Céljuk a nagyobb termésmennyiség elérése, íz javítás, magasabb koffeintartalom, kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képesség növelése.

Két legjelentősebb fajtája a coffea arabica, és a coffea robusta, ezeket fogyasztjuk. Az arabica a világtermelés körülbelül 70 százalékát adja – ő a jobb kávé-alapanyag, de, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel-, míg a robusta a 30 százalékát –ő igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat is. A növények nagy változékonyságot mutatnak mind méretüket – az 1-2 méterestől egészen 15-18 métert is elérheti-, mind színüket tekintve.

A kávé 1-3 m magasra fejlődő kis örökzöld fa vagy bokor. Fényes, sötétzöld, hullámos levelei tojásdad alakúak 10 cm hosszúak, lándzsásak, hegyesek ép szélűek, sárgás, sötétzöld színűek, a robusta fajtánál vöröses is előfordulhat. A kávé virágzása csupán 2-3 napig tart, majd virágok leesnek, és helyüket zöld kis bogyók foglalják el, melyekből pár hónap alatt fejlődik ki a termés.

Érdekesség, hogy ugyanazon ágon egyszerre lelhető fel éretlen és érett bogyó is- ezért kell kézzel szüretelni -, és kivételes esetekben még virágok is találhatók az érett szemek mellett.

A gyümölcse húsos, cseresznye alakú, mely előbb zöld, piros, viola, végül csaknem fekete színt ölt, és olyan nagy, mint egy olajbogyó. A külső héj alatt ragadós sárga hús van, alatta találjuk a magvakat, melyet ún. pergamen héj borít. A magvak felületén ezüsthéj van, ami a termelés helyétől és a fajtól függően különböző színű lehet. A termésben rendszerint kettő kávémag található. (Előfordulhat, hogy csak egy babot találunk: ezt gyöngykávénak nevezünk – ez az össztermés körülbelül 10 százalékát teszi ki.)

A kávécserjék fejlődéséhez nélkülözhetetlen a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Bár az első években nem hoznak termést – ideális körülmények között a harmadik-ötödik évtől teremnek, és 20-25 éven keresztül biztosítanak folyamatos kávébab ellátást. Mivel a kávécseresznyék nem egyszerre érnek – egy-egy fához több alkalommal is vissza kell térni, és kézzel leszüretelni a termést. A kávéfákat folyamatosan metszik, visszavágják, hogy ne nőjenek 1-3 méteresnél magasabbra – egyrészt a könnyebb szedhetőség miatt, másrészt ezzel megnövelik a termelékenységét is, hiszen újabb hajtásokat hoz.

A fiatal kávéhajtások először zöldes színűek, simák, a második évtől sárgásbarna fásodás indul meg, ettől kezdve a héjrész sűrűn felrepedezik. Törzse egyenes, rajta sok szabályos, vízszintesen álló oldalág fejlődik. Ezek az ágak a későbbi években a termések súlya alatt ívesen a föld felé hajlanak.

MOST MEGTUDHATOD, HOGY MIT (T)EHETSZ, HA MAGAS A VÉRNYOMÁSOD?

Írta: Faar Ida

Lehet, hogy nem is tudsz róla… Lehet, hogy vannak ugyan tüneteid – de egyszerűbb ráfogni a túlhajszoltságra, a stresszes mindennapokra, mint szembenézni a ténnyel: magas a vérnyomásod. Pedig nem kellene félvállról venned napjaink népbetegségét – mert elhanyagolt esetben egy idő után nagyon súlyos szövődményeket okozhat (agyvérzés, agytrombózis, vakság, veseelégtelenség, szívinfarktus).

Mik a tünetek, mi okozza, mit lehet tenned, és enned?

A magas vérnyomás tünetei lehetnek:

• fejfájás
• orrvérzés
• látászavar
• fáradékonyság
• hányinger
• szédülés
• szapora szívverés
• szívtáji fájdalom

Mennyi az annyi?

Ahhoz, hogy valós képet kapj vérnyomás-értékeidről, néhány szabályt be kell tartanod a vérnyomásmérés során.

A mérés előtt:

• 30 percig ne fogyassz koffein-, és alkohol-tartalmú italt
•  ne dohányozz
• legalább 5 percig pihenj, és zárj ki minden zavaró tényezőt
• ne legyen túl meleg, vagy túl hideg

A mérés alatt:

• ülő helyzetben, maradj nyugalomban, lazítsd el az izmaidat
• ne beszélgess 

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, amikor nyugalomba (5 percnyi pihenés után), a háromszor – 5 percenként - megismételt vérnyomásmérés eredményének átlaga meghaladja a 140/90 Hgmm szintet. Természetesen ez a határérték – egyéb társbetegségektől függően alacsonyabb is lehet (például cukorbetegség esetén 130/80 Hgmm).

De mitől lehet magas?

Az esetek nagy százalékában (elsődleges hipertónia) – nem ismerhető fel a kialakulásának az oka – azaz nincs olyan alapbetegség, ami magas vérnyomást okoz. A másodlagos hipertónia viszont valamilyen betegség miatt alakul ki – egyes vesebetegségek, szív- és érrendszeri megbetegedések, mellékvese-betegségek kísérőjeként. Kialakulásában szerepet játszhatnak még örökletes tényezők, gyógyszerek, környezeti hatások.

Mit tehetsz?

Először is – tartsd be az orvos utasításait – azaz szedd pontosan a felírt gyógyszereket. Eközben – azaz emellett változtass az életmódodon:

• amennyire csak lehetséges iktasd ki a rizikófaktorokat (stressz, dohányzás, alkohol stb.)
• mozogj rendszeresen
• táplálkozz egészségesebben
• legyen ideális a testsúlyod

A táplálkozás hogyan tényleg hat a vérnyomásra?

Nagyon is hat! A helytelen étrend nagymértékben hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához – illetve a már létező probléma súlyosbodásához. 

Mire gondolok?

• Helytelen táplálkozás = elhízás. – a magas vérnyomás kialakulásának legfőbb rizikófaktora.
• Túlzott só fogyasztás: A túl sok só hatására az érszűkítő anyagok hatása megnő, ráadásul a sok só vizet köt meg – és tart vissza – ödémát kialakítva. Megnő a vér térfogata – ez nagyobb terhet ró a szívre – aminek egyenes következménye a vérnyomás megemelkedése lesz.
• Só helyett használjunk friss, vagy szárított fűszernövényeket – kerüljük a sózott- füstölt-pácolt hústermékeket, az ömlesztett, félkemény sajtokat, konzerveket, kész ételeket, a sózott péksüteményeket, a mustárt, a ketchupot, az ételízesítőket, a sós kekszeket, chipset, ropikat, sózott olajos magvakat.
• Túlzott zsírfogyasztás – egyrészt a fölös kalória bevitel miatt növeli az elhízás veszélyét, másrészt megemeli a koleszterinszintet – érelmeszesedést okozva – ami rugalmatlanná téve az érfalakat megemeli a vérnyomást. Csökkentsük a zsírbevitelt!
• Hidrogénezett növényi olajok, margarinok – az egyre nagyobb mennyiségű készétel elterjedése megsokszorozta az úgynevezett transzzsírok bevitelét szervezetünkbe, ezzel sokszorosára növelve a szívroham, a rák, a diabétesz és a magas vérnyomás előfordulásának gyakoriságát. A transzzsírok fogyasztásának korlátozása vagy megszüntetése a magas vérnyomás elleni küzdelem egyik legfontosabb sarokköve.
• Oxidált olajok - A sütéshez oly gyakran használt növényi olajok a hevítés során oxidálódnak, és vérnyomás emelkedést, magas koleszterinszintet és rákot okozhatnak. A többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó finomított olajok - például a napraforgó vagy a repceolaj,- amelyeket a leggyakrabban használunk ezek közül. Finomítatlan olajok hevítés nélküli használata ajánlott. Használjunk extra szűz olíva olajat, vagy salátákhoz lenmagolajat.
• Kalciumban és magnéziumban szegény táplálkozás – fogyasszunk minél több tejterméket, olajos magvakat, teljes kiőrlésű lisztet, zöldséget, gyümölcsöt, sovány húsokat, halakat.
• Dohányzás, alkoholfogyasztás – a nikotin és az alkohol érszűkítő hatása miatt nő a vérnyomás – ezért mindenképpen célszerű felhagyni mindkét káros szenvedéllyel.
• Feldolgozott szénhidrátok, például a reggeli gabonapelyhek, tartós kenyerek, transzzsírok (margarinok), a túlcukrozott készételek, a magas cukorfogyasztás mind-mind garancia a magas vérnyomás kialakulására, ezért ezeknek a fogyasztását is korlátozni kell.

… és akkor mit (t)ehetsz?

• fogyassz rengeteg zöldséget, gyümölcsöt – lehetőleg a szezonnak megfelelő összetételben
• táplálkozz változatosan – biztosítva ezzel a legoptimálisabb tápanyagbevitelt
•  főzz magad – készítsd el az ételeidet – így tudod mi az, amit eszel
• fogyassz természetes ételeket, amelyek antioxidánsokban, polifenolokban, egészséges olajokban gazdag (olíva-, lenmag-, avokádó-olaj)
• egyél minél több színes gyümölcsöt – antocianinokban gazdag - áfonya, fekete áfonya, padlizsán, szőlő, vörösbor, gránátalma, valamint az egyéb hasonló színű zöldségeket és gyümölcsöket
• kerüljenek az étrendedbe Omega 3- zsírsavakban gazdag ételek
• kis mennyiségben fogyasztható vörösbor is – a benne található rezveratrol bizonyítottan csökkenti a szív-, és érrendszeri megbetegedések kialakulásának valószínűségét.

Használj vérnyomáscsökkentő gyógynövényeket:

·        kökény,

·         galagonya,

·        vöröshagyma – olyan antioxidánsokat tartalmaz, mint például a flavonol vagy a kvercetin, amelyek mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás csökkentésében segítséget nyújthatnak

·        Fokhagyma - a benne található allicin nevű hatóanyag csökkenti a magas vérnyomást

·        medvehagyma,

·        citromfű, - nyugtató hatása miatt oldja a stresszt – csökkentve ezzel a magas vérnyomás kialakulásáért felelős stressz-hormonok szintjét

·        oregánó - legfőképpen a mediterrán országokban használják, de hazánkban is egyre népszerűbb - nagy szerepe van a szisztolés és diasztolés vérnyomás csökkentésében

·        levendula,

·        macskagyökér,

·         orbáncfű,

·        fehér fagyöngy

 A cikk megjelent :

http://abroszravalo.reblog.hu/mit-tegyek-ha-magas-a-vernyomasom

A LEGJOBB VÁLASZTÁS A LILAHAGYMA

 Zavar az illata? Fogyasztása után nem mehetsz emberek közé– emiatt aztán nagy ívben elkerülöd a nyers fogyasztását?

Rosszul teszed!

A lilahagymát a népgyógyászatban évszázadok óta alkalmazzák számtalan gyógyító hatása miatt. Igazán kár lenne ezekről lemondanod!

A botanikailag a liliomfélék családjába tartozó vöröshagyma mintegy 6000 éves múlttal dicsekedhet. Az ókori Egyiptomban Ízisz szent növénye volt –a növekedés és a termékenység szimbólumának tartották. Számos fajtája ismert- legkedveltebbek: a póré-, vörös-, lila-, és a metélőhagyma. A magyar konyha alapvető – nélkülözhetetlen alapanyaga, amely nem hiányozhat egyetlen magyaros ételből sem.

Nagyon sok értékes ásványi anyagot és vitamint tartalmaz: foszfort, nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot, vasat, rezet, cinket, mangánt, szelént.

Vitaminjai: C-, B1-, B2-, B6-, E-vitamin, Folsav.

Számos betegség megelőzésére és kezelésére alkalmas ez a már-már „csodaszer” – hiszen élettani hatásai szerteágazóak:

• nyákoldó ezért kitűnő segítség hurutos állapotok, és légúti megbetegedések esetén. Ha meg vagyunk fázva helyezzünk el egy felszeletelt hagymát éjszakára az ágyunk mellé,  a hagyma  illóolajai fertőtlenítik a levegőt, szüntetik az orrdugulást, könnyítik a légzést, oldják a hurutot
• Nagyon hatékony ilyenkor a hagymapakolás. A megdarált hagyma levével itassunk át egy rongyot, majd kenjük át a testet valamilyen zsiradékkal. Erre kerüljön a hagymás pakolás, ami így nem fogja marni a bőrt. Aludjunk a pakolással együtt, szükség esetén ismételjük meg a következő este is. A köhögést, hurutot bámulatos módon elmulasztja.
• a lilahagyma csípős ízét és illatát kéntartalmú vegyületek adják, - ezek rendkívül hasznosak az emberi szervezet számára, mert méregtelenítő és immunerősítő hatásúak, ráadásul az utóbbi évek kutatásai kimutatták, hogy megakadályozzák az elhalt vérsejtek alvadását, összetapadását, sőt, csökkentik az LDL koleszterin- és trigliceridszintet, míg növelik a HDL, vagyis a „jó” koleszterinszintet.
• kiváló emésztőrendszeri problémák orvoslására, mert fokozza az emésztőnedvek termelődését, étvágyjavító
•  enyhíti a bélgörcsöket
• csökkenti a magas vérnyomást
• megelőzi az érelmeszesedést
•  csökkenti a szívroham kialakulásának esélyét, hiszen megelőzi a koszorúér-betegséget, a trombózist és egy sor a szélütéssel és a keringési elégtelenséggel összefüggő állapotot
•  antibakteriális – csíraölő és gombaellenes hatású
• véd a rákkal szemben, szerepet játszik a gyomorrák megelőzésében
• csökkenti a koleszterin-szintet
• a lilahagyma kiváló forrása a krómnak, mely csökkenti a vércukorszintet és elősegíti a sejtek inzulinérzékenységét
• gyógyítja a bőrbetegségeket
•  kiválóan méregteleníti a szervezetet,
• regenerálja a szervezet endokrin rendszerének funkcióit
•  vértisztító
•  nagymértékben serkenti a veseműködést,
•  kitisztítja a szervezetből a salakanyagokat,
• antioxidánsokban gazdag, forrása a kvercetin nevű flavonoidnak, és az antocianin nevű polifenolnak. Ezek az antioxidánsok megakadályozzák a zsírsavak oxidációját, semlegesítik a szabad gyököket, gátolják a ráksejtek terjedését és növekedését, és erősen gátolják a gyulladások kialakulását.
• kitűnő orotsav-forrás - segíti a máj sejtjeit a szervezet méregtelenítésében. Ezáltal növeli a szervezet fizikai erőnlétét.
• rákmegelőző hatása közismert, mert a vegyületei akadályozzák a rákos sejtek növekedését

…hogy miért éppen lilahagymát? Remélem meggyőztelek!

.2. A kávé pörkölése

7

Hogy mi indította el a kávét világhódító útjára? A pörkölés felfedezése. Valószínűleg a kiszáradt kávégyümölcsöket főzés közben szándékosan, vagy véletlenül lepirították. De előfordulhat, hogy az elfogyasztott gyümölcsök magját vetették a tűzre. A megpörkölődött kávészemek semmivel sem összehasonlítható csábító illatát megérezve, feltehetően megpróbáltak tudatosan kávét pörkölni.

Mivel a pörkölési folyamat során alakul ki a kávé alapvető íze, aromája, a kávé pörkölését nevezhetnénk akár tudománynak, vagy művészetnek is. Rendkívül nagy szakértelmet kívánó, gyors és kritikus lépés, hiszen pár pillanat alatt semmissé válhat az addig befektetett munka, pénz, energia. Minden fajtát, minden szállítmányt, minden adagot különbözőnek tekintenek, ezért nem lehet általános érvényű körülményeket meghatározni, mert vannak típusok, amik hamarabb, alacsonyabb hőfokon már „készen vannak”, de vannak, amiket tovább kell kitenni a hőhatásnak.

A kávé több mint 1000 alkotójából alig 50 az olyan, amely meghatározó a jellegzetes íz kialakulásában.

Pörkölés során a zöld kávé fizikai és kémiai átalakulásokon megy keresztül:

·        50% - al megnő a kávébab nagysága ( a szénhidrátok bomlása során keletkező szén-dioxid képződés miatt)

·        lecsökken a súlyuk (a nedvességtartalom lecsökken – darálhatóvá válik)

·        kialakul a markáns íz és aroma

·        illatanyagok keletkeznek

·        színe barna lesz

·        alkoholok, aldehidek, ketonok, észterek, gyűrűs nitrogén vegyületek – amik keserűséghez járulnak hozzá -, zsírsavakból pedig illóolajok keletkeznek,

·        a nyers kávéban a koffein csersavhoz van kötve, nagy része a pörkölés alatt válik szabaddá; nő a mennyisége,

Összetevő	Nyers kávé (%)	Pörkölt kávé (%)
Víz	10,73	2,62
Olaj	10,8	14,85
N - tartalmú anyagok	12,64	14,78
Koffein	1,27	1,57
Cukor	8,62	2,28
Dextrin	0,86	1,38
Csersav	9,02	4,52
Cellulóz	24,01	20,47
Hamu	3,02	4,48

Pörkölési módok

1.      Dobos pörkölés

Kis tételű különleges kávék pörkölési módja. A kávébabot 12 percig 230 C fokra hevítik. A lassú pörkölés miatt a kávé íze lágyabb, selymesebb, eltűnik a savassága.

Mivel ez a kis mennyiség nem tudja kielégíteni a tömegigényeket, a legtöbb kávét ipari mennyiségben pörkölik forrólevegős pörköléssel.

2.    Forrólevegős pörkölés

A kávébabokat forró felszálló levegőn nem több mint 3 percig pörkölik, sokkal magasabb hőmérsékleten. Ennek a kávénak az íze savasabb.

Pörkölés előtt a szemeket osztályozzák méret és fajta szerint, ez biztosítja majd, hogy hibátlan legyen a végeredmény. Különböző szintű pörkölési szintek vannak, annak megfelelően, hogy milyen erős, és mennyi ideig tartó hő behatásnak tettük ki a kávét, és ez által milyen színárnyalatú pörkölt kávét nyertünk. Létezik hamburgi, bécsi, francia és olasz pörköltségi szint.

Folyamatok a hőmérséklet változása során:

·         50 °C: megindul a vízpárolgás, elkezdődnek a rostok elsődleges elváltozásai

·         60-70 °C: színváltozás kezdődik, fehérjék képlékennyé válnak

·         100 °C: a víztartalom legnagyobb része eltávozik, szerves anyagok száraz desztillációja, kezdenek kiszáradni a szemek

·         150 °C: a csersavhoz kötött koffein felszabadul, térfogata kezd nőni

·         150 °C – tól a szénhidrátok lebomlanak, karamellizálódnak, a fehérjék aminosavakká bomlanak, egyre barnább lesz a színe. Illatanyagok és szén- dioxid keletkezik

·         180-200 °C: sejtszerkezet fellazul, a szövetek szétszakadnak, kékes füst jelzi a szétesést, karamell illat az aromák kialakulását.

·         Az első reccsenést a térfogat növekedés okozza, a középső vájat szétreped, a maradék nedvesség is távozik, szén- dioxid képződik.

·         A szemek belső struktúrája, cellulóz szerkezete összeomlik- a termelés helyétől függően nagyon különböző lehet az egyes fajtákat illetően -, ez a második reccsenés, ez idő alatt folyamatosak a pattogások, és a szín is tovább mélyül. A pörkölt kávé szárazzá, porózussá, és őrölhetővé válik.

Ez az a mindent eldöntő pont, amikor a mesternek döntenie kell, mert a hangjelenségek után a bab akár másodpercek alatt is megsötétülhet. A kívánt színfokozat előtt egy kicsivel hamarabb el kell távolítani őket, mert a kivétel után még tovább barnulnak.

·        200-220 °C megindul az elszenesedés, végül az öngyulladás fázisa következik. 

Két nagyon súlyos „hibát” lehet elkövetni a pörkölés közben: ha túlpörkölődik - azaz sokkal sötétebb lesz a kávészem, akár lángra is lobbanhat-, megnyomjuk, összetörik, tovább nem használható, rontja a minőséget, elveszíti az aromaanyagait. Tehát a pörkölés nem égetés, nem arra szolgál, hogy a hibákat elfedje. A pörkölt kávészemek mindig a barna valamely árnyalatában játszanak, soha nem feketék.
Súlyos hiba az is ha nyersen maradnak a szemek - ha belül nedvesek, mert akkor az őrlés nem lesz megfelelő.

Természetesen a különböző kávéfajták különböző bánásmódot kívánnak, és szakértelmet.