Őszintének
lenni nehéz dolog…
Másokkal szemben is, de önmagunkkal szemben a legnehezebb.
Mert amíg másoknak udvariasságból nem mondjuk meg, amit igazából gondolunk;
addig önmagunkat rendszeresen becsapjuk.
Önámítás, önáltatás, öncsalás –
mindegy miképp nevezzük, a végeredmény ugyanaz: sokszor homokba dugjuk a
fejünket, és azt reméljük, hogy a probléma megoldódik magától.
Igen.
Van, hogy
megoldódik – de van, hogy csak még nagyobb lesz a baj.
Legyen az munkahelyi-,
családi-, anyagi- probléma – idővel egyre erőteljesebben lesz jelen az
életünkben.
Pedig az élet figyelmeztet bennünket: eleinte apró kavicsokkal
dobál, amit észre sem veszünk a nagy zajban.
Aztán téglát dob felénk – majd ha
erre is fittyet hányunk – összezúzhat egy sziklával.
Nos, ez az, amit
semmiképpen nem érdemes megvárni…
Tudni KELL hol az a pont, amikor őszintének
kell lennünk önmagunkhoz, és cselekednünk kell annak érdekében, hogy sérülésmentesen
kikeveredjünk a slamasztikából.
Légy őszinte önmagadhoz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése