Felfedezték az összefüggést az Alzheimer-kór és az agyi immunsejtek között

Alzheimer-kór

   Forrás:  (MTI)

Amerikai kutatók felfedezték az összefüggést az Alzheimer-kór és az agyi immunsejtek között - számolt be róla a Medicalxpress.com.

Az irvine-i Kaliforniai Egyetem biológusai laboratóriumi körülmények között felfedezték, hogyan lehet megelőzni az Alzheimer-kórt, eredményeik a jövőben segíthetnek új gyógyszerek kifejlesztésében.A Nature Communications című szaklap aktuális számában azt írták, hogy amikor az Alzheimer-kór rágcsálómodelljeinek eltávolították az agyi immunsejtjeit, a mikrogliákat, nem alakultak ki a kórra jellemző lerakódások, a béta-amiloid plakkok. "Nem tudtuk pontosan, mit történik a mikrogliákkal, és miért fontosak az Alzheimer-kór kezdeti szakaszában. Ezért döntöttünk úgy, hogy megnézzük, mi történik, ha eltávolítjuk őket" - mondta Kim Green neurobiológus.Olyan szert használtak a kísérletben, ami leállítja a mikrogliák fennmaradáshoz szükséges szignáljait. Green és laboratóriuma korábban kimutatta, hogy a szignalizáció nélkül ezek az immunsejtek eltűnnek az agyból.

"Döbbenetes volt felfedezni, hogy azokon a területeken, ahol nincsenek mikrogliák, nem alakulnak ki plakkok. Ezek nélkül Alzheimer-kór sincs, és most már tudjuk, hogy a betegség kialakulásához szükség van a mikrogliákra" - magyarázta Green.

Azt is felfedezték, hogy amikor a plakkok már kifejlődtek, a mikrogliák rosszindulatúként értelmezik őket és támadnak.A támadás azonban a neuronok azon génjeit hallgattatja el, amelyek a normális agyműködéshez kellenek.

Green és kollégái szerint a felfedezés azt ígéri, a jövőben készíthetők a betegség megelőzésére szolgáló gyógyszerek."Nem azt javasoljuk, hogy távolítsák el az agyból az összes mikrogliát, melyek fontos szerepet játszanak más agyi működések szabályozásában. Ha egy-egy területről eltávolítják őket, a kutatók meg tudnák állapítani, lehet-e olyan gyógyszeres kezelést kifejleszteni, amelynek ezek a sejtek a célpontjai" - tette hozzá.

Vérből és CT-felvételekből azonosítaná az infarktuskockázatot egy magyar kutató

Új módszerrel a szívinfarktus korai felismerése érdekében

   Forrás: (MTI)

A szívinfarktus korai, személyre szabott előrejelzését kutatja Maurovich-Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem docense, aki másodszor nyert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának pályázatán - írta az MTI-nek eljuttatott közleményében az egyetem csütörtökön.

    Maurovich-Horvat Pál kutatócsoportja az elmúlt években képi diagnosztikai (radiomikai) háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokat dolgozott ki, amelyekkel azonosíthatók a nagy rizikójú felrakódások, vagyis plakkok a koszorúerekben.

    A következő szakaszban biomarkerek segítségével, egyszerű vérvétellel akarják kiszűrni azokat a panaszmentes betegeket, akiknél felmerül az infarktus kockázata.

    A szív- és érrendszeri betegségek változatlanul vezetik a halálozási statisztikákat, mivel a koszorúér-betegeket nagyon nehéz azonosítani, kétharmaduk esetében az első tünet már maga az infarktus - magyarázta Maurovich-Horvat Pál, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense az egyetem portálján.

    Népegészségügyi jelentősége miatt a kutatások fókuszában áll a téma az egész világon, hiszen ha meglennének az eszközeink az infarktus előrejelzésére és megelőzésére, a várható élettartam tíz évvel nőne - mutatott rá.

    A kutatócsoport az elmúlt években olyan radiomikai, matematikai és háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokon alapuló módszereket dolgozott ki, amelyekkel egy szív-CT-felvételen nagy valószínűséggel különbséget tudnak tenni az infarktus szempontjából nagy rizikójú és a stabil plakkok (koszorúerekben lévő felrakódások) között.

    Szabad szemmel vagy az eddig ismert eljárásokkal nem feltétlenül azonosíthatók a valóban veszélyt jelentő plakkok, amelyek sok koleszterint és gyulladásos sejtet tartalmaznak - emelte ki Maurovich-Horvat Pál. A nemzetközi együttműködéssel megvalósuló vizsgálatban minden egyes plakkból több ezer mintázatot azonosítottak és azt is meg tudták nézni, melyikben zajlanak aktív anyagcsere-folyamatok.

    A kutatócsoport azt is elemezte, hogy a szív CT-felvételéből lehet-e hasonló mélységű információt nyerni, mint a szövettani vizsgálatból. A kérdés jelentőségét az adja, hogy a szövettan alapján dönthető el, hogy nagy rizikójú-e az adott plakk vagy sem, ugyanakkor a koszorúerekből szövettani mintát élő betegből nem lehet venni.

    A kutatócsoport arra jutott, hogy a több száz paramétert vizsgáló radiomikai analízisükkel nagy pontossággal el tudták különíteni a különböző típusú plakkokat a CT-felvétel alapján is. Eredményeiket a napokban publikálták a legnagyobb presztízsű radiológiai szaklapban, a Radiologyban.

    A következő ötéves kutatási szakaszban - építve az eddigi eredményekre - azon dolgoznak, hogy akár egy vérvétellel ki tudják szűrni azokat a panaszmentes betegeket, akiknél felmerül az infarktus kockázata, és így érdemes náluk szív-CT vizsgálatot végezni.

    A Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézettel együttműködve ezért olyan biomarkereket - biológiai jelzőanyagokat - keresnek, amelyek koszorúér-betegségre utalnak. A kutatásnak ebben a második szakaszában külön hangsúlyt helyeznek majd az infarktuson átesett betegekre, akik a legnagyobb rizikójú csoportnak számítanak. 

    Maurovich Horvat-Pál a portálnak elmondta: változó, hogy kutatási eredményeik mennyi idő alatt jelennek meg a mindennapi diagnosztikai munkában. Az infarktus kialakulásáért felelős plakkok alaktani vizsgálata során korábban általa felismert és leírt jelet, melyet az asztalkendő gyűrűjéhez hasonlított, már vizsgálják a klinikai munkában.

    Maurovich-Horvat Pál először 2013-ban kapott támogatást a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában. A közelmúltban elnyert újabb öt évre szóló pályázat keretében az eddigi eredményekre építve folytatják a kutatást.

Harmadával csökkenti a szélütés kockázatát egy négy hatóanyagot tartalmazó politabletta

Szélütés - sokakat fenyegető veszély

  Forrás :(MTI)

Harmadával csökkenti a szélütés kockázatát egy tabletta, amely négy hatóanyagot tartalmaz - ezt állapította meg egy új tanulmány.

A "politabletta" vérhigító aszpirint, koleszterincsökkentőt és kétféle vérnyomáscsökkentőt tartalmaz. A kutatást végző iráni és brit tudósok szerint az olcsó tablettának óriási hatása lehet az egészség megőrzésében.A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy egy bizonyos kor felett a szegény országokban mindenki számára hozzáférhetővé kéne tenni a gyógyszert, mivel ezekben a térségekben az orvosoknak kevesebb eszköz áll a rendelkezésére, és kevesebb lehetőségük van a betegek állapotának felmérésére.A szívkoszorúér-betegségek és a szélütés világszerte a vezető halálozási okok közé tartozik, évente 15 millió ember halálát okozzák. A dohányzás, az elhízás és a testmozgás hiánya mind növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatátA Lancet brit orvostudományi folyóiratban publikált kutatásban több mint száz iráni faluból mintegy 6800 ember vett részt. A résztvevők fele megkapta a négy hatóanyagot tartalmazó politablettát, és tanácsokkal látták el őket, hogyan élhetnek egészségesebben. A résztvevők másik fele csak tanácsokat kapott. Öt év elteltével 202 komoly szívkoszorúér-megbetegedés fordult elő a 3421 ember között, aki szedte a tablettát. A tablettát nem szedő csoport 3417 tagjából 301 komoly szívbeteg került ki. A megelőző gyógyszerkombináció szedése a kutatás szerint 35 ember közül egynél megakadályozná a súlyos szívbetegség kialakulását egy ötéves periódusban.Tom Marshall, a Briminghami Egyetem professzora a BBC-nek elmondta: tanulmányuk bizonyította, hogy ezt a stratégiát érdemes megfontolni.

    A kutatás szerint a politabletta jelentősen csökkentette a rossz koleszterinszintet, de csak kis hatása volt a vérnyomásra. A gyógyszert a kutatás során az ötven éven felüliek kapták, tekintet nélkül arra, hogy volt-e korábban szívproblémájuk.

    Nizal Szarrafzadegan, az Iszfaháni Orvostudományi Egyetem tudósa szerint tekintettel a politabletta megfizethetőségére, jelentős lehetőségek rejlenek alkalmazásában a szív- és érrendszer egészségének javításában és a világ vezető halálokainak megelőzésében.

    A politabletta ötlete 2001 óta ismert, de a brit-iráni kutatás volt az első nagy tanulmány hatásának igazolására.

    A gyógyszert az Egyesült Királyságban nem törzskönyvezték, és a szakemberek szerint ez nem is lenne könnyű.

TALLÓZÓ: A mellrák nem egyetlen betegség, hanem tizenegy altípusa van

A mellráknak tizenegy genetikailag különböző altípusa van és ezek mindegyikének más a lefolyása, valamint a kezelés utáni kiújulásának az esélye - derült ki a Nature című tudományos folyóiratban publikált új tanulmányból.

    "A mellrák kezelése jelentősen fejlődött az elmúlt években, ám sajnálatos módon a nők egy részénél az emlőrák visszatér, és tovább terjed, gyógyíthatatlanná válva" - mondta Carlos Caldas, a brit rákkutató közhasznú szervezet, a Cancer Research UK cambridge-i intézetének professzora.  

Hozzátette: "néhány nőnél ez évekkel később következhet be, ám eddig lehetetlen volt előre pontosan megmondani, hogy kinél áll fenn a kiújulás kockázata, és ki az, aki megnyugodhat".A brit szakemberek a kaliforniai Stanford Egyetemen dolgozó kollégáikkal együttműködve tanulmányozták a genetikai eltéréseket csaknem kétezer nő melldaganatában.

Az alanyokat húsz éven át nyomon követték, hogy megnézzék, kiújult-e náluk a rák, vagy sem - olvasható a forbes.com. honlapon.Az adatok alapján kidolgoztak egy módot, amelynek segítségével a jövőben sokkal pontosabban meg lehet majd mondani, hogy mely pácienseknél magas a kockázata a rák későbbi kiújulásának.

Az eredmények emellett a rákkezelés új, sokkal személyre szabottabb módjait segítenek felfedezni.Emlődaganatokból vett minták DNS-elemzésével a kutatócsoport már korábban megállapította, hogy a mellráknak valójában 11 különböző altípusa van.  

"Még nagyon messze vagyunk attól, hogy minden nő számára hozzáférhetővé tegyük ezt a részletes molekuláris vizsgálatot, és további kutatásokat kell végeznünk, hogy megértsük, miként tudjuk hozzáigazítani a kezelést a páciens daganatához" - mondta Karen Vousden, a Cancer Research UK vezető kutatója.A szakemberek jelenleg egy olyan megfizethető vizsgálat kifejlesztésén dolgoznak, amelyet kórházakban lehetne használni.

    London, 2019. március 14., csütörtök (Forrás :MTI)