2019. május 15., szerda

CSAK1PERC: Flegmaság


-   

 - --   Te még mindig nem nősültél meg? – veregette vállon rég nem látott ismerősét Zsolt, majd betette a csurig rakott bevásárlótáskákat a kocsi csomagtartójába.
-         - Nem… Eddig még nem… - habogta zavartan Ádám.
-         - Akkor még mindig anyádékkal élsz? – ingatta a fejét rosszallóan Zsolt – Nem lehet könnyű életed…
-         - A szüleim 3 éve meghaltak…
-       -   Sajnálom, nem tudtam… Részvétem… Akkor meg éppen itt lenne az ideje, hogy találj valakit magad mellé… Aki tud főzni, mosni, takarítani, befőttet elrakni, gyereket szülni, hogy ne halljon ki a családfád… Mert ugyebár a nők AZON kívül csak erre valók…- nevetett fel Zsolt a saját elmésségén, de Ádám rezzenéstelen arccal fogadta.
-        - Van szerelmem… De ÉN segítek neki mindenben – egyenrangú felekként viselkedünk…
    Zsolt szörnyülködve nézett ismerősére:
-         - Na, én nem tenném! Még hogy egy nő egyenrangú fél legyen! Meghibbantál? Az én asszonyom csak a fal mentén közlekedhet, és ott is csak a repedésekben, amikor én otthon vagyok! – kacsintott.
-       -   Zsolt! Voltál már a tisztítóban a ruhámért? Vettél tápszert, és pelenkát a gyerekednek? Mit ácsorogsz itt, mint egy faszent! Még a vacsorát is el kell készítened, Zsoltikát is meg kell fürdetned! Indulj már az Isten szerelmére! Mire hazaérek a kozmetikustól terített asztal várjon! – lépett oda hozzájuk egy jól öltözött nő, arca kipirosodott a méregtől. – Lódulj már, mire vársz? Tapsra?
Zsolt gyorsan kezet fogott barátjával, majd egy „Igen Drágám” után beszállt az autóba, és elviharzott. A nő az ellenkező irányba indult el.
Ádám mosolyogva nézett Zsolt után:

-         Még hogy a fal mellett, és ott is a repedésben... – nevetése sokáig hullámzott a parkolóház ürességében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...