HÉTINDÍTÓ GONDOLATOK: Hagyd, hogy a szíved vezessen! 2018/010

Számító lett a világ, vagy csak mi lettünk közönyösebbek? 

Egyre nagyobb teret hódít a durvaság, vagy eddig csak nem beszéltek róla? Valóban csak az erőszak az, ami megoldást eredményez, vagy van más út is? Igen. 

Van.

 Sokak által elfelejtett út ez, kicsit göröngyös, kicsit kátyús – de ez az út lenne az igazi… 

Az út, amely toleranciával van körbevéve, ahol a felezővonal az empátia, ahol az irigység bukkanóit a segítőkészség simítja egyenesre, ahol az erőszak helyett a józanész érvei a meggyőzőek. 

Letérni róla nem nehéz – ezerszer egyszerűbb, mint tartani az irányt. Visszatérni rá – s jóvátenni mindazt a rosszat, amit közben tettünk - bonyolultabb feladat, de megéri teljesíteni. 

Miért? 

Mert ha beállsz a számítók, a közönyösek, a durvák, az erőszakosak sorába – ne számíts gyors segítségre, ha bajba jutsz. 

De, ha hagyod, hogy a szíved vezessen, nehezebben tudsz letérni a jó útról, de ha valamilyen oknál fogva ez mégis megtörténik - gyorsan utánad nyúlnak azok, akikkel Te is jól bántál.  

ARCKÉPCSARNOK

William Harvey 

(Folkestone, Kent 1578. április 1. – Hampstead, 1657. június 3.) angol orvos, sebész, anatómiatanár. 

Az anatómia és az élettan tudományának megalapozója. Tudományos munkáinak egy része angol forradalom során elpusztult, de 1616-tól készített egyetemi jegyzetei megmaradtak.

Legfontosabb érdeme, hogy elsőként írta le pontosan és részletesen a vérkeringés rendszerét, megállapítva a szív vérkeringésben betöltött szerepét. Ezzel voltaképpen továbbfejlesztette a spanyol orvos, Szervét Mihály gondolatait, valamint a René Descartes befejezetlen írásában, Az emberi test leírásában (La desctription du corps humain) foglaltakat, mely szerint a vénák és az artériák tápanyagot szállító csövek az emberi testben. Sokak szerint egyébként Szervét és Descartes eredményei csupán a korai arab orvostudomány, különösen ibn Nafisz munkájának újra felfedezése és kiterjesztése, aki már a 13. században kidolgozta az artériák és a vénák működésének elveit.

EGÉSZSÉGPÉNTEK: BORBAN AZ EGÉSZSÉG

Korábban már a szőlő-fogyasztás jelentőségéről írtam az ÉLETRECEPTEK blog-magazin Heti ízpróba – rovatában, (http://eletrecept.blogspot.com/2012/10/heti-izproba-szolo.html), most a borfogyasztás élettani hatásairól szeretnék néhány gondolatot megosztani Önökkel. Természetesen nem szeretném a Kedves Olvasókat ivászatra buzdítani – pláne így a macskajajoktól hangos Szilveszteri mulatságok után, de ami igaz, az igaz: a borfogyasztásnak sok országban saját kialakult hagyománya és „kultúrája” van. Nem véletlenül. Ha valaki naponta rendszeresen megiszik 2 dl-nyi jó minőségű bort (nem holmi pancsolt kannás változatot) – sokat tesz az egészségéért. Ezt már Hippokratész idejében is jól tudták, Julius Caesar pedig napi 1,5 liternyi bort „rendelt” katonáinak, így számos betegség és fertőzés elkerülhetővé vált ezekben a tífusztól és kolerától vészterhes időkben. A borkedvező élettani hatása nem az alkoholtartalmából, hanem egyéb alkotórészeiből ered. De hogyan is hat a mértékkel elfogyasztott bor szervezetünkre?

·        A benne lévő savak – a borkő-, a citrom-, a borostyánkősav – segítik a gyomorban az emésztést, a keményítő és zsírtartalmú anyagok bontását

·         PH értéke közel esik az emésztőnedvek savanyúságához (pH 2–2,5), segíti a hasnyálmirigy működését is.

·        Csersavtartalma – főleg a vörösboré – mérsékli a felfokozódott bélműködést, javítja a szervezet zsír- és nitrogéngazdálkodását

·        élettanilag fontos anyagokat tartalmaz

·        káliumtartalma magas (1000–1800 mg/liter), aminek hiánya szívritmuszavarokhoz, gyorsabb pulzushoz és ugyanakkor alacsonyabb vérnyomáshoz vezet.

·        Kalcium- (80–130 mg/l) és magnéziumtartalma (50–150 mg/l) hasznos az ideg-, izom-túlérzékenység és csontritkulás esetén.

·        A mangántartalma (4–10 mg/l) nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegek anyagcseréjéhez.

·        A cink-tartalma (4–8,5 mg/l) a fehérjeszintézis és a vércukor mennyiségét szabályozó inzulintermelés szempontjából fontos

·        A vas-tartalma (4–50 mg/l) a vérképzésben játszik szerepet.

·        Polifenol tartalma: csökkenti a magas vérnyomást, javítja a vérképet

·        erőteljes antioxidáns- tartalommal rendelkezik, megköti a szabad gyököket, csökkenti a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét

·        csökkenti a vérrögképződés kialakulását

·        megelőzi a csontritkulást

·        javítja a közérzetet

·        nyugtató hatású (vörösborok)

·        élénkítő hatású (fehérborok)

·        javítja a keringést

·        csökkenti a koleszterinszintet

·        Baktericid-hatással rendelkeznek (baktériumellenes)

·        gátolja az öregedési folyamatokat

·        gyulladás gátló, és gyulladáscsökkentő

Számtalan kedvező hatás – fogyasszák mértékkel, és váljék egészségükre!

EGÉSZSÉGPÉNTEK: SZÍVBARÁT ÜNNEPEK

Egészséges táplálkozás – ezt hangoztatja minden egészséggel foglalkozó szervezet, alapítvány, szakember, média, weboldal, stb. – nem véletlenül. A statisztikák ugyanis nem hazudnak: számtalan krónikus betegség kialakulása szoros összefüggésben áll a helytelen táplálkozással, és a nem megfelelően kialakított életmóddal. Olyan betegségek ezek, amelyek megkeserítik az érintettek mindennapjait, rontják életminőségüket, és hosszabb távon életkilátásaikat is. Tudom: nem éppen a legszebb dolog tőlem pont most – az ünnepek előtt pár nappal cikkeznem az egészségtelen ételekről – hiszen mikor, ha nem most készül mindenki „nagykanállal” enni a karácsonyi menüből, de … De kis odafigyeléssel bűntudat és magas rizikófaktorok nélkül élvezhetjük a finomságokat. Figyeljenek csak:

·        Reggelizzünk az ünnepen is. Van, aki nemes egyszerűséggel átalussza a reggelit – helyet hagyva gyomrában az ebédnek. Aminek az lesz a következménye, hogy az éhségtől kopogó szemekkel esik majd neki az ebédre felkínált ételeknek, garantáltan túlterhelve a gyomrát, és emésztőszerveit.

·        Ügyeljünk az adagokra. Ez most több szempontból is megszívlelendő tanács – hiszen a több fogásos ünnepi ebéd többszöröse lesz a megszokott mennyiségnek.

·        Kerüljük a túl zsíros ételeket, vagy ha elkerülhetetlen – kisebb mennyiséget fogyasszunk belőle.

·        Együnk a salátából is. Sokan fanyalognak a felkínált saláták láttán, de higgyék el érdemes enni belőlük – hisz az elkészítésükhöz használt ecet-féleségek könnyebbé teszik az emésztést, segítik a zsír lebontását.

·        Az a finom fehér kenyér – nos, pontosan „ő” az, „akit” teljes kiőrlésű vagy barna társára érdemes kicserélnünk. A teljes kiőrlésű gabonafélék jelentősen csökkentik a „rossz” koleszterinszintet és a szívbetegségek kockázatát, a rostok pedig az emésztést segítik.

·        Babra megy a játék – vagy lencsére. A hüvelyesek egészségvédő hatása immár régóta bizonyított tény. Nemcsak a szívnek jók, de a rák kockázatát is jelentősen csökkentik.

·        Alkohol – bármilyen hihetetlen, de mértékkel fogyasztva még egészségünkre is pozitív hatással lehet. Például egy pohár vörösbor csökkenti a vérrögök kialakulását, és pozitív hatással van a „jó” koleszterinszintre.

·        Fő a természetesség. Azaz, amit csak lehetséges fogyasszunk természetes valójában – a zöldségeket, gyümölcsöket mindenképp érdemes nyersen, vagy enyhén megpárolva elfogyasztani – mindig frissen, közvetlenül fogyasztás előtt feldarabolva, hogy megőrizze vitamin és ásványi-anyag tartalmát.

·        Burgonya – a köretek királynője, na és a zsírok csábítója – gondolok itt a finom, de egészségtelenül zsíros és kalóriadús sült burgonyára, vagy a chipsre. Válasszunk helyette burgonyapürét, vagy héjában sült burgonyát.

·        Erre csörög a dió – és a mogyoró. Az olajos magvak telítetlen zsírokat tartalmaznak, amelyek jó irányban befolyásolják a „jó” koleszterinszintet és csökkentik a rák kialakulásának veszélyét. Emellett a máj működésének is jót tesznek, ami a szervezet fő méregtelenítő szerve.

·        Halra fel! Méltatlanul kevés halat eszünk – sajnos. Sajnos, mert számtalan kedvező hatással van szervezetünkre: omega-3 zsírsavtartalma az érfalakat rugalmassá teszi, csökkenti a vérnyomást, megakadályozza a szervezetben a gyulladásos folyamatok kialakulását, segítenek a szívműködésben, csökkentik az érfalakon belüli lerakódásokat.

·        Elképzelhetetlen az ünnep édesség nélkül – itt is a mérték a fő alapelv, hiszen a sütemények emellett, hogy natív cukor-tartalmuknál fogva nagyon sok „üres kalóriát” tartalmaznak, nagyon gazdagok telített zsírokban, és koleszterinben.

MINDENKINEK EGÉSZSÉGES ÜNNEPEKET!