A következő címkéjű bejegyzések mutatása: életmód-orvoslás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: életmód-orvoslás. Összes bejegyzés megjelenítése

2020/11/28

TE TUDOD MI AZ AZ ÉLETMÓD-ORVOSLÁS?

 


Írta: Faar Ida


Azt hiszem, nem mondok senkinek sem újat akkor, ha azt állítom: egészségi állapotunkat, és közérzetünket jelentős mértékben befolyásolja életvitelünk, és életmódunk. Tudjuk ezt mindannyian akkor is, amikor a soron következő szál cigaretta után nyúlunk, vagy amikor a napi rohanásban egy gyorsétteremi mesterséges menüt tömünk le a torkunkon. Tudjuk a „kockázatait, és a mellékhatásait” a mozgásszegénységnek, a stresszes mindennapoknak, a zsíros-cukros étkezéseknek, - sorolhatnám estig a negatív hatásokat, amelyeket mi magunk követünk el önmagunkkal szemben – és valamiféle „Velem úgysem történhet meg!” – nemtörődömséggel állunk hozzá az oly sokszor szajkózott rizikófaktorokhoz. 

Pedig megtörténhet. 

Csak akkor már keservesebb lesz az út, amit be kell járnunk. 

Nagyon gyors egymásutánban alakulhatnak ki kellemetlen – és sokszor visszafordíthatatlan elváltozásokat okozó – betegségek:

  • magas vérnyomás

  • érelmeszesedés

  • szív-, és érrendszeri megbetegedések

  • daganatos betegségek

  • csontritkulás

  • asztma

  • cukorbetegség

  • szívinfarktus

  • agyvérzés



Számtalan vizsgálat alátámasztotta ezen betegségek és a helytelen életmód közötti szoros összefüggést, amelyből egyenesen következik, hogy amennyiben az életmód miatt alakultak ki, - akkor az életmód azonnali és tudatos – helyes irányba – történő megváltoztatásával visszafordíthatóvá válnak a folyamatok, enyhíthetőek a tünetek, és megakadályozhatóakká válnak a súlyosabb következmények. 

És itt lép be az orvoslásba egy – a nyugati országokban már elterjedt irányzat: a lifestyle medicina – azaz az „ÉLETMÓD ORVOSLÁS”.  

Az életmód orvoslás egy teljesen más szemléletet alkalmaz: a gyógyítás során – használva a hagyományos orvoslás korszerű vizsgálómódszereit, és vívmányait – nagy hangsúlyt fektet a beteg életkörülményeinek, életmódjának megismerésére is – keresve abban a kiváltó okokat. 

Nem csak a gyógyszeres kezelés rövid távú hatásában hisz, hanem hosszú távra tervez – és az életmód átalakításával gyógyít. Ennek eredményeképpen csökken a gyógyszer- mellékhatások gyakorisága – a páciens aktív részese lesz saját gyógyulásának (mi több – aktív részese is KELL, hogy legyen), és betartva orvosai javaslatait hamar tapasztalni fogja, mennyivel jobbá válnak a mindennapjai, miképp javul az életminősége.

Magas vérnyomás esetén az egészséges - só-, szénhidrát- és zsírszegény étrend betartásával már 3 hét után 10-15 Hgmm-el csökkennek az értékek, magas koleszterin-szintnél pedig alig egy hónap alatt 15-20%-os csökkenés érhető el.

Természetesen a legjobb eredmény akkor érhető el, ha - szakemberek segítségével - az érintettek komplex- életmódváltást hajtanak végre – ami felére csökkenti a koszorúér-elzáródással járó szívproblémák kialakulásának esélyét.

Persze tudom: ehhez rengeteg akaraterőre, türelemre, és kitartásra van szükség, de egy jobb és hosszabb élet reményében érdemes elgondolkodni a lehetőségen – és belevágni a feladatba.

 Hiszen Ti is tudjátok: egyszer élünk, ne pazaroljuk el lépten-nyomon az egészségünket!


2020/05/01

ÉLETMÓD-ORVOSLÁS: Betegségek, amelyek életmód-változtatással kordában tarthatóak


Egészségünk olyan érték, amelynek meglétét mindaddig természetesnek és magától értetődőnek tekintjük, amíg meg nem betegszünk. Ennél fogva általában csak akkor vagyunk hajlandóak tenni valamit az érdekében, amikor már baj van. (Tisztelet mindazoknak, akik sokkal inkább hisznek egészségük megőrzésében, és aktívan tesznek is a betegségek megelőzéséért.)

Egészséges életmód – segít a megelőzésben, de segíthet a gyógyulásban is…


Az életmód gyógyító hatását már az 1980-as évektől vizsgálják. A klinikai tanulmányok pozitív eredményt hoztak: azaz meggyőzően bizonyítható, hogy az életmód tényezőknek – mozgás, egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek elhagyása, stb.- gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van.


Betegségek, amelyeken segíthet

Magas vérnyomás
Itt elsősorban a fölös kilók leadása jelenthet óriási segítséget. A normál testsúly visszaállítása 5-20 Hgmm vérnyomásérték csökkenést eredményezhet minden leadott 10 kilogrammonként. A kitartóan, évekig követett DASH-étrend – ez egy zöldségekre, gyümölcsökre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, fehér húsokra és gabonákra épülő étrend-  8-10 Hgmm csökkenéshez vezethet. Az aerob jellegű mozgás, amit legalább minden nap 30 percig végezzük, 4-9 Hgmm-rel csökkenti az értékeket. A só- és az alkoholfogyasztás csökkentése is csökkentheti a vérnyomást.


Cukorbetegség
Dietetikus által személyre szabottan összeállított diéta betartása, a megfelelő, rendszeresen végzett mozgás - alappillérei a cukorbetegség kordában tartásának – még akkor is, ha gyógyszeres, vagy inzulinos kezelést is kapnia kell a betegnek. A betartott „életmód-kezelés” – a diéta, a mozgás, a súlycsökkentés – egyes esetekben (2-es típusú cukorbetegség), még a kapott gyógyszerek, illetve a beadandó inzulin mennyiségét is csökkenthetik.


     Elhízás
Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód előbb vagy utóbb súlyfölösleghez vezet. Az elhízás következtében zavart szenvedhet a cukoranyagcsere, kialakulhat cukorbetegség, magas vérnyomás, megemelkedik a koleszterinszint, megnő az agyvérzés, az infarktus kockázata.


     Szív és érrendszeri betegségek
A helytelen életmód következtében szív-, és érrendszeri problémák alakulhatnak ki. Mivel ez általában egy hosszabb folyamat következménye, az életmódváltással sokat tehet mindenki annak érdekében, hogy ezt a folyamatot megállítsa, vagy lassítsa, csökkentve ezzel az érelmeszesedés kialakulásnak veszélyét.


     Rosszindulatú megbetegedések
Az elhízás miatt kialakult felesleges testzsír olyan hormonális változásokat és gyulladást vált ki, amely elősegítheti egyes daganat –típusok kialakulását, és terjedését, vagy kiújulását. Az egyre gyakrabban problémát okozó vastagbélrák megelőzése érdekében érdemes mindenkinek az étrendjét átgondolni: a vörös és a feldolgozott húsok ugyanis rizikónövelő tényezők, míg a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék védőfaktorként működnek.