Nem a szülők génjein múlik, hogy milyen nemű gyerekek születnek egy ausztrál kutatás szerint

    BrisbaneEgy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

 A Queenslandi Egyetem tudósai bebizonyították, hogy a szülői gének nem határozzák meg az utódok nemét - írta a medicalxpress.com a brit tudományos akadémia lapjának (Proceedings of the Royal Society B.) aktuális számában megjelent tanulmány alapján.

    Ez volt a témában végzett eddigi legátfogóbb kutatás, az eredmények alapján a gyerekek nem szerinti megoszlása lényegében véletlenszerű. "Azt találtuk, hogy az egyes embereknek nincs velük született hajlamuk arra, hogy lányuk vagy fiuk legyen" - mondta Brendan Zietsch, az egyetem pszichológiai karának kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

    Nagyjából 51 százalék az esélye, hogy fiú, és 49 százalék, hogy lány születik, azonban az anya vagy az apa génjei ebben nem játszanak szerepek. Az eredmények kulcsfontosságúak az utódok nem szerinti arányairól szóló biológiai és evolúciós elméletek szempontjából - tette hozzá.

    A kutatók svéd anyakönyvek alapján elemezték minden, 1932 óta született svéd, szám szerint 3 543 243 szülő és 4 753 269 gyerekük adatait. Feltérképezték a családi kapcsolatokat, és megvizsgálták, hogy egy ember gyerekeinek a neme összefügg-e a testvérek gyerekeinek nemével, de nem találtak összefüggést.

    Tudományos elméletek hosszú sora bizonyult tévesnek az eredmények tükrében - mondta Zietsch. "Voltak, akik úgy vélték, hogy a gazdag vagy magas szülőknek több fia, a vonzó külsejűeknek több lánya születik. Kutatási eredményeink minden ilyen lehetőséget kizártak" - magyarázta.

Forrás: MTI

Kétszer annyi kalóriát égethet el az, aki bőségesen reggelizik

Kétszer annyi kalóriát égethet el, ezzel megelőzheti az elhízást és a magas vércukorszintet az, aki nagy vacsora helyett reggelire eszik többet - derítették ki német kutatók a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című folyóiratban közzétett tanulmányukban.

    "Eredményeink azt mutatják, hogy a reggelire elfogyasztott étel, függetlenül attól, mennyi kalóriát tartalmaz, kétszer akkora diéta indukálta termogenezist (DIT) idéz elő, mint ha ugyanazt az ételt vacsorára fogyasztanánk el" - idézte Juliane Richtert, a Lübecki Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A DIT azt a kalóriamennyiséget tükrözi, amelyet a szervezet eléget annak érdekében, hogy feldolgozza és megeméssze az elfogyasztott ételeket, és megmutatja azt, milyen jól működik a szervezet anyagcseréje, és az miként különbözik az étkezések időpontjától függően.  A kutatók 16 embert vizsgáltak, akik először alacsony kalóriaértékű reggelit és magas kalóriaértékű vacsorát fogyasztottak, majd fordítva is megnézték a kalóriabevitelt. Kimutatták, hogy azonos kalóriafogyasztás 2,5 magasabb diéta indukálta termogenezist idézett elő reggel, mint este, akár magasabb, akár alacsonyabb kalóriaértékű ételek elfogyasztása után.
   Az élelmiszer okozta vércukorszint- és inzulinkoncentráció-emelkedés ráadásul kisebb volt reggeli, mint vacsora után.
  Azt is kimutatták a szakemberek, hogy alacsonyabb kalóriaértékű reggeli fogyasztása növelte az étvágyat, különösen az édességek iránti vágyat. "Azt tanácsoljuk, hogy az elhízott betegek, csakúgy mint az egészséges emberek, inkább nagy reggelit fogyasszanak, mint nagy vacsorát, hogy csökkentsék testsúlyukat és megelőzzék az anyagcserezavar okozta betegségeket" - mondta Richter. Hatékonyabbá tehetik a leukémia kezelését egy magyar kutatócsoport eredményei

 Forrás: MTI

   

ANYATEJJEL MEGELŐZHETÓ A TEJFEHÉRJE-ALLERGIA

Az anyatejjel megelőzhető lehet a kisgyermekkorban kialakuló tejfehérje-allergia

Az anyatej hozzájárulhat a kisgyermekkorban kialakuló, a gyermekek három százalékát érintő tejfehérje-allergia megelőzéséhez - közölte az Első 1000 nap program pénteken az MTI-vel.

    A közlemény szerint a csak anyatejjel táplált csecsemőknél jóval ritkábban jelentkezik a tejfehérje-allergia, ha viszont az anya sok tejterméket fogyaszt, az első tünetek a szoptatás alatt is megjelenthetnek.
Jellemzőbb azonban, hogy az allergia hozzátápláláskor, a tejtermékek bevezetésékor jelentkezik - tették hozzá. Kiemelték, hogy a tejallergia tudatos táplálással elkerülhető: a legfontosabb a hosszan tartó kizárólagos anyatejes táplálás, anyatej hiányában pedig a részlegesen hidrolizált tápszer használata és a tejtermékek időben történő bevezetése. A gyerekeknek 8 hónapos kortól lehet savanyított tejtermékeket adni, egy hónappal később sovány, nem penészes és nem érlelt sajtok, 10 hónaposan pedig a túró is bekerülhet az étrendbe. Az állati eredetű tej azonban nem javasolt 1 éves kor alatt - tudatták.
 A közleményben azt írták, hogy a tejfehérje-allergia tejet vagy tejszármazékot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása után jelentkezik, mert a tejben található fehérjéket idegen anyagként észleli a szervezet, és kóros immunválaszt ad rájuk. A tejfehérje-allergiában szenvedők a tehéntej mellett a juh-, a kecske- és a bivalytejet sem fogyaszthatják, valamint előfordulhat keresztallergia a marhahúsra.
 A tejallergia leggyakrabban csecsemőkorban, az anyatejes táplálás során alakul ki, okozhatja a túl korán bevezetett tehéntejfogyasztás, de örökletes is lehet és felnőttkorban is jelentkezhet - ismertették.
 Gyakori hasfájás, felsőlégúti vagy ekcémás tünetek esetén érdemes orvoshoz fordulni, a diagnózis felállítása után pedig olyan tejfehérjét nélkülöző étrendet kell összeállítani, amely figyelembe veszi az életkori sajátosságok mellett a mindenkori ajánlásokat is. Ehhez érdemes gasztroenterológus vagy dietetikus segítségét kérni - javasolták.
Hozzáfűzték, hogy az érintett gyerekek esetében a tehéntejet hatéves korig orvos által felírt, társadalombiztosítás által támogatott, tejfehérje-allergia esetén adható tápszerrel lehet pótolni. A gyerekek általában 5-6 éves korukra kinövik a tejfehérje-allergiát.

Forrás: (MTI)