Minden, amit a kávéról tudni érdemes 2. rész: A kávécserje

Illatos, fehér csillag alakú virágai miatt „arábiai jázminnak” is nevezik ezt az örökzöld növényt, amely főként a Ráktérítő, Baktérítő, és az Egyenlítő közti területen terem. Nemzetsége sok-sok fajt számlál – ráadásul a termelők hibridizációval újabb fajok létrehozásával kísérleteznek, melyben az egyes fajták legjobb tulajdonságát egyesítenék. Céljuk a nagyobb termésmennyiség elérése, íz javítás, magasabb koffeintartalom, kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képesség növelése.

Két legjelentősebb fajtája a coffea arabica, és a coffea robusta, ezeket fogyasztjuk. Az arabica a világtermelés körülbelül 70 százalékát adja – ő a jobb kávé-alapanyag, de, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel-, míg a robusta a 30 százalékát –ő igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat is. A növények nagy változékonyságot mutatnak mind méretüket – az 1-2 méterestől egészen 15-18 métert is elérheti-, mind színüket tekintve.

A kávé 1-3 m magasra fejlődő kis örökzöld fa vagy bokor. Fényes, sötétzöld, hullámos levelei tojásdad alakúak 10 cm hosszúak, lándzsásak, hegyesek ép szélűek, sárgás, sötétzöld színűek, a robusta fajtánál vöröses is előfordulhat. A kávé virágzása csupán 2-3 napig tart, majd virágok leesnek, és helyüket zöld kis bogyók foglalják el, melyekből pár hónap alatt fejlődik ki a termés.

Érdekesség, hogy ugyanazon ágon egyszerre lelhető fel éretlen és érett bogyó is- ezért kell kézzel szüretelni -, és kivételes esetekben még virágok is találhatók az érett szemek mellett.

A gyümölcse húsos, cseresznye alakú, mely előbb zöld, piros, viola, végül csaknem fekete színt ölt, és olyan nagy, mint egy olajbogyó. A külső héj alatt ragadós sárga hús van, alatta találjuk a magvakat, melyet ún. pergamen héj borít. A magvak felületén ezüsthéj van, ami a termelés helyétől és a fajtól függően különböző színű lehet. A termésben rendszerint kettő kávémag található. (Előfordulhat, hogy csak egy babot találunk: ezt gyöngykávénak nevezünk – ez az össztermés körülbelül 10 százalékát teszi ki.)

A kávécserjék fejlődéséhez nélkülözhetetlen a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Bár az első években nem hoznak termést – ideális körülmények között a harmadik-ötödik évtől teremnek, és 20-25 éven keresztül biztosítanak folyamatos kávébab ellátást. Mivel a kávécseresznyék nem egyszerre érnek – egy-egy fához több alkalommal is vissza kell térni, és kézzel leszüretelni a termést. A kávéfákat folyamatosan metszik, visszavágják, hogy ne nőjenek 1-3 méteresnél magasabbra – egyrészt a könnyebb szedhetőség miatt, másrészt ezzel megnövelik a termelékenységét is, hiszen újabb hajtásokat hoz.

A fiatal kávéhajtások először zöldes színűek, simák, a második évtől sárgásbarna fásodás indul meg, ettől kezdve a héjrész sűrűn felrepedezik. Törzse egyenes, rajta sok szabályos, vízszintesen álló oldalág fejlődik. Ezek az ágak a későbbi években a termések súlya alatt ívesen a föld felé hajlanak.

MINDEN, AMIT A KÁVÉRÓL TUDNI ÉRDEMES

-         sorozat azoknak, akik képtelenek lemondani róla –

De miért is kellene lemondanunk róla?

Elképzelhetetlennek tartod a reggelt egy illatosan gőzölgő kávé nélkül? Szó szerint erőt, és energiát önt beléd, - nélküle zombiként közlekednél egész álló nap?

Nos, akkor ez a cikksorozat Neked szól!

Tudj meg minél többet a kedvencedről!

---------------------------------------------------------------------------------------------

1.     rész: Egy kis kávé-történelem

Mondák, és legendák, mítoszok végeláthatatlan sora

Napjainkig sem sikerült biztosan tisztázni a kávé felfedezésének mikéntjét, kizárólag csak régi legendák, és elbeszélések állnak rendelkezésünkre róla.

Egyes kutatók egészen az Ószövetségig nyúlnak vissza – szerintük a kávébab volt az a „száraz füge” amit Abigail adott Dávidnak, és Boáz Ruthnak. Más feltételezések szerint a kávé azonos a spártaiak „fekete italával”, de a híres olasz utazó, Petrus de Valle írásai alapján a kávé a trójai háború idejéből származik. További elméletek nyomán a Homérosz Odüsszeiájában szereplő „varázsos szer”, mely minden bajra feledést hoz, a kávé volt.

Az egyik legrégebbi feltevés szerint Gábriel arkangyal közvetítésével-  Allah nyújtott át egy csésze gyógyító italt Mohamednek, mely fekete volt, és miután a Próféta elfogyasztotta,olyan fiatal erőt öntött bele, hogy negyven férfit legyőzött.

Egy másik monda Omar Dervisről szól, aki betegeket gyógyított az imáival, de elűzték a szülővárosából, Mokkából, és egy barlangban kellett bujdokolnia. Omar egy nap egy gyönyörű énekes madarat látott egy fa tetején, de mikor meg akarta fogni, csak bogyókat talált a fán. Ezeket leszedte, és mivel már az éhhalál fenyegette, megfőzte magának. Miután elfogyasztotta, teste felfrissült. Mokkából követték gyógyítójukat a betegek – velük is megkóstoltatta az italt. Csodával határos módon mindenkit meggyógyított, aminek a híre eljutott a mokkai királyhoz is, így Omar dicsőségesen visszatérhetett, majd a város védőszentje lett.

Egy másik mese szerint Kr. e. 300.ban egy etióp pásztor észrevette, hogy ha a kecskéi egy bokor –az akkor még ismeretlen kávécserje - piros bogyóiból esznek - sokkal élénkebbek lesznek. Tapasztalatait elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik kísérletezve a magok megpörkölésével – ízletes italt állítottak elő belőle – aminek a fogyasztása segítette őket az ébren maradásban a hosszú imádságok alatt.

Egyes feltételezések szerint a kávét eleinte nem itták, hanem ették. Az ugandaiak, ha hosszú útra keltek, állítólag szárított kávészemeket rágtak (úgy gondolták, hogy ettől erőre kapnak.

Honnan származik a kávé?

Amint láthatod, a kávé konkrét eredetét homály fedi – egy azonban bizonyos: a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik. Innen terjedt el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba, majd idővel Európában, majd világszerte. A növény tudatos termesztése a mai Jemen területén kezdődött el időszámításunk szerint 575 körül. Ezen a területen a kereskedelmi élet központja Mocha nevű kikötőváros volt, ami kiinduló pontja lett a kávé világhódító útjának, és eredete az itthon is ismert „mokka” kifejezésnek.

Volt, amikor tiltották a fogyasztását

Bár manapság a mindennapjaink szerves része,- már-már rituáléja – a kávéfogyasztás, voltak történelmi időszakok, amikor ellenezték, és tiltották a fogyasztását, mert méregnek, és bűnös cselekedetnek tartották azt.

• Mekka, 1511: az akkori mekkai kormányzó a kávéról azt hitte, hogy olyan, mint a bor, azaz részegséget okoz. Emiatt kikérte két tudós véleményét, is- akik hírnévre törekedve -, azt állították, hogy a kávé, mint a bornak a pótléka, a Koránban meg van tiltva, ártalmas az egészségnek és a hívők lelki nyugalmának; behozatala óta a mecsetek üresen állnak, ellenben a kávéházak zsúfolásig megtelnek, valamint a kormányzó halhatatlan érdemeket fog magának szerezni a kávéital eltiltásával. A kormányzó emiatt megtiltotta a nyers kávé árusítását, és a kávé használatát az otthonokban és a kávéházakban. Házkutatásokat tartottak, a tilalmat megszegőket megbüntették és a náluk talált kávét nagy rakásokba gyűjtve nyilvánosan elégették.
• Olaszország, XVI. század: a papok a kávét az “Ördög italának” titulálták, s emiatt a keresztény hívőiknek ellenezték annak fogyasztását. Azonban VIII. Kelemen pápa megvizsgálta a kávé körüli tilalmat, és azt mondta: “Ez a sátán itala annyira finom, hogy kár lenne, ha a hitetlenek kizárólagosan használnák.” A legenda szerint később megkeresztelte az italt, és világszerte elismerte az italt a katolikusok számára.
• Konstantinápoly, XVI. század: Konstantinápolyban 1554-ben állították fel az első bódékat, innen árusították a kávéitalt. Ezekből lettek később a kávéházak. Amint a kávéházak megteltek látogatókkal, a mecsetek üresen maradtak, emiatt a templom szolgái ellenezték a kávét. Kérvényt nyújtottak be a muftihoz, hogy minél előbb tiltassa be a kávé fogyasztását. A mufti törvényben tiltotta be a kávét. A kávéházakat bezárták és a szultán, Ahmed Chan, halálbüntetést szabott a kávéivókra s mindent elkövetett, hogy rendeletei szigorúan és pontosan végrehajtassanak.
• Svédország, 1746: Svédországban nemcsak a kávét, de a kávéhoz kapcsolódó eszközök, csészék használatát is tiltották. III. Gusztáv király utasítására a halálbüntetésre ítélt foglyoknak kávét kellett inniuk orvosok megfigyelése alatt, akik feljegyezték mennyi kávét kell elfogyasztani, ahhoz hogy valaki belehaljon.
• Poroszország, 1777: Az egyik leghitelesebb kísérlet a kávé visszaszorítására, II. Frigyes porosz király nevéhez köthető, aki kiadott egy kiáltvány a sör javára.