HETI ÍZPRÓBA : SZŐLŐ

Itt van az ősz – itt van újra… S vele együtt a hideg reggelek, a hűvös nappalok, a bágyadtan cirógató napsugarak, és a kéretlenül érkező megfázás is, ha nem vigyáz kellőképpen magára az ember. Szerencsére a megelőzésben még segítségünkre lehetnek az ősz pótolhatatlan gyümölcsei, és zöldségei – hisz most van szezonjuk – érdemes minél többet fogyasztani belőlük, hogy még a zord tél előtt feltölthessük szervezetünk vitamin és ásványi anyag készleteit. Emellett, még ha elég előrelátóak vagyunk- be is spájzolhatunk belőlük, így nem kell decemberben már a külföldről érkezett vitaminforrásokkal rizikóznunk. Az ősz egyik legkedveltebb szezonális gyümölcse a szőlő, amelynek őshazája a Földközi-tenger vidéke, Közép-Ázsia. Öt-hatezer éves múlttal rendelkezik, már a 3500 évvel ezelőtti egyiptomi kripták falán is az ábrázolások között szerepel termelt növényként.

Sokak kedvence ez a méltán szeretett gyümölcs, mert amellett, hogy finom, az egyik legtöbb táplálkozás-élettani hatással bír:

·         a vértisztító

·         idegerősítő

·         izomregeneráló

·         gyógyítja a bél megbetegedéseit

·         megakadályozza a vese és a hólyag kövesedését és oldja a belső összenövéseket

·         fokozza az epe elválasztást és ürítést.

·         nagy mennyiségben fogyasztva csökkenti a vizelet savasságát

·         jó hatású szamárköhögésnél és a daganatos betegségeknél

·         reuma, májbetegségek, vízkór esetén a fehér vagy zöldes színű szőlők a legjobbak, a hurutokat a fekete és kék szőlők oldják a leghatásosabban

·        a szervezet számára emésztés nélkül, közvetlenül is felhasználható cukrot szolgáltat.  A benne található gyorsan felszívódó szénhidrátok (glukóz, fruktóz és szacharóz) mennyisége évjárattól, termőhelytől és fajtától függően 18-22g/100g között változik. Kúraszerűen különösen ajánlható vérszegénységre, idegbajra, fizikai gyengeségre, betegségből való lábadozás idején, gyorsan hat fáradtság esetén is DE cukorbetegek részére pontosan a gyors felszívódás (magas a glikémiás indexe), és a magas cukortartalom miatt nem ajánlott a fogyasztása – vagy csak nagy önfegyelemmel rendelkezők esetén – mérve-számolva, és csak minimális mennyiségben.

·         magas rosttartalma miatt (10 dkg szőlő 5,4 gramm élelmi rostot (cellulóz és pektin) tartalmaz,) kedvező hatású az emésztésre, a bélműködésre, kiváló székrekedésre, aranyérre,

·         csökkenti a gyulladásokat

·         májpangásra, gyomorhurutra és női betegségekre is ajánlott segítő

·         savtartalmának köszönhetően étvágyjavító hatású

·         magas víztartalma (79 g/100 g) hozzájárul a napi folyadékszükséglet fedezéséhez.

·         A szőlő és a frissen préselt leve segíti az anyagcsere bomlástermékeinek bélből való kimosását, ezért alkalmas tisztítókúrára

·         Vitaminok közül a karotin-, B1- és a B2- és C- K-vitamin-, folsav- és Biotin tartalma jelentős, ezek kedvező hatásúak az immunrendszerre, segítik az anyagcsere-folyamatokat.

·         antibakteriális és antivirális hatású: kiválóan véd kisebb fertőzések ellen.

·         ásványi anyagok közül sok foszfort, káliumot és cinket tartalmaz. Minél sötétebb a szőlő, annál nagyobb antioxidáns-tartalommal (resveratol, kvercetin) bír, ezáltal védi a sejteket a szabadgyökök károsító hatásától, gyulladáscsökkentő, óvja a szív- és érrendszert, valamint csökkenti a daganatok kialakulásának kockázatát.

·         A szőlő magja közel 50 százaléknyi olajat tartalmaz, amit préseléssel nyernek ki. A szőlőmag olaja telítetlen zsírsavakból áll, mintegy 72 százaléka linolénsav. Nagyon gazdag E-vitaminban. Zöldessárga színű, kellemes ízű, és jobban bírja a hőt, mint a többi olaj, így sütés során kevesebb káros égéstermék keletkezik.  Már kis mennyiségű fogyasztása is növeli a „jó" koleszterinszintet, és csökkenti a „rossz” koleszterin mennyiségét, valamint segíti a zsírbontást, erősíti az érfalat, csökkenti a vérrögök kialakulását. A szőlőmagolajjal bátran süthetünk –főzhetünk, de használhatjuk saláták, páclevek ízesítésére.

·         A szőlő szüret után préselt leve szintén gazdag tápanyagforrás. Gyerekek is fogyaszthatják- persze csak mértékkel, mert nagyobb mennyiségben hasi görcsöket és hasmenést okozhat. Fontos hogy ne tároljuk egy-két napnál tovább, mert a nyers must hamar erjedni kezd.

A bor, és a borfogyasztás egészségre gyakorolt hatásáról – a téma sokrétűsége miatt egy későbbi cikkben lesz szó.

SZÜRETI MUSTLEVES

Hozzávalók: 50 dkg szőlő, fahéj, szegfűszeg, 2 dl tejföl,4 dl tejszín,15 dkg liszt,3 evőkanál méz,3 dl must,2 dl tejszín, só.

Csipetnyi sóval, fahéjjal, szegfűszeggel feltesszük a szőlőszemeket főni, majd a tejfölből-tejszínből liszttel elkészített habarással behabarjuk. Mézzel ízesítjük, majd felöntjük a musttal – összeforraljuk. Lehűtve tálaljuk tejszínhabbal díszítve.

PIKÁNS SZŐLŐLEVES

Hozzávalók: 1 csirke, 3 dl száraz fehérbor, 2 sárgarépa,2 petrezselyem, 3 dl tejföl, 2 evőkanál olivaolaj, csipetnyi cukor, 2 evőkanál liszt, 40 dkg kimagozott szőlő, 1 teáskanál reszelt citromhéj.

A feldarabolt csirkét az olivaolajon megpároljuk, felöntjük 2 liternyi vízzel, és a fehérborral. Beleszórjuk a citromhéjat, a felkarikázott zöldségeket, és puhára főzzük. Ekkor beletesszük a kimagozott szőlőszemeket,és behabarjuk a levest. Sózzuk, és felforraljuk. Hidegen,melegen egyaránt finom.

GYÜMÖLCSSALÁTA

Hozzávalók: 2 db kockára vágott körte, 40 dkg kimagozott szőlőszem, 30 dkg eper felszelve, 3 narancs szeletelve, 1 dl konyak (vagy aki nem szereti, az alkoholt az rumaromával helyettesítheti), 1 evőkanál citromlé, édesítőszer

 Elkészítjük az öntetet, ráöntjük a gyümölcsökre. Jól lehűtve tálaljuk.

SZŐLŐMÁRTÁS

Hozzávalók: 2 pohár tejföl, kevés liszt, só, 50 dkg szőlő kimagozva

A kimagozott szőlőt húslében megfőzzük, turmixolás után behabarjuk, sózzuk. Főtt hússal és burgonyapürével tálaljuk.

SZŐLŐLEKVÁR

Hozzávalók: 1 kg érett leszemezett fekete szőlő,1/2 kg vékonyra szelt birsalma, 25 dkg cukor

A szőlőt, a birsalma szeletekkel puhára főzzük – átpasszírozzuk, majd a kapott pépet a cukorral sűrűre főzzük.

JÓ ÉTVÁGYAT MINDENKINEK!

HETI ÍZPRÓBA : SALÁTAÖNTETEK

 Salátafélék, retek, újhagyma, spenót, karalábé – egyre szélesebb a hazai idényzöldség kínálat, így végre egészségesebben étkezhetünk. Már ha elég komoly azon elhatározásunk, hogy a nyár közeledtével megpróbálunk megszabadulni néhány rossz szokásunktól, és mellesleg jó pár kéretlenül felkúszó kilótól. A különböző zöldségekből készített saláták fogyasztása minden szempontból egészséges: szerepet játszik a vitamin- és ásványianyag-pótlásban, kevés kalóriát tartalmaz, a magas rostbevitel pedig teltségérzetet okoz, és még az emésztést is karban tartja. Persze mit sem ér a sokféle zöldség, ha mindig ugyanúgy készítjük el, s emiatt előbb vagy utóbb unalmassá válik. Általánosságban elmondható, hogy szinte minden zöldségből (és gyümölcsből) készíthető saláta – csak az egyéni ízlés, és a kapható alapanyagok szabhatnak határt fantáziánknak. Fogyaszthatjuk előételként, köretként, hússal, sajttal dúsítva pedig akár főételként, vagy csak a két főétkezés között egészséges nassolnivaló gyanánt. Rövid idő alatt nagyon ízletes, változatos és ínycsiklandozó ételeket remekelhetünk – a számtalan házilag is könnyedén elkészíthető - öntetnek, mártásnak és szósznak köszönhetően. A házilagos elkészítés most kiemelten fontos – hiszen így biztosak lehetünk abban,hogy az öntet semmiféle tartósítószert, ízfokozót, színezéket sem tartalmaz.

A salátakészítés néhány megszívlelendő alapelve:

- Fontos, hogy mindig ép, friss, és romlatlan és szezonálisan beszerezhető nyersanyagokat válasszunk, mert csak ezeknek teljes az élvezeti értéke, és tápanyagtartalma.

- Mindig alaposan tisztítsuk meg őket a szennyeződésektől, az emészthetetlen fás részeket (például a karalábénál) pedig semmiképp ne használjuk fel. A zöldségek pucolásánál, a gyümölcsök hámozásánál törekedjünk arra,hogy minél vékonyabb rétegben végezzük a műveletet, hiszen a legtöbb vitamin a héj alatt található.

-  A salátaleveleket soha ne vágjuk, csak tépkedjük – mert mire eljön a tálalás - elszíneződhet a levélrész vágott széle.

- Arra is ügyeljünk, hogy a ropogós zöldsalátákat soha ne mossuk meleg vízzel és ne sózzuk be nagyon előre, mert ezzel veszít a frissességéből, és a vitamintartalmából.

- Ahhoz, hogy a zsírban oldódó vitaminok felszívódhassanak (A-, D-, E-, K-vitamin) szükség van némi zsiradékra – ezért az öntetekben ott a helye a különböző salátaolajoknak. Leggyakrabban használt salátaolajok: napraforgóolaj, olivaolaj, repceolaj kukoricaolaj, földimogyoró olaj, tökmagolaj, dióolaj, szójaolaj, szezámolaj. Mindig csak a lehető legszükségesebb mennyiségben alkalmazzuk őket, mert magas az energiatartalmuk.

- Salátáink savanyítására eceteket használunk. Lehetőleg kerüljük az eszenciákat, és csak természetes savanyító-anyagokat: bor- és gyümölcseceteket, balzsamecetet vagy citromlevet alkalmazzunk.

- Óvatosan bánjunk a fűszerezéssel is: 2-3 féle fűszernél többet ne tegyünk bele, mert elnyomja a friss zöldségek eredeti ízét.

- Az elkészült salátát letakarva, két-három órát hűtőszekrényben érlelve, előhűtött üveg vagy porcelán salátástálban, hidegen tálaljuk. Soha ne tegyük fémből készült edénybe, mert az ecetes-sós lé kioldhatja annak fémtartalmát, kellemetlen ízűvé téve ennivalónkat.

Ha a fenti alapelveket betartjuk, bizton számíthatunk arra, hogy egészséges és ízletes étel kerül asztalunkra.

S most következzék néhány recept – próbálkozzanak bátran!

SNIDLINGES ÖNTET FEJES SALÁTÁHOZ

Hozzávalók: 1 csomag petrezselyemzöld, 1 csomag snidling, 3 evőkanál fehérborecet, 2 teáskanál dijoni mustár, só, bors, méz, 5 evőkanál napraforgóolaj

A mustárt az ecettel, sóval, borssal, pici cukorral és az olajjal elkeverjük, majd beleforgatjuk a leveleire tépkedett petrezselyemzöldet és a felkarikázott snidlinget. Az öntetet fejes salátához, vagy bármilyen más vegyes salátához felhasználhatjuk.

TÖKMAGOS ÖNTET SPENÓTHOZ

Hozzávalók: 3 evőkanál tökmag, 4 evőkanál balzsamecet, 2 teáskanál dijoni mustár, só, bors (ízlés szerint), napraforgóolaj

A tökmagot zsiradék nélkül pirítsuk meg. A balzsamecetet a mustárral, borssal, sóval alaposan keverjük el, majd lassan adagolva keverjük hozzá az olajat is. Végül a kihűlt tökmagot vágjuk össze, és adjuk az öntethez. Spenóttal a legfinomabb.

ITÁLIAI ÖNTET HÚSOS-ZÖLDÉSGES SALÁTÁKHOZ

Hozzávalók: 4 evőkanál vörösborecet, 1 teáskanál szárított oregánó, 2 gerezd fokhagyma, só, őrölt bors, 5 evőkanál olivaolaj, 1-1 apróra vágott piros és sárga kaliforniai paprika, petrezselyemzöld

Az előkészített hozzávalókat összekeverjük.

DIÉTÁS JOGHURTOS ÖNTET LEVELES SALÁTÁHOZ

Hozzávalók: 2 doboz natúr joghurt, 3 evőkanál reszelt vöröshagyma, 3 evőkanál petrezselyemzöld, 2 evőkanál kapor, 2 evőkanál citromlé, 2 gerezd fokhagyma összezúzva, só, őrölt bors

A joghurtot összekeverjük a többi hozzávalóval. Bármilyen salátához illik, nagyon finom.

CSÍPŐS ÖNTET MAJONÉZZEL

Hozzávalók: 3 evőkanál majonéz, 3 evőkanál reszelt zeller, 3 evőkanál reszelt vöröshagyma, 5 kemény tojás, késhegynyi chili por, 1 csokor petrezselyemzöld, 10 dkg dió, só, őrölt bors

A majonézt a reszelt zellerrel, a reszelt vöröshagymával, a chili porral, petrezselyemzölddel elkeverjük, sózzuk, borsozzuk. A tojásokat cikkekre vágjuk, a dióbelet szárazon megpirítjuk. Végül a megmosott salátalevelekre halmozzuk a tojásokat, meglocsoljuk a majonézes öntettel, és megszórjuk a pirított feldarabolt dióval.

PARADICSOMOS ÖNTET

Hozzávalók: 3 gerezd fokhagyma, 1 fej vöröshagyma, ¼ zeller, ½ liter paradicsomlé (vagy 1 doboz sűrített paradicsom), 1 citrom leve,1 pohár szénsavmentes ásványvíz, 1 pohárnyi főtt rizs, 1 teáskanál só, 1 kávéskanálnyi bazsalikom, ½ csípős paprika, ½ dl olivaolaj

Bármilyen salátához illik: a hozzávalókat egyszerűen csak össze kell turmixszolni.

 JÓ ÉTVÁGYAT KÍVÁN A SZERZŐ : Faar Ida

Ha van újabb ötletük , vagy kérdésük bátran írjanak: eletreceptinfo@gmail.com