2014/12/01

UTAZÁS ANATÓMIÁBA - A SEJTEK MŰKÖDÉSE


A sejt az élő szervezet alapvető önálló működési egysége. 
Kétféle sejttípus létezik,
  •  prokaryota - bár van örökítőanyaga (dezoxiribonukleinsav = DNS, ribonukleinsav = RNS), de az nem határolódik el a cytoplasmától.
  •    eukaryota sejt-  örökítőanyaga sejtmagmembránnal körülhatárolt, s így kialakul a sejtmag.

Sejtmembrán - A sejtet a külvilágtól a határolja el. Ez biztosítja a sejt alakját, térfogatát, elzárja a sejt belső terét (intracelluláris tér) a külső (extracelluláris) tértől.
A membránokban fehérjék (membránfehérjék) is találhatók. Ezek többségükben nagyméretű molekulák. A transzmembrán fehérjék döntő többsége csoportokba rendeződve csatornákat képez, amelyek a szabályozott anyagszállítás helyszínei. Minden csatornának (pl. Na+, K+, víz) megvan a saját fehérjeszerkezete.

A sejt belső tereiben szintén membránrendszerek vannak, amelyek szerkezetüket tekintve alapvetően azonosak a sejtmembránnal.

Az eukaryota sejtekben körülhatárolt sejtmagot (nucleus = N) - a határoló hártyát sejtmagmembránnak nevezzük. Ezen a maghártyán erős nagyítással pórusok találhatók, melyen keresztül fehérje és nukleinsav anyagcsere zajlik. A magmembránról fűződik le az endoplasmás reticulum, amely egy kanyarulatos zsákrendszer, s behálózza a sejt teljes belső felszínét. Kétféle típusa : sima- és a durvafelszínű (rER) endoplasmás reticulum ismert. A rER cytoplasma felé eső felszínét ribosomák (r) borítják. A ribosomák felszínén zajlik a fehérjeszintézis.

A Golgi-készülék szintén a sejtmembrán-halmazokból álló sejt szervecske. (Egy háromdimenziós cső és zsákrendszer, amelyben a ciszternák laposak, nagyjából C-alakúak, melyek végeik felé kiszélesednek. Ezekről a kiszélesedésekről fűződnek le a Golgi-eredetű vesiculák, amelyek alapvető feladata anyagok raktározása, szállítása, secretumok módosítása.

A Golgi-készülékről fűződnek le a lysosomák. Ezek apró membránnal körülhatárolt hólyagocskák, amelyek belsejében bontó enzimeket találunk. Az elsődleges lysosomák a Golgi-készülékről lefűződve sejten belüli emésztést végeznek. A másodlagos lysosomák egyéb anyagokat tartalmazó hólyagokkal történő összeolvadás eredményeként jönnek létre, és emésztik a hólyagok tartalmát. A lysosomák tartalmaznak specifikus fehérje, szénhidrát, vagy nukleinsav bontó enzimeket is.

Minden eukaryota sejt tartalmaz mitochondriumokat Ez a sejtszervecske önálló osztódásra képes, mert megtartotta saját DNS állományát. Alapvető feladata, az energianyerés és az energia raktározása. Maga a mitochondrium nagyjából hengeres formájú szerv, mérete változó, lehet néhány mikrométer hosszú is. A külső membrán elhatárolja a cytoplasmától. Belső membránjának felszíne rendkívül nagy, mert azon betűrődések, ún. cristák találhatók. Ez a membránrendszer a belső teret kisebb egységekre osztja. A mitochondrium alapállományát matrixnak nevezzük.
Cytoskeleton (sejtváz) egy hatalmas, fehérjékből felépülő rendszer. Szerepe a sejt állandó alakjának fenntartása, a sejtszervek rögzítése, a sejten belüli transzportfolyamatok (szállító folyamatok) biztosítása oly módon, hogy a különböző vesiculák, nagyméretű molekulák csúszva haladnak felszínén.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése