Furcsa teremtmények vagyunk, mi
emberek…
Én is, Te is…
Mert ugye, ha dicsérő szót hallasz, pár pillanatra kivirulsz,
majd azon kezdesz el tanakodni vajon nincs e hátsó szándék a hízelgő szavak
mögött, majd gyorsan el is felejted azokat?
Viszont ha barátságtalan
fogadtatásba részesülsz, vagy elutasítanak, megsértenek, hosszú-hosszú időre
bevésed a fejedbe, s hagyod, hogy megmérgezzék a mindennapjaidat.
Hurcolod magaddal
sokszor évekig– mint egy folyamatosan növekvő szeméthegyet – rágódsz rajtuk,
elemzed őket, viseled a bénítólag ható következményeket - és nem adsz teret
másnak csak a bántó, kellemetlen élmények felidézésének.
Ez nem mehet így
tovább!
Tégy magadért, tégy azért, hogy a lelkedben cipelt hulladéktól mihamarabb
megszabadulhass.
Hogyan?
Egyszerűen!
Kontrolláld a gondolataidat, és koncentrálj kizárólag csak a jóra!
Lásd meg
másokban a szépet, a dicsérnivalót –és őszinte szívvel adj is hangot ennek!
Miért?
Mert ahhoz, hogy boldog lehess, boldog gondolatok kellenek…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése