2019. augusztus 10., szombat

ITT A HŐSÉG - Ne felejts el inni Te sem!

Hőségben létfontosságú a folyadékpótlás


ÉLTETŐNK A VÍZ
  
Írta: Faar Ida

Szomjas vagy?
Az baj!
Miért?
Mert ha már szomjúság gyötör, akkor már a kiszáradás veszélye fenyeget!

Vizet! Vizet!
Vizet – mindenkinek!

A tiszta víz a legjobb szomjoltó

A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze és az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. Legnagyobb mennyiségben az izomban és a zsigerek sejtjeiben fordul elő. A csontváz sejtjeiben mennyisége kevesebb, a zsírsejtekben pedig gyakorlatilag nincs. A víz valamennyis szövetben jelen van és valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik, beleértve a nagy energiájú kötések (pl.: ATP molekulában) bomlása révén felszabaduló energiaképződést is.

Mihez is kell a víz?
  •  a víz biztosítja valamennyi testfolyadék, nyák folyékony közegét, úgymint a vér, a nyirok, a vizelet és a verejték.
  • tápanyagokat szállít a sejtekhez és elszállítja a salakanyagokat
  • közvetítőanyag a salakanyagok testből való eltávolításához
  • az ételek emésztésében részt vesz, úgy, hogy beépül a molekulákba, melyek ennek révén hasadnak építőköveikre (hidrolízis)
  • szabályozza a testhőmérsékletet a bőrből való „kipárolgás” (nem egyenlő a verejtékezéssel) segítségével
  • fenntartja a testfolyadékok, mint pl.: a vér és a nyirok fizikai és kémiai állandóságát
  • edvesíti, így sikamlóssá teszi a nyálkahártyákat és az egymáson elmozduló felületeket
  • valamennyi sejt felépítésében szerkezeti anyagként szolgál.



A víz energiát nem tartalmaz, emésztést nem igényel. Az energiát szolgáltató tápanyagok lebontásának végterméke. Egy felnőtt ember testtömegének 50-60%-a víz. A szervezetben a víz úgynevezett folyadékterekben található. Egy átlagos, 70 kg súlyú ember szervezetében körülbelül 40 liter víz van.

Ezek a folyadékterek a következők:
  • A sejteken belüli folyadék, mely körülbelül 25 litert tesz ki. Főként az izomszövetben található.
  • A sejteken kívüli folyadék, megközelítőleg 15 liter vizet tartalmaz, mely további két folyadéktér között oszlik meg: az erekben lévő folyadék, és  a szövetekben lévő folyadék.
  • Nagyjából napi 7-9 liter folyadék választódik ki az emésztőszervrendszerbe az emésztés során, mely a felszívódása alkalmával maga is visszaszívódik és normális körülmények között csak töredéke távozik a széklettel.


A vízfelvételt számos szabályozó folyamat befolyásolja:
  • A szomjúságközpont.
  • Az ADH nevű hormon, mely a vesében fokozza a vízvisszaszívást
  • A mellékvese aldoszteron nevű szteroidhormonja, mely a vesében fokozza a nátrium és vízvisszaszívást.


A vízfelvételt egészséges szervezetben, azonos mennyiségű víz leadása követi. 

A vízleadásnak számos útja van a szervezetben:
  • A vesén keresztül vizelet formájában
  • A verejtékmirigyeken keresztül izzadság formájában
  • A bőrön keresztül kipárolgás formájában
  • A légzés folyamán a vízpára kilégzésével
  • A beleken keresztül a széklet révén.



A test víz-, illetve folyadékegyensúlyára számos tényező hat.
  • A kor: Egy újszülött teljes testsúlyának akár 75%-a is lehet víz, ez az arány aszületéstől az idős korig folyamatosan csökken.
  • A környezeti és a testhőmérséklet: Nagyon meleg időben a vízvesztés verejtékezés útján óránként akár 1,5-2 literig növekedhet.
  • A testmozgás: A testhőmérséklet növekedésével a vízleadás is folyamatosan fokozódik a verejtékezés és kilégzés által.
  • Érzelmi vagy fizikai stressz (félelem, fájdalom, idegesség) hatására fokozódik az ADH kiválasztás, ezáltal nő a vesében a vízvisszaszívás.
  • Műtét és altatás során szintén fokozódik az ADH kiválasztás, ezáltal nő a vesében a vízvisszaszívás.
  • Egyes betegségek (pl.: veseelégtelenség, magas vérnyomás, bizonyos típusú daganatos megbetegedések) során, különféle mechanizmusokon keresztül csökken vagy nő a folyadékleadás.
  • Trauma előidézte sérülés (égés vagy zúzódás): a szövetekben lévő folyadék mennyisége lecsökken, ezáltal kóros irányba tolódik a folyadékterek közötti egyensúly is.

·        Vízhajtók hatására fokozódik a veséken keresztüli folyadék kiválasztás.
·     Abnormális folyadékvesztés: hasmenés, hányás, kiszáradás (környezeti vagy láz eredetű).
·       Abnormális folyadék visszatartás: oedema. Legveszélyesebb formája, amikor a tüdők sejt közötti állományában halmozódik fel a folyadék, mivel fulladást okozhat.


A víz, felszívódását tekintve, szabadon közlekedik a bélnyálkahártyán keresztül, mindkét irányba. Folyadékfelvételünknek olyannak kell lenni, hogy a folyadékfelvétel és folyadékleadás egymással egyensúlyban maradjon. Ezt sok tényező befolyásolja úgy, mint életkor, nem, fizikai aktivitás, hőmérséklet. Általánosságban azonban elmondható, hogy a napi folyadékbevitelnek körülbelül 20-40 ml/testsúlykilogrammnak kell lennie.

A vizet kedvünk szerint ízesíthetjük is




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...