Kiszabadultunk.
Útra kelhetünk.
Szabadon
mozoghatunk.
Sétálhatunk a parkban, kiülhetünk a kávéház
teraszára, beülhetünk egy ebédre, lemehetünk a játszótérre.
DE nem lélegezhetünk fel.
Még nem.
Mindig-minden alkalommal
elmondják.
Újra és újra hangsúlyozzák...
Igazuk van.
Igazuk
van, mert az ember hajlamos megrészegülni a visszakapott szabadság
érzésétől, és fejjel rohanni a falnak.
Mert úgy érzi
visszakapta az életét – a régi megszokott „kerékvágást”.
DE nem kapta vissza – vagy legalábbis nem teljesen.
Csak ésszerűen
beszabályozva...
Van, aki elbagatellizálja – mondván nem is volt
akkora a baj!
Nekik érdemes lenne újranézni az olasz és spanyol
tudósításokat.
Vagy empátiát tanúsítania azon emberek iránt
akik a szeretteiket vesztették el – végérvényesen...
Szóval:
kiszabadultunk.
Útra kelhetünk.
DE most még nincs itt az ideje a
kapkodásnak...
Csakis a megfontoltság vezethet mindannyiunkat.
