2012. október 17., szerda

LÉLEKÁPOLÓ GONDOLATOK : KÍVÁNCSISÁG


Kíváncsiság

Mindannyian kíváncsiak vagyunk – és ez így természetes, hiszen a kíváncsiság nem más, mint a tudás szükséglete, olyan vágy, amelynek eredményeképpen megtudhatunk valami újat – s ez kiragad bennünket a megszokottságból, a rutinszerűségből, a monotonitásból. A kíváncsiság egyben kockázat is – hiszen a megszokott – biztonságos közeget elhagyjuk a teljesen ismeretlenért, de cserébe valami újat kapunk. Gondoljunk csak a gyermekkorunkra: a kíváncsiságunk ismertette meg velünk a világot – minden érdekelt bennünket, ami körülöttünk volt – megtapogattunk minden tárgyat, szétszedtük, gyakran meg is kóstoltuk szüleink nagy rémületére.  A kíváncsiság életünk része kell, hogy legyen felnőttként is –hisz bizonyítéka annak, hogy van életkedvünk, hogy képesek vagyunk jobbá tenni az életünket, hogy hajlandóak vagyunk akár változtatni is. A kíváncsiság az, ami előreviszi a világot, ami újabbnál újabb felfedezésekre ösztökéli az embereket.
„Van egyfajta tűz és indulat, melyet nem a pillanat varázsa fűt, nem az érzékek és a kíváncsiság, nem az önzés és a becsvágy szítanak, nem, van egyfajta végzetes parázslás az emberi életben, melyet nem oltanak el megszokás és unalom, nem olt ki a beteljesülés, sem a kacér kíváncsiság, nem tud eloltani a világ, igen, mi magunk sem tudunk eloltani.”( Márai Sándor)
„Hagyjuk, hogy kérdezzenek a gyerekek! A kérdezés a kíváncsiság jele, ami a tudásszomjból fakad. A gyerekek kérdéseiből jobban kiderül, mit tudnak, mint ha csak arra válaszolnak, amit mi kérdezünk. Ha mindig addig megyünk előre, amíg a gyerek kérdez, biztos, hogy a megfelelő szinten tanítunk.”(Gyarmathy Éva)
„A kíváncsiság minden tudomány kezdete.”(Pierre La Mure)
„Mindig valami más kerül elő amint                                     
a kíváncsiság leporolja a tényeket
mást talál bent és mást odakint
nem a valóság, a remény tévedett.”
(Fecske Csaba)
„A könyv az én kezemben nem kegytárgy, amire csak ránézni szabad, hanem átvezetés egy másik világba, alkalom és eszköz és kíváncsiság és élvezet, mert különben minek.”(Kontra Ferenc)
„Lehet, hogy a pokol nemcsak a babonaság és a félelem szüleménye? Úgy tetszik, tudatunk körén kívül rettenetes szakadék tátong, amelyben ijesztő szörnyek nyüzsögnek, titokzatos lények, rejtélyek! S akit egyszer elcsábít a kíváncsiság, belenéz a szakadék mélyébe, elveszett!”(Wladyslaw Stanislaw Reymont)
 „A közönséges kíváncsiság erősebb, mint a félénkség.”(Agatha Christie)
 „ Csak tudni szeretnék a tényeket. Egyszerűen csak tudni. Ilyen az emberi természet. Ezért fedezünk fel dolgokat. Ezért repülünk a Holdra, ezért szállunk le a tengerek mélyébe, ezért akarjuk, hogy az Északi-tenger természetes gázai lássanak el bennünket oxigénnel, ne pedig az erdő fái, növényei. Örökösen kutatunk. Puszta kíváncsiságból. Kíváncsiság nélkül olyanok lennénk, mint a teknősbéka. Nagyon kényelmes életet él. Télen alszik, nyáron él. Nem érdekes, de nagyon békés. Másrészről viszont...
- Másrészről az ember a mongúzhoz hasonlít.”(Agatha Christie)
„Megvolt benne az örökké éhes, érdeklődő kíváncsiság az élet iránt, amely az elmélkedés embereinek sajátja, de nem jellemző a cselekvés embereire.”(Agatha Christie)
„Vajon mi a kínzóbb: a sosem-tapasztalt jó iránti kielégíthetetlen kíváncsiság, vagy a már tapasztalt jó elvesztése és nosztalgiája? Ki szenved jobban: aki magasra jutott és lezuhant, vagy aki egy életen át sóvárgott a magasba és még a félemeletig sem jutott el?”(Bodor Pál)
„Minden tudomány csak valamilyen értelmetlen kíváncsiság kielégítése lenne, ha nem arra törekedne, hogy az emberi személyiség létezésének értékét emelje. A tudományok igazi értéke úgy derül ki, ha megfogalmazzák azt is, hogy mit jelentenek eredményeik az ember vonatkozásában.”(Rudolf Steiner)
„A boldogság vagy erős indulatok játéka, amelyek felőrlik az embert, vagy valamilyen pontosan szabályozott elfoglaltság, amely egy ütemesen működő angol gépezethez teszi hasonlóvá az embert. Ezeken az örömökön kívül még él valamilyen, nemesnek mondott kíváncsiság bennünk, amely meg akarja ismerni a természet titkait, vagy pedig utánozni akarja megnyilvánulásait. Ez a Művészet vagy a Tudomány, a Szenvedély vagy a Nyugalom.”(Balzac)
„Furcsa, hogy a kor előrehaladtával az ember mennyire másképpen gondolkodik a sorsról és a végzetről. Fiatalon még meg vagyunk győződve arról, hogy az élet csupa választási lehetőség. Ott állunk megannyi ajtó előtt, kinyitunk egyet, mögötte még több ajtó, ott is választunk egyet és így tovább. De nemcsak azt választjuk ki, hogy mihez akarunk kezdeni, hanem azt is, hogy mivé akarunk válni. És igazából még az sem zavar, ha hangos csattanással időről időre bezárul mögöttünk egy ajtó. Ahogyan az sem, hogy az ajtók közül sok ugyanoda vezet, ahová történetesen egy másik is. És az sem baj, ha az ajtó zárva van, hiszen ott van a többi, lehet újra próbálkozni. Az, hogy a választási lehetőség csupán illúzió, fel sem merül bennünk, hiszen csak azt akarjuk megtudni, hogy mi van az ajtó mögött, a mögött, amiről azt reméljük, hogy közelebb visz a titok nyitjához. Amíg ifjú az ember, így tekint az életre. Aztán valamikor, amikor az ember nagyjából az élete feléhez ér, megváltozik. Kétségek, csalódások, kudarcok, felesleges ismétlődések veszik át a kíváncsiság helyét. Lassan kezdjük felfogni, hogy már több ajtó van zárva előttünk, mint ahányon még benyithatunk. Egyre többet tekintünk hátra, ahelyett, hogy előre néznénk. Ami eddig jelentéktelen volt, annak hirtelen óriási súlya lesz.”(Richard Russo)
„A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad. A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.”(Lőrincz L. László)
„A kíváncsiság és a képzelet a tudatos lét két legnagyobb erénye és hibája. A kíváncsiság, mellyel megismerni vágyunk a megismerhetetlent; és a fantázia, mellyel elképzeljük és megalkotjuk az elképzelhetetlent.”(Bayer Tibor)
„Nem tekintgetünk sokáig a múltba. Megyünk tovább, előre, új kapukat tárunk ki, új dolgokat teszünk, mert kíváncsiak vagyunk, és a kíváncsiság vezet új utakra minket.”(Walt Disney)
„A kíváncsiság nem bűn - mondta -, de a ha nem vigyázunk, bajt hozhat ránk.”(Joanne Kathleen Rowling)
„Szokott kudarca a nagyon feldicsértnek, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményt. A valóság sohasem ér fel az elképzeléssel, mert könnyű gondolatban magunkra ruházni minden tökélyt, de nehéz elérni. A képzelet a vággyal társul és mindig többet tesz fel a dolgokról a valóságnál. Bármilyen nagyok a kiváló tulajdonságok, a képzetükkel nem versenyezhetnek, s mivel a túlajzott várakozást megcsalják, inkább kiábrándulást keltenek, mint csodálatot. A remény nagy meghamisítója az igazságnak. Az okosság segítsen a bajon, és intézze úgy, hogy az élvezet nagyobb legyen az óhajnál. Némi előlegezett hitel alkalmas a kíváncsiság felkeltésére, de nem kötelez semmire. Jobban jársz, ha a valóság túlszárnyalja az elképzelést.”(Baltasar Gracián)
„A kíváncsiság az ember természetes sajátsága, a tudatlanság leánya, amely szüli a tudományt, mikor a csodálkozás megnyitotta elménket.”(Giambattista Vico)

MARADJUINK HÁT MINDANNYIAN KÍVÁNCSIAKJJJJ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...