2015. január 31., szombat

HETI HÍRMORZSÁK 5.hét

HETI HÍRMORZSÁK-HÍREK, AKTUÁLITÁSOK

A feketén üzembe helyezett gázkazán veszélyes és a garancia sem jár rá
 
Budapest, 2015. január 26., hétfő (MTI) - A Magyarországon évente megvásárolt 40-50 ezer gáz fűtőkészülék 30-50 százalékát illegálisan helyezik üzembe, így azok veszélyesek lehetnek, és garancia sincs rájuk - mondták az MTI által megkérdezett szakértők.
    A kazánoknál a garancia feltétele a szakszerű üzembe helyezés, amit a gyártó által felhatalmazott szerelőnek kell elvégeznie.Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatójának véleménye szerint a válság óta visszaesett keresletben rejlik az oka annak, hogy az évente eladott 40-50 ezer gáz fűtőkészülék jelentős hányadát nem legálisan helyezik üzembe. Csicsó Sándor, az angol BDR Thermea csoport képviseletét ellátó Ép-Gépész Holding Kft. szerviz vezetője az illegális üzembe helyezés arányát 30 százalékra, Seidl Gábor, a Vaillant Saunier Duval Kft. ügyvezető igazgatója 50 százalékra teszi, megjegyezve: 2013-ban még ők is 30 százalékot tapasztaltak.
Az illegális üzembe helyezés okai között az alacsonyabb költséget és a gyorsaságot említették a szakemberek.  Elmondták: az új kazán felszereléséhez meg kell terveztetni a gáz- és a kémény bekötést, majd be kell szerezni a gázszolgáltató és a kéményseprő engedélyét, ami pénzbe kerül. Például ha valaki egy négyemeletes ház földszintjén lakik, és a kazáncsere előtt végig ki kell bélelni a kéményt, majd bele kell szerelni a kondenzációs kazán égéstermékét elvezető csövet, a csere kompletten akár egymillió forint is lehet.

Nielsen: csökkent a fogyasztói bizalom

 Budapest, 2015. január 26., hétfő (MTI) - Pénzügyi helyzetüket és munkahelyi kilátásaikat is kedvezőtlenebbül ítélték meg a magyar fogyasztók tavaly az utolsó negyedévben, mint egy negyedévvel korábban a Nielsen felmérése szerint.
    A piackutató társaság az MTI-hez hétfőn eljuttatott jelentése szerint a magyar fogyasztói bizalmi index a harmadik negyedévhez képest 2 ponttal 54 pontra csökkent, így megtört a tavalyelőtt óta tartó növekedés. A felmérés ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a globális és európai átlag is 2 ponttal, 96, illetve 76 pontra csökkent.  
    Magyarországon az index három összetevője közül 16 százalékról 20 százalékra nőtt azon válaszadók aránya, akik az árakat és pénzügyi lehetőségeiket megfelelőnek tartják vásárláshoz, így erősödött a vásárlási kedv.
    Ellenben egy százalékkal 11 százalékra csökkent azon megkérdezettek száma, akik kedvezően ítélik meg a munkahelyi kilátásokat a következő tizenkét hónapban.
    A tavaly negyedik negyedéves felmérésben részt vett magyar fogyasztók 22 százaléka derűlátó saját pénzügyi helyzete szempontjából a 2015-ös évre vonatkozóan, ami egy százalékkal kevesebb a harmadik negyedéves aránynál.
    A Nielsen kutatása világszerte 60 országban vizsgálta a fogyasztói hangulatot, ezek közül csupán tizenhatban, főként Ázsiában emelkedett a fogyasztói bizalmi index a harmadik negyedévi mutatóhoz viszonyítva. Vezet továbbra is India 129-es index-szel, majd Indonézia következik 120-szal és Thaiföldé a harmadik legoptimistább hely, 111 ponttal.
    A felmérésben szereplő 31 európai ország közül Oroszországban, az átlaghoz képest jóval nagyobb mértékben, 8 ponttal csökkent a negyedik negyedévben a fogyasztói bizalmi index. Ennek magyarázata, hogy a nemzeti valuta leértékelődésével az orosz fogyasztók vásárlóereje és szabadon elkölthető pénze tovább csökkent, és a Nielsen kelet-európai igazgatója, Kyriakos Kyriakou azzal számol, hogy a helyzet rosszabbodni fog 2015 első felében.

Nem kerül uniós tiltólistára a magyar fehér akác

Budapest, 2015. január 27., kedd (MTI) - A hungarikumnak minősülő fehér akác várhatóan nem kerül fel az "idegenhonos özönfajok" uniós tiltólistájára, amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő - közölte a Földművelésügyi Minisztérium kedden az MTI-vel, a mezőgazdasági és halászati tanácsülést követően.
 A közlemény szerint Karmenu Vella környezetpolitikáért, tengerügyért és halászatért felelős biztos elmondta, hogy a listát 2015 folyamán alakítják ki, és ígéretet tett arra, hogy a lista előkészítése során folyamatosan egyeztetnek Magyarországgal. Kiemelte: ahogyan az uniós jogszabály is kimondja, elsődlegesen az EU-ban széles körben még el nem terjedt, gyors intézkedésekkel kezelhető káros fajokkal szükséges foglalkozni.  A halászati szektort is felügyelő biztos egyetértett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel abban, hogy az édesvízi akvakultúrát fejleszteni kell, egyrészt a környezetre gyakorolt pozitív hatásai miatt, másrészt az unió importfüggőségének csökkentése érdekében.A találkozón a magyar tárcavezető ismét hangsúlyozta a cianidos technológia veszélyességét az aranybányászat kapcsán, és véleménye szerint a vízgyűjtő-területi érintettség miatt kiemelt figyelmet kell szentelni a Verespatakra tervezett beruházás potenciális veszélyeinek.Karmenu Vella biztos álláspontja szerint a cianidos technológia teljes betiltása aránytalan lenne, mert ebben az esetben az összes aranybányát be kellene zárni az Unió területén, és ennek negatív gazdasági hatása lenne. Ugyanakkor a biztos jelezte azt is, hogy ismeri a tervezett beruházást és megígérte, hogy kiemelt figyelemmel követi nyomon annak fejleményeit.A tájékoztatás szerint Fazekas Sándor a levegőminőségi, valamint a hulladékgazdálkodási uniós javaslatcsomagok kapcsán kérte a biztost, hogy a tárgyalások során a tagállamok által megvalósítható, reális célkitűzéseket fogalmazzon meg a Jean-Claude Juncker elnök vezette új bizottság. Hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy egyes szektorokra, mint például az állattenyésztésre aránytalanul nagy teher háruljon.Vytenis Andriukaits, egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztossal folytatott megbeszélésen az agrártárca vezetője emlékeztetett az elmúlt évek uniós élelmiszerbiztonsági botrányaira, mint például a dioxin-szennyezésre és az E.coli-fertőzésre és hangsúlyozta, hogy a szabályozást ennek megfelelően kell kialakítani. Fazekas Sándor Magyarország részéről támogatta a bizottság fokozottabb fellépését az élelmiszerbűnözés elleni küzdelemben - olvasható a közleményben

Háromnapos ellenőrzést tartott a NAV közutakon

Budapest, 2015. január 27., kedd (MTI) - Egyebek mellett áfacsalásra utaló jeleket, foglalkoztatási és bejelentési szabálytalanságokat kerestek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszeren (ekáer) alapuló háromnapos ellenőrzéssorozatán - közölte a hivatal szóvivője kedden az MTI-vel.
    Suller György Attila közleménye szerint a múlt heti ellenőrzéssorozaton a kockázatelemzést végző ekáer-csoportok több olyan gazdálkodót azonosítottak, akikkel szemben megalapozott a gyanú a közösségi importtal és exporttal összefüggő visszaélésre. Emellett kameraadatok alapján kiválasztottak több mint 1400 ekáer-szám igénylésére kötelezett szállítmányt, amelyek közül 801 rendelkezett a szükséges azonosítóval. Az online árukövető rendszerbe bejelentkezett szállítmányok közvetlen ellenőrzése néhány percig tartott - jegyezték meg.A szóvivő szerint az akció kiemelkedő eredménye egy 75 tonnás, lengyel származású, jelöletlen burgonyaszállítmány lefoglalása volt. De előfordult olyan narancsszállítmány is, amely az országba való belépéstől a következő mérlegelési pontig "elhagyta" szállítmánya jelentős részét, továbbá több tűzifaszállítmány is a NAV látókörébe került. Az akció alatt a tartozásokat is vizsgálták, ennek nyomán több, milliárdos kintlévőséget tovább vizsgál a hivatal. Az érintettek társadalombiztosítási bejelentési kötelezettségét is ellenőrizték, és több esetben bebizonyosodott, hogy a munkáltatók elmulasztották bejelenteni alkalmazottaikat.Szintén többször előfordult, hogy eltért egymástól a szállítmány bejelentésben szereplő és tényleges súlya. Emellett 143 kockázatos élelmiszerszállítmánynál mulasztották el a bejelentést, két esetben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is eljárást indított.A közlés szerint a március elsejéig tartó próbaüzemben az ehhez hasonló akciók eredményeinek értékelése, az érintett gazdálkodók visszajelzései alapján a rendszer finomhangolása várható. Az ekáer-szám hiánya miatt nem szabtak ki mulasztási bírságot, de minden ellenőrzött gazdálkodót tájékoztattak a január 1-je óta hatályos kötelezettségeikről.

Hamisítványokat terjesztő gyógyszerforgalmazókat lepleztek le Romániában


Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
    Bukarest, 2015. január 28., szerda (MTI) - Gyógyszerforgalmazó cégeknél tartottak házkutatást Bukarestben és Románia hat megyéjében a rendőrök szerdán: az érintett cégeket egyebek mellett azzal gyanúsítják, hogy citosztatikumokként (daganatos sejtek szaporodását szelektíven gátló gyógyszerek) címkézett hamisítványokkal kereskedtek.

    A rendőrség közleménye szerint a bűnszövetkezet hamis papírokkal forgalmazott nagy értékű, súlyos betegségek kezelésére használt drága gyógyszerekként hamisítványokat. Az adócsalással és pénzmosással gyanúsított hálózat az első becslések szerint mintegy 3 millió euróval (930 millió forint) károsította meg a román költségvetést.A Mediafax hírügynökség rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Törökországból származó gyógyszerimportok során a hálózat tagjai nemcsak az államkasszát rövidítették meg, hanem a betegeket is, ugyanis a gyógyszerként forgalmazott áru egy része hamisítvány volt. A nyomozók szerint több páciens fordult a rendőrséghez azzal a panasszal, hogy hamisítványt adtak el nekik rák elleni gyógyszer címén egy olyan gyógyszertár-hálózatban, amelynél olcsóbban lehet vásárolni.A hamisítványoknak állítólag nem volt káros mellékhatásuk, de nem is tartalmazták a dobozokon feltüntetett hatóanyagokat. A Digi 24 hírtelevízió tudni véli, hogy a rákos betegek ezer és 22 ezer lej (70 ezer és 1,5 millió forint) közötti áron gyakorlatilag vizet vásároltak citosztatikum helyett.A gyanúsítottak ötmillió euró értékben importáltak árut Romániába, amelynek egy részét az Elena-gyógyszertárakban dobták piacra, másik részét pedig az Európai Unió más országaiba küldték tovább - írta a Mediafax.Marius Savu, az országos gyógyszerfelügyelet (ANM) elnöke megerősítette, hogy tavaly az utolsó negyedévben a németországi és dániai partnerintézményektől kapott jelzéseket, hogy az ottani feketepiacon Romániából származó hamisítványokat árulnak gyógyszerekként. Arról azonban nem érkezett fogyasztói panasz az ANM-hez, hogy gyanús készítmények kerültek volna forgalomba a hatósági engedéllyel működő romániai gyógyszertárakban.

Bolgár bankkártyacsalókat fogtak Budapesten

Budapest, 2015. január 28., szerda (MTI) - Több tízmillió forintos kárt okozott az a két, Budapesten elfogott bolgár férfi, akik ellen bankkártyacsalás miatt folytat eljárást a rendőrség.
    A police.hu-n szerdán megjelent közlés szerint a két 49 éves gyanúsított tavaly június óta bankjegykiadó automatákra szerelt eszközzel szerzett meg bankkártyaadatokat, majd az azok alapján készített kártyákkal ismeretlen társaik az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, illetve a Távol-Keleten vettek fel készpénzt.A tájékoztatás szerint a két férfit múlt szerdán érték tetten a nyomozók, amikor épp az adatlopáshoz használt eszközt szerelték le egy VIII. kerületi automatáról. Őrizetbe vették őket, és lakásukon több olyan eszközt találtak, amelyekre a bűncselekmények elkövetéséhez volt szükség.

Egymillió amerikai genetikai vizsgálatát kezdeményezte Obama elnök a "precíziós gyógyászat" előmozdítása érdekében

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
    Washington, 2015. január 30., péntek (MTI) - Egymillió amerikai önkéntes genetikai információjának tanulmányozását indítványozta pénteken Barack Obama elnök az egyéni genetikai felépítésre alapozó "precíziós gyógyászat" előmozdítása érdekében.
    A "precíziós gyógyászat" finanszírozására az elnök 215 millió dollárt kért a 2016-os pénzügyi évre. Az eljárás az emberi betegségeket - köztük a rákot - az egyéni genetikai felépítés alapján kifejlesztendő gyógyszerekkel kezeli.
A férfi és női, beteg és egészséges, idős és fiatal önkéntesektől származó genetikai állományt abból a szempontból fogják tanulmányozni, hogy a genetikai változatok milyen módon befolyásolják az egészséget és a betegségeket. "A precíziós gyógyászat a valaha is látott egyik legnagyobb lehetőséget biztosítja a orvosi áttörések számára" - mondta az elnök, hozzátéve hogy az azzal kapcsolatos kutatások "életmentő felfedezések egy új korszakának alapjait fektetik le" Francis Collins, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) igazgatója szerint a "precíziós gyógyászat" rövid távú célja a rákkezelés új és jobb módszereinek kidolgozása. A hosszú távú cél az, hogy információt biztosítsanak egy sor betegség kezelésének egyénivé tételéhez. A Barack Obama által kért 215 millió dolláros keretből 130 milliót fordítanának a NIH csoportvizsgálataira, 70 milliót a NIH Nemzeti Rákintézetének azon kutatásaira, amelyek célja a rák molekuláris előidézőinek beazonosítása és az ezen alapuló gyógyszerkutatás. További 10 milliót kapna az élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatal (FDA) adatbázisok kiépítésére és az ezekre támaszkodó szabályozási rendszer kialakítására. 5 millió jutna a személyiségi jogvédelmi szabványok kidolgozására a "precíziós gyógyászattal" kapcsolatos adatcsere biztonságának érdekében. A kezdeményezés megfigyelők szerint aggályokat válthat ki személyiségijog-védők körében, akik szerint nem biztos, hogy a kormány szavatolni tudja a felhasznált DNS-információk névtelenségét. Obama elnök ígéretet tett rá, hogy ezeket a jogokat meg fogják védeni.Az egymillió főnyi megfigyelendő önkéntes egyébként magában foglalja majd azt a 300 ezer embert is, akik a veteránügyi minisztérium egy 2011-ben elindított programjában vesznek részt, és más hasonló, a személyre szabott gyógyászatot szolgáló, korábban megkezdett kutatások alanyait, de várják az új jelentkezőket is.A kezdeményezés finanszírozása a kongresszustól függ. A bejelentést megelőzően, pénteken az elnök a Fehér Házban a törvényhozás tagjait és vezető szövetségi egészségügyi intézmények vezetőit fogadta. A találkozón jelen volt Kareem Abdul-Jabbar, az amerikai kosárlabdasport 67 éves legendája is, aki precíziós gyógyászati rákkezelésben részesül.

Sikeres gyógyszerfejlesztés Debrecenben

Debrecen, 2015. január 30., péntek (MTI) - A cukorbetegségben szenvedők kezelésében hozhat áttörést a CERA-MED Egészségügyi és Oktatói Kft. most zárult kutatása: az Új Széchenyi Terv keretében másfél év alatt készült el a szájon át szedhető prototípus kapszula. A kutatás-fejlesztési projekt csaknem  45,3 forintos európai uniós támogatásból valósult meg - tájékoztatta a cég pénteken közleményben az MTI-t.
A gyógyszeripari-biotechnológiai kisvállalkozás egy lejárt szabadalmú vérnyomáscsökkentő készítményből kiindulva fejlesztette ki az inzulin-rezisztenciában szenvedők számára áttörést jelentő szájon át szedhető gyógyszerjelöltet.  A 2012-ben indult projektben a feltárt hatékonysági adatok alapján indult meg a D-cicletanine aktív metabolitjának (DCS) előállítása, az orális - szájon át szedhető - formula kifejlesztése. A másfél éves projekt során a készítmény hatástani vizsgálata lezárult, és előállították a prototípus kapszulát - olvasható a közleményben.A tájékoztató szerint a most elkészült - a fejlesztés kémiai és élettani eredményeit tartalmazó - úgynevezett preklinikai leírás eredményeként a kutatócsoport a további fejlesztéshez megfelelő partnereket von majd be. A készítményből a klinikai vizsgálatokat követően néhány év múlva már a patikákban mindenki számára elérhető gyógyszer lesz.Az új készítmény megoldást jelent az egyre nagyobb számban jelentkező inzulinrezisztenciával élőknek. A világszerte jelenleg használt inzulinérzékenyítő szerek száma nem nagy, sőt egyes készítményeket egymás után vonnak ki a forgalomból kedvezőtlen szív- és érrendszeri mellékhatások miatt.     A projekt során előállított prototípus többek között azért is világújdonság, mert egy korábban már forgalomba került gyógyszer módosításával éri el a kívánt inzulinérzékenyítő hatást. Így a gyártási folyamat is gyorsabb lehet, ami komoly versenyelőnyt jelent - állapítja meg a közleményA cukorbetegség (diabetes mellitus) a helytelen életmód miatt világszerte népbetegségnek számít. A betegek száma az utóbbi években drámaian növekszik. A nemzetközi adatokhoz kapcsolódó becslések szerint a következő 20 évben szinte megduplázódik a betegek száma. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) adatai szerint jelenleg 387 millió a betegek száma, ami 2035-re 205 millióval, 592 millióra nő. A regisztrált cukorbetegek számánál is nagyobb arányt képviselnek majd a cukorbetegség "előszobájában lévő" inzulinrezisztenciával küzdők. Náluk az éhgyomri vércukorértékek még nem emelkedettek, de a potenciálisan veszélyeztetett csoportba tartoznak.

Rendeletet kell alkotniuk az önkormányzatoknak a helyi segélyezésről

Budapest, 2015. január 30., péntek (MTI) - Egy hónapon belül rendeletet kell alkotniuk a települési önkormányzatoknak a helyi segélyezésről, mert március 1-jével átalakul a szociális támogatási rendszer.
    A változtatás lényege, hogy a jövedelemkompenzációt biztosító támogatások a járásokhoz, míg a kiadáskompenzáló segélyek az önkormányzatokhoz kerülnek. Utóbbiak maguk dönthetnek, milyen települési támogatási formákat biztosítanak és milyen összegben.A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen közölte: a kormányzat az önkormányzatoknak úgynevezett rendeletalkotási segédletet küldtek ki, hogy megkönnyítsék számukra a jogalkotást.
 Czibere Károly elmondta, az önkormányzatoknak szóló levélben arra is felhívták a figyelmet, melyek azok a segélyezési területek, ahol szükség lehet a támogatási forma rendeleti szintű kidolgozására. Hozzátette: az önkormányzatoknak kötelességük - átmeneti veszélyhelyzet esetére - a krízissegély lehetőségét jogszabályba foglalni.Tájékoztatása szerint a települések maguk dönthetik el, melyik segélyt milyen összegben határozzák meg. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a településeken - a fővárosban pedig a kerületekben - március 1-jétől eltérő lehet az egyes segélyek összege.A települési támogatásokhoz, segélyekhez a legtöbb (mintegy 3 ezer) településen az állam forrást biztosít, így az önkormányzat nem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze segélyezésre. A legtöbb helyi adóbevételt beszedő 261 településnek (köztük például az összes budapesti kerületnek) azonban saját forrásból kell megoldania a segélyezést, de a kevésbé gazdag önkormányzatoknak is - az adóbevételük nagyságának függvényében - részt kell vállalniuk a segélyezésből.Az államtitkár tájékoztatása szerint idén az állam több mint 30 milliárd forintot biztosít a településeknek a segélyezésre, és további 5 milliárd forintra pályázhatnak - a Belügyminisztériumhoz - azok az önkormányzatok, amelyeknek elfogyott az e célra rendelkezésre álló keretük.
   Az államtitkár a szociális támogatási rendszer átalakítását egyebek mellett azzal indokolta: a szociális biztonságot erősíti majd, hogy márciustól járási szintre kerül valamennyi jövedelemkompenzáló támogatás, köztük az aktív korúak ellátása, az időskorúak járadéka, az ápolási díj, a közgyógyellátások, valamint az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.
   A változtatásokkal az a céljuk, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz.Az államtitkár korábban az MTI-nek arról beszélt, több eddigi támogatás elnevezése megváltozik ugyan, de a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem csökken.
 A változtatások szerint szociális támogatásokat márciustól két helyről kérhetnek az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól (Budapesten mindkettő kerületi szinten működik). A szociális támogatásoknak ennek megfelelően két formája lesz: a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők.A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot "a túléléshez", ha nincs más jövedelme. Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi vagy más családi kiadás kifizetése.A járásoktól kérhető jövedelemkompenzáló támogatások közé tartozik továbbra is a közgyógyellátás, az ápolási díj, az időskorúak járadéka. Az önkormányzatoktól két új támogatási forma kerül a járási szintre az aktív korú munkanélküliek ellátásaként. Az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozást helyettesítő támogatás (fht), míg a másik a nem munkaképeseknek nyújtandó egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély)A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják nekik.A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük. A jogosultságot ezekhez a támogatásokhoz a járási hatóságok állapítják meg, országosan egységes elvek alapján. Az önkormányzatoktól kérhető kiadáskompenzáló támogatások elnevezése márciustól egységesen "települési támogatás" lesz, ebbe tartoznak majd bele a korábbi átmeneti, családi krízis-, lakásfenntartási- vagy más címen kifizetett segélyek.

Washington, 2015. január 28., szerda (MTI) - Amerikai kutatók összefüggést találtak az időskori elbutulás (demencia) és egyes gyakran használt, többek között altatóként vagy allergia kezelésére adott gyógyszerek szedése között.

 Az úgynevezett antikolinerg hatású gyógyszerekről van szó, melyek nagyobb adagjainak hosszú távú fogyasztása az időseknél a demencia, vagyis az elbutulás nagyobb esélyével függ össze - idézte a BBC hírportálja a JAMA Internal Medicine orvosi szaklap legújabb számában megjelent tanulmányt.A kutatók csak idősebb embereket vizsgáltak, és azt találták, a gyógyszerek hároméves vagy annál hosszabb idejű, mindennapi szedésekor jelentkezett az elbutulás nagyobb kockázata. Mellékhatása minden gyógyszernek van, nem kivételek az antikolinergek sem, amelyek egy idegi ingerület-átvivőt, az acetilkolint blokkolnak.Az említett gyógyszerek betegtájékoztatója figyelmeztet arra, hogy gyengülhet a figyelem, romolhat az emlékezet, kiszáradhat a száj. A kutatók azonban azt is hozzátették, hogy ezen gyógyszerek mellékhatása lehet az elbutulás kockázatának növekedése is.
 A Washingtoni Egyetem Shelly Gray vezette kutatócsoportja 3434 hatvanöt éves vagy annál idősebb embert követett. A vizsgálat kezdetén a résztvevők nem mutatták a demencia jeleit. A kutatók áttekintették az egészségükről és a szedett gyógyszerekről szóló iratokat, hogy megállapítsák, hányan, milyen adagolással és milyen gyakorisággal használtak közülük antikolinerg szereket. Az adatokat összevetették azzal, hogy a következő évtizedben hány résztvevőnél diagnosztizáltak demenciát.A tanulmány nem nevezett meg készítményeket, de vázolta, hogy milyen típusú kezeléseket vizsgáltak, voltak köztük úgynevezett triciklikus antidepresszánsok, allergia kezelésére szedett antihisztaminok, inkontinenciát gyógyító antimuszkarin hatású szerek. Többnyire vényre adják őket, ám majdnem ötödük vény nélkül kapható.A követési idő alatt 797 résztvevőnél alakult ki demencia. A kutatók úgy becsülték, hogy akik három éven át vagy annál hosszabb ideig legalább napi 10 milligramm doxepin antidepresszánst, napi négy milligramm difenhidramin altatót vagy napi öt milligramm oxybutynin inkontinencia elleni szert szedtek, azoknál fokozódott a demencia veszélye.A kutatók úgy vélték, a gyógyszerészek és az orvosok elővigyázatosságból ajánlhatnak más kezelést a pácienseknek, és amikor nincs alternatíva, akkor ajánlhatnák a legkisebb adag szedését a lehető legrövidebb ideig.Gray arról is tájékoztatta a BBC-t, hogy egyes résztvevők haláluk esetén hozzájárulásukat adták a boncolásukhoz, így a kutatók megvizsgálhatják, milyen biológiai folyamatok magyarázzák az eredményeket.
    (http://www.bbc.com/news/health-30988643)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...