2012. november 21., szerda

LÉLEKÁPOLÓ GONDOLATOK: BOSSZÚSÁG


Bosszúság - mindennapos probléma,de legyőzhető

Nem vagyok egyedül, ha azt mondom: vannak peches napok az életemben. Napok, amikor minden igyekezetem ellenére sem úgy sülnek el a dolgok, ahogyan én azt szeretném, és ahogy előre elterveztem. Már a reggeli ébredés sem olyan zökkenőmentes, mint máskor – mintha lenne valami figyelmeztető feszültség a levegőben – bedagadt szemekkel botorkálva csaknem hasra vágódom a hűtőszekrény zsinórjában. De sebaj – legalább felébredtem. Aztán persze beindul a gépezet: a kenyérpirító megégeti a kenyeret, kifut a tej – elárasztva az egész mikrót, elfogyott az édesítőm, mellészórom a kakaót – természetesen a frissen mosott hófehér csipketerítő kap belőle a legtöbbet. De nyugodt vagyok: ez csak egy átlagos téli reggel – bagatell történésekkel. Aztán talpig díszben - indulásra készen indítanám a kocsit… naná… Nem indul. Szülői segítségért kiáltok – de hiába a szakértelem nem tudunk életet lehellni a kicsikébe. Nincs mit tenni – módosítani kell a napi teendők sorrendjét (még szerencse, hogy nem vagyok időhöz kötve). Ezért, amíg apu a kocsival barátkozik, én segítek anyunak – összeszedjük a szennyest – beprogramozzuk a mosógépet… Minden sínen van… Egészen fél óráig, amikor is varázsütésre leáll a gép, és nem hajlandó dolgozni. Nem folytatom… Bosszúság-bosszúság hátán. Kénytelenek vagyunk megbarátkozni vele: nem mindig mi irányítjuk az életünket – sokszor az élet dönti, el mi minden történjen velünk. Bosszúságok ide vagy oda – a délelőtti napsütés úgyis elűzi a stresszt: hisz csodás élni…
 „Ha kifejezésre juttatod, ami bosszant, akkor lehet, hogy ez kezdetben másoknak nem tetszik, de hamar túlteszik magukat rajta, és jobban meg fogjátok érteni egymást. Ha nem juttatod kifejezésre, ami bosszúságot okoz, akkor önmagad bünteted, és a probléma is megmarad.”(Andrew Matthews)
„Soha nem gondoltam úgy, hogy le kellene tagadnunk a bosszúságot, a fájdalmat vagy a gonoszságot - csak sokkal könnyebb, ha jókedvűen vágunk neki az ismeretlennek.”(Porter)
„A felhőket is szeresd, és gyönyörködj a viharban! Az esőt és a szürke, esővert pocsolyákat is szeresd, mint gyerekkorodban. Emlékszel, hogy szerettél tapickálni bennük anyád bosszúságára? Nagyobb öröm volt, mint ma a tengerben fürödni.”(Müller Péter)
„Mintha igaz volna, hogy vannak szerencsétlen napok az esztendőben, amikor csövestől szakad a nyakunkba a bosszúság és keserűség, éppúgy vannak néha örömnapjaink is, amikor mintha angyalok hágnának egymás sarkába, hogy nekünk örömet szerezzenek.”(Gárdonyi Géza)
 „Ha egyszer elönt bennünket a méreg, a harag vagy a bosszúság, akkor az egyetlen módja, hogy megszabaduljunk tőle, ha kiadjuk magunkból és cselekvéssé alakítjuk át.”(Jorge Bucay)
„Egy zárt kapcsolatban az emberek általában elfojtják kisebb bosszúságaikat, és negatív érzéseiket megtartják maguknak. A felszínen tehát minden pozitívnak látszik, de valójában a nyugvópont nagyon törékeny, és az érzések hirtelen megváltozásakor az egész felborulhat. Ám az olyan őszinte, nyílt, "valódi" kapcsolatnak, amelyben az emberek képesek arra, hogy megosszák egymással valódi érzéseiket és élményeiket - még a negatívakat is -, sohasem lesz ilyen nyugvópontja. Egy ilyen kapcsolatban az érzelmek állandó mozgásban vannak.”(Elliot Aronson)
„Az élethez kétségtelenül kell bizonyos emberi méltóság és fegyelmezettség, és az is, hogy az ember normálisan reagáljon arra, ami éri, mindig tudva, mi igazán baj, és mi csak bosszúság.”(Szabó Magda)
„Elveszítjük az elragadtatást a Nemes Harcban elszenvedett kicsiny és szükségszerű vereségeink miatt. És minthogy nem tudjuk, hogy az elragadtatás nagyobb erő, amely a végső győzelemben teljesedik ki, hagyjuk, hogy kicsússzon az ujjaink közül, anélkül, hogy észrevennénk, elszalasztottuk életünk igazi értelmét. A világot hibáztatjuk bosszúságunkért, kudarcunkért, és megfeledkezünk arról, hogy mi voltunk azok, akik hagytuk elillanni ezt a magával ragadó erőt.”(Paulo Coelho)
„Helytelen állapot az olyan, mely napról napra újabb bosszúságot okoz.”(Johann Wolfgang von Goethe)
„Az biztat, ami tegnap tönkretett;
Víg dáridó bennem a bosszuság;
úr vagyok, s nem véd jog, se fegyverek;
Befogad és kitaszít a világ.”
(Francois Villon)

„Minden emberre kisüt egyszer a jólét napja. Minden bosszúság és baj véget ér egyszer.”(Aszlányi Károly)
„Nem csupa bosszúság a földi lét, jó és rossz, fény és árny váltakozik benne, tán ettől olyan szórakoztató, sőt, izgalmas.”(Tabi László)
„Vannak az életnek őrlő kis bosszúságai, amelyek a lelket jobban behálózzák, mint egy-egy hirtelen ránk zuhant csapás.”(Tabéry Géza)
 „Ha gond vagy bosszúság napomat árnyba vonja,
s forró csókjaidat csak úgy
lanyhán viszonzom én - ne gondolj semmi rosszra,
ne kételkedj s ne haragudj!
(...)
Nem hagylak cserben én, de ha te elhagysz engem,
vád csap rád, magány, rettenet,
s belátod: csúf a sors, s becsülni kezded csendben
fanyar, hűvös szerelmemet.”
(Polonszkij)
„Túlságosan megalázzuk a gondviselést, amikor a saját fogalmainkat tulajdonítjuk neki, amiatti bosszúságunkban, hogy nem tudjuk megérteni.”(Dosztojevszkij)
 „Miután egyre inkább uralma alá vonta környezetét, a mai ember szükségszerűen megváltoztatja öröm-bosszúság háztartásának egyensúlyát, a bosszúságot kiváltó ingerekkel szemben egyre in­kább túlérzékenységet mutat, míg az örömmel szemben fásultságot, ami nemkívánatos követ­kezményekhez vezethet.”(Konrad Lorenz)
„Ha eléggé nagy és fontos személyiség valaki, akkor meg kell kímélni az apró bosszúságoktól. Ha ismételten a homlokára száll egy légy, és majd` megbolondul a csiklandozásától... mit csinál? Megpróbálja agyoncsapni a legyet. Ő a fontos, nem a légy. Megöli a legyet: vége a bosszúságának. Tettét ésszerűnek és jogosnak tartja. Egy másik ok, amiért megöli a legyet, ha történetesen szenvedélyesen híve a tisztaságnak. A légy ragályt terjeszthet, veszélyes a társadalomra, a légynek pusztulnia kell! Ugyanígy működik a tébolyult bűnöző elméje.”(Agatha Christie)
„Belső énjében minden ember teljes, és tökéletesen boldog. Csupán az ezt a belső magot körülvevő ego állapot okozza az elégedetlenség, beteljesületlenség, bosszúság és harag érzését. A szabadság, nyugalom és boldogság utáni bizonytalan vágy alapjában véve az eredeti létállapotunk utáni sóvárgás. (...) Szeretet utáni vágyunk alapjában véve a saját belső szeretetérzésünk utáni vágyakozás, amely szeretne ismét kapcsolatot találni a külvilággal. A bennünk élő belső én ezért arra vágyik, hogy kifelé sugározhasson, és fogadhassa más lények kisugárzását.”(Riekje Boswijk-Hummel)

Bosszúságmentes szép napokat mindenkinek !!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...